A Start 2025 épületgépészeti évindító meghirdetett öt tematikus programjából az egyiknek Napelemes és hibrid rendszerek volt a címe. Ezek mellett szó esett az energiatárolásról és energiaközösségekről, valamint a fenntarthatóságról is. A konferencia a sokéves hagyományoknak megfelelően Budapesten a Lurdy konferenciaközpontban került megrendezésre, január 29-én. A konferenciát Varga Pál, a MÉGSZ egyik alelnöke vezette le.
A konferencia előadásai
A Napelemes és hibrid rendszerek konferencián összesen 9 előadás hangzott el, amelyek címeit és előadóit a következőkben soroljuk fel.
- Napelemes rendszerek tervezésének és kivitelezésének tűzvédelmi szabályai, Lestyán Mária elnök, TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség
- Napelemes piaci helyzetkép, támogatási lehetőségek, Horváth Balázs menedzser, Solarity
- Hibrid technológia klimatizációban és a hőszivattyú technológiában, Csott Károly értékesítési vezető, FOVILL Energy
- Modern energiamenedzsment családi házakban – A napelem által termelt elektromos áram, mint primerenergia tárolása, hasznosítása családi házakban, és a rendszer teljes automatizálása, Bodnár Lajos, műszaki menedzser, Thermotrade Kft.
- Energetikai megoldások a fenntartható, zöld jövőért – Jövőbe mutató energetikai és energiatárolási megoldások, Weil Zoltán vezető partner, BOMO Green Technologies Kft.
- Az energiahálózatok digitalizációja – Energiaközösségek Magyarországon, Dr. Szabó László független energetikai és energiahatékonysági tanácsadó
- WORLDSKILLS 2024 Lyon élménybeszámoló, Versits Tamás okleveles gépészmérnök, WorldSkills és EuroSkills felkészítő
- Energiahatékonyság és az energetikai méréstechnika, a legújabb gyakorlati tapasztalatai, Rátkay Gábor energetikai auditor, ügyvezető, Argenting Kft.
- Mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségei az épületgépészetben, Dr. habil. Kollár Csaba PhD., tudományos főmunkatárs, Óbudai Egyetem
Beszámolónkban három előadást kiemelve, azok legfontosabb gondolatait közöljük. Az előadások visszanézhetők a MÉGSZ youtube-csatornáján itt:
Napelemes rendszerek tervezésének és kivitelezésének tűzvédelmi szabályai
Lestyán Mária előadásában elmondta, hogy a napelemekkel kapcsolatos tűzeseteket a legtöbbször nem maga a napelem okozza, hanem kivitelezési vagy tervezési hiányosságok, anyaghiba, illetve ezek kedvezőtlen együttes előfordulása. A tűzvédelem területén a főprobléma az, hogy újabb és újabb veszélyforrások jelennek meg nap mint nap. A szabályozási rendszer a tervezőkre és a kivitelezőkre egyre nagyobb terheket ró.
Az újabb veszélyforrások közül néhány fontosabb:
- új és nagyszámú éghető anyag használata,
- növekvő légrések az épülethomlokzaton,
- tartalék nélküli szerkezetek,
- nagy sűrűségű beépítés, tűztávolságon belüli kialakítások,
- mesterséges szellőztetés, árnyékolás, klímatizálás, stb.
- könnyűszerkezetek térnyerése,
- szerelt „mesterséges” fa tartószerkezetek,
- hőszigetelések,
- fotovoltaikus rendszerek,
- vegetatív tető és homlokzati rendszerek,
- elektromos autók, közlekedési eszközök.
Az előadó kiemelte, hogy a tűz és annak kísérő jelenségei a fizikai és kémiai folyamatokat, azok törvényszerűségeit, kölcsönhatásait „ismerik”, a jogszabályi előírásokat, igazoló dokumentumokat azonban nem! Tűzvédelmi szempontból a kockázatot alapvetően az jelenti, ha megfeledkezünk a törvényszerűségekről és kölcsönhatásokról, nem rendszerében, komplexitásában értékeljük a létesítmény tűzvédelmi helyzetét, hanem a jogszabályi előírások minimumán keresztül az általános alapelvek és védelmi célok figyelmen kívül hagyásával. Mivel a szabályozásunk nem tud lépést tartani az új és modern világunk kihívásaival, ezért olyan jelentős tűzesetek is előfordulhatnak, mint ami 2024. február 24.-én valószínűleg elektromos tűz révén keletkezett, és amelynek 10 halott és 15 sérült áldozata volt. A tűz egy 14 emeletes toronyházat és egy szomszédos tízemeletes háztömböt pusztított el, amelyekben összesen 138 lakás volt.
Az építményszerkezet tűzvédelmi jellemzőinek meghatározásánál az építési termékek és szerkezetek kiválasztása esetén a tervező és kivitelező akkor jár el helyesen, ha első körben tisztázza az OTSZ által támasztott követelményeket. Ezt akkor tudja megtenni, ha többek között ismeri az adott létesítmény
- mértékadó kockázati osztályát,
- a kockázati egységek és tűzszakaszok határát,
- a tűzgátló szerkezetek szükségességét és helyét,
- a környező épületektől tartandó tűztávolság mértékét,
- az épületszerkezetek OTSZ szerinti típusát,
- a tervezési programban rögzített elvárásokat (pl. későbbi bővíthetőség, flexibilis funkció).
Arra a kérdésre, hogy kinek kell betartania a tűzvédelmi előírásokat, elmondta, hogy a Tűzvédelmi törvény 1. §-ának értelmében az előírások hatálya kiterjed
- a Magyarországon tartózkodó magánszemélyekre,
- Magyarország területén lévő jogi személyekre, magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteire,
- Magyarország területén folytatott, a tűzvédelemre kiható valamennyi tevékenységre, és a tűzoltóság által végzett műszaki mentésre.
Ha a tervezés során nem kerül tűzvédelmi tervező bevonásra, akkor a tűzvédelmi követelmények betartásáért az a felelős, aki a műszaki tartalmat meghatározta.
A napelemes rendszerek energiatárolóival kapcsolatban a tűzterjedés elleni védelem szempontjából előírás, hogy:
- az akkumulátor töltő és kisütő egység, valamint az akkumulátorok kompatibilisek legyenek egymással,
- az energiatárolóhoz kapcsolódó villamos hálózat teljesítse a vonatkozó villamos előírásokban, szabványokban meghatározott feltételeket,
- az akkumulátoros energiatároló rendszer rendelkezzen olyan biztonsági rendszerrel (pl. BMS, ESMS), ami felügyeli a rendszert, és rendellenes működés esetén automatikusan megszakítja a töltést, és leválasztja a fogyasztókat,
- az energiatároló rendszer tűzeseti lekapcsolása teljesítse a villamos berendezések, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem című TvMI 6.2.4.1. és 6.2.4.2 pontjában foglaltakat,
- az energiatároló rendszer jelenlétére az épület főbejáratánál és magán az energiatárolón figyelmeztető jelet vagy biztonsági jelet helyezzenek el,
- telepítésénél betartsák a gyártói előírásokat,
- egy vagy több lakást tartalmazó, de legfeljebb kétszintes lakóépület, illetve egy- vagy többszintes, de legfeljebb kétlakásos lakóépület területén valamint az ezekhez kapcsolódó, kültéren elhelyezett Li-ion akkumulátoros energiatároló rendszer kialakításánál teljesüljenek a T.1.7.1. vagy T.1.7.2. pontokban foglaltak,
- a kettőnél több szinttel rendelkező, és kettőnél több lakásos lakóépület területén, valamint ezekhez kapcsolódó kültéren elhelyezett akkumulátoros energiatároló kialakításánál teljesüljenek a T.1.8.1. és T.1.8.2. pontokban foglaltak,
- közösségi rendeltetésű épületben telepített beltéri vagy kültéri akkumulátoros energiatároló kialakításánál teljesüljenek a T.1.9.1. és T.1.9.2. pontokban foglaltak,
- a földre telepített kiserőművek területén kialakított akkumulátoros energiatároló kialakításánál teljesüljenek a T.1.10.1. pontban foglaltak.
A PV-rendszerek által a tetőkön okozott többletkockázatok a következők:
- külső tűzhatás, tűzterjedés kockázata,
- a többletteher miatt csökken a szerkezet tűzvédelmi teljesítménye (különösen meglévő épületek esetén lehet ez jelentős, ahol korábban nem terveztek vele),
- leeső tárgyak, elemek kockázata,
- tűzoltói beavatkozás megnehezülése, korlátozása a tetőn,
- műanyagok égése során keletkező mérgező anyagok.
Tűzvédelmi szempontból a PV-mezők maximális hossza ne haladja meg a 40 métert, és a tűzterjedés, beavatkozás kockázatainak csökkentésére a mezők között 5 méter távolságot javasolt tartani. A tűzterjedés elleni gát kialakítása akkor megfelelő, ha környezetében 2,5 m távolságon belül nem helyezkednek el a tűzterjedés szempontjából kockázatot hordozó műszaki megoldások (pl. napelemek), kivéve, ha a tűzterjedés elleni gát magassága 30 cm-rel meghaladja azok legfelső magasságát.
Modern energiamenedzsment családi házakban – A napelem által termelt elektromos áram, mint primerenergia tárolása, hasznosítása családi házakban, és a rendszer teljes automatizálása
Bodnár Lajos osztrák és német példákon keresztül mutatta be az ott már 1990-ben megkezdődött, ambiciózus célokat kitűző energetikai átalakulás folyamatát. Az európai háztartásokban az energiafelhasználás szerkezete a következő: fűtés 78%, melegvíz 11%, hűtés, fagyasztás: 3%, mosás, főzés, mosogatás: 2.5%, világítás: 1%, egyéb készülékek: 4,5%.
A jövőbeni energiaellátás célja egyszerűen megfogalmazva: termelj energiát, használd fel magad, és használj kevesebbet a hálózatból.
Mind ehhez a következők szükségesek:
- hőszivattyú alkalmazása fűtésre és hűtésre,
- napelemek integrálása az energiaellátó rendszerbe,
- akkumulátoros rendszerek kezelése,
- töltésvezérlés az E-mobilitás érdekében,
- Smart Grid hálózatok a legjobb villamosenergia tarifák használatára.
Az M-TEC cég által alkalmazott E-SMART rendszer a napenergiából származó villamosenergiának azt a részét, amely aktuálisan nem kerül felhasználásra a hőszivattyú és az egyéb elektromos fogyasztók révén, folyamatosan felhasználhatóvá teszi a puffertároló fűtőelemeivel, akkumulátortárolókkal, és az E-mobilitáshoz, vagy tárolja ezt az energiát a fűtésben és a melegvízben.
Energiahatékonyság és az energetikai méréstechnika, a legújabb gyakorlati tapasztalatai
Rátkay Gábor előadásának bevezetőjében Peter Ferdinand Druckert idézte, aki szerint csak azt tudjuk menedzselni, amit mérünk. Mérés nélkül vakon repülünk, amit mérünk az megvalósul, amit pedig nem tudunk mérni, azt tegyük mérhetővé.
A gyakorlati tapasztalatok alapján a mérések lehetővé teszik a következőket is:
- a túlfogyasztások kiszűrése,
- automatikus kapcsolások hibájának felismerése,
- karbantartási-igény felismerése azok érzékelhetősége előtt,
- beruházás eredményességének vizsgálata.
A mérőrendszer megvalósításával kapcsolatban elmondta, hogy az ügyfél elvárásai, hogy ne fúrják szét az épületét, ne zavarják a sok esetben folyamatos üzemet, és hogy a rendszer olcsó legyen. Amit a kivitelezőnek nyújtania kell a feszültség alatti munkavégzésnél azok a vezetékmentes rendszerelemek, és az alacsony beruházási, üzemeltetési és elemzési költségek.
Amire pedig ügyelnie kell a kivitelezőnek, az:
- a biztosítás és munkavédelem,
- a páros, kvalifikált munkaerő,
- a védőfelszerelés,
- a helyszíni kalibráció (mobil mérőeszközökkel),
- és a kommunikációs csatornák ellenőrzése.
Befejezésül az ultrahangos áramlásmérőt, gáz mérőeszközöket, adattovábbító eszközöket és a mérőrendszer árát befolyásoló tényezőket ismertette.
Dr. Vajda József
Kiemelt kép: MÉGSZ
