Az Épületgépész szaklap két ifjú szerzője, Magyar Henrik és Papp Máté a 2025/1. számban publikáltak egy figyelemreméltó szakcikket, amelynek címe „Kazáncsere vagy hőszigetelés? A reális gázigény számításának új megközelítése”. (A cikket itt is közöltük, a bekezdés alatt érhető el.) A szerzők a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának másodéves gépészmérnök hallgatói, akik az épületgépészeti specializáció duális képzési formájában vesznek részt. Gyakornoki idejüket mindketten a pécsi GLT Delta Épületgépészeti Kft,-nél töltik.
A pécsi Műszaki és Informatikai Karon megrendezett házi tudományos Diákköri Konferencia épületgépész szekciójában elért 2. helyezésük alapján részt vehettek a 2025. április 23-25. között a Debreceni Egyetemen megrendezett 37. Országos Tudományos Diákköri Konferencián. Itt a Műszaki Szekció Épületgépészet, Épületenergetika 1 tagozatában a 2. helyezést hozták haza Pécsre. Dolgozatuk fenti szakcikkükre épült, és a címe „Kazáncsere vagy hőszigetelés? A klímaváltozás és költségcsökkentés kérdései a lakásfelújításban” volt.
A tagozat 1. helyezettje Szabó Ákos lett a Debreceni Egyetem Műszaki Karáról. Dolgozatának címe: „Aerogélek és ezek vákuumozott formáinak, illetve grafittal adalékolt változatuk hőtechnikai vizsgálata, alkalmazási lehetőségek és a környezetterhelésük elemzése”. Különdíjat kapott Németh Bíborka, ugyancsak a Debreceni Egyetem Műszaki Karáról „Légfertőtlenítő berendezések alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata” című munkájával.
Hazaérkezésük után a pécsi hallgatókat a következőkről faggattam.
– Milyen bírálatokat kaptak a dolgozatukra, és volt-e olyan felvetése a bírálóknak, amivel vitatkoznának?
– A bírálóktól alapvetően pozitív visszajelzéseket kaptunk, különösen a témaválasztást és az aktuális kérdésekre való reflektálást értékelték nagyra. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a dolgozat résztémáit kicsit részletesebben is megvizsgálhattuk volna. Ezzel alapvetően egyetértünk, de mivel három területet vizsgáltunk a terjedelem korlátok miatt szükséges volt a fókusz megosztása. Illetve, ha még mélyebben bele akartunk volna merülni, akkor nem tudtuk volna befejezni a dolgozatot időben és ezzel a részvétel sem valósult volna meg.
– Mit kérdezett a zsűri az előadásuk elhangzása után, és mi volt rá a válaszuk?
– Azt kérdezték, mivel magyarázzuk a téma iránti szakmai érdeklődésünket? A kiválasztott mintaépület mellett tervezünk-e esetleg nagyobb épületet vizsgálni, valamint milyen további kutatásokat tervezünk még?
Azt válaszoltuk, a téma iránti érdeklődés abból indult, hogy egyre gyakrabban találkozunk azzal a kérdéssel, hogy hogyan korszerűsíthető egy lakóépület, úgy hogy ne csak gazdaságos, de fenntartható is legyen. És igen, a jövőben tervezzük a vizsgálat továbbvitelét nagyobb épületekre is, korszerű energetikai analízisprogramok alkalmazásával.
– A saját tagozatuk és más tagozatok előadásait is meghallgatva, mely témák keltették fel a figyelmüket?
– A saját tagozatunkban több előadás is felkeltette az érdeklődésünket. Számunkra kiemelkedő Simon Dóra Erika (PTE-MIK) kutatása volt, amely az építészeti tervezés korai szakaszában alkalmazható, BIM-alapú életciklus-értékelési módszereket vizsgált családi házak és kisméretű középületek esetében. Szintén érdekes vizsgálat volt Hajdu Árpád, Hegedűs Dániel és Tóth Olivér (SZE-ÉÉKK) előadása, akik épületek energetikai analízisét innovatív megközelítéssel, több szoftver bevonásával és járványhelyzeti tényezők figyelembevételével vizsgálták. Az Épületenergetika 3. tagozatban Veres Gréta (PTE-MIK) előadása a cirkulációs rendszerek korszerűsítésével és az energiaárak változásának épületgépészeti hatásaival foglalkozott.
– Milyen szakmai témával kívánnak mélyebben foglalkozni a továbbiakban az egyetemi tanulmányaik során?
– Magyar Henrik: A jövőben szeretnék mélyebben elmerülni a gazdasági és épületenergetikai szimulációk alkalmazásában, különösen nagyobb léptékű épületek korszerűsítése esetén. A távlati célom, hogy különböző felállított forgatókönyvek elemzésével olyan gyakorlati módszereket dolgozzak ki, amelyekkel a felújításokat lépésről lépésre, a legoptimálisabb módon lehessen elvégezni. Kiemelten fontosnak tartom, hogy ezek a fejlesztések nem csupán energetikai, hanem a környezeti és gazdasági hatásokat is figyelje és mérlegelje.
Papp Máté: Egyetemi tanulmányaim során egyre nagyobb érdeklődéssel fordulok az épületek energetikai korszerűsítése felé, különösen a középületek és nagyobb lakóépületek esetében. A témát a jövőben részletesebben is szeretném megvizsgálni, akár szakdolgozati munka keretében is, mivel jó lehetőséget kínál az energetikai elemzések és korszerű gépészeti megoldások gyaazkorlati értékelésére. A műszaki szempontok mellett a gazdasági tényezők – mint a beruházási költségek és a megtérülés is meghatározók, hiszen a fenntarthatóság csak gazdasági racionalitással együtt működőképes.
– Mik a távlati terveik az elhelyezkedésüket, és szakmai pályafutásukat illetően?
– Magyar Henrik: Hosszú távon olyan szakértői pozícióban szeretnék elhelyezkedni, ahol az épületgépészet és az informatika ötvözésével innovatív megoldásokon dolgozhatok, amelyek elősegítik a kivitelezés és az üzemeltetés fenntarthatóbbá tételét. Különösen érdekelnek azok a digitális eszközök, mint például az épületinformációs modellezés és az okos vezérlőrendszerek amelyek a gyakorlati hatékonyságot növelik Ehhez olyan munkakörnyezetben kell elhelyezkednem, amely támogatja a folyamatos szakmai fejlődést és teret ad az új technológiák aktív alkalmazásának is.
Papp Máté: A jövőben olyan projektvezetőként szeretnék dolgozni az épületgépészet területén, aki nemcsak a műszaki és szervezési feladatokat látja át, hanem tudatosan alkalmazza a korszerű energetikai megoldásokat is – különös figyelmet fordítva a karbonlábnyom csökkentésére, a klímaváltozás hatásaira és a fenntarthatóbb épített környezet kialakítására.
Sok sikert kívánok az elképzeléseik megvalósításához!
Dr. Vajda József
