A Nemzetközi Energiaügynökség jövőképe az energiákról

Az energiaellátás kérdései minden országban a gazdaság legfontosabb elemei között vannak. Az ország saját energiaforrásai, az import vagy az export az ország biztonságos működését alapozzák meg. A jövő tervezésénél az energiaellátás lehetőségei kiemelt szerepet kapnak. Cikkünkben az International Energy Agency (IEA, Nemzetközi Energiaügynökség) energia jövőképét tekintjük át.

Az energiák jövőjét meghatározó tényezők

Az IEA Párizsban működő független energetikai kutató intézet, elemzéseit, prognózisait cégek, államok nem befolyásolják.

Az energiák jövőjét sok tényező határozza meg, és ezek a tényezők időben is változóak. Napjainkban három tényezőt tekintünk a legjelentősebbnek az energiák jövője szempontjából:

  • az OPEC (kőolaj exportáló államok szövetsége) kitermelési döntéseivel meghatározza a kőolaj világpiaci árait, és ezzel a többi energiahordozó és a nyersanyagok árára is hatással van,
  • az orosz-ukrán, valamint az izraeli-arab háborúk első sorban Európa és az USA gazdaságára gyakorolnak nem várt hatást, az energiafelhasználáson keresztül is,
  • a klímaváltozás, amely súlyos következményekkel jár a világ minden országában.

A Föld fosszilis energiahordozó készletei jelenleg hosszú távon fedezik a felhasználást.

A jövő lényeges eleme az emberiség energiaigényének alakulása, az energiaigények kielégítésének módja, hatékonysága. Az energiaigényekhez ma már kapcsolódik a Föld légkörének védelmére elhatározott intézkedések hatása is, a fosszilis energiahordozók visszaszorítása általános célkitűzés. A Föld légkörének hőmérséklete alapvetően befolyásolja az emberek életét. Ma az a célunk, hogy a légkör átlag hőmérséklete ne legyen 2,5 oC -szal  több, mint 1900-ban volt. Az eddigi légkör védelmi intézkedések ennek a célnak az elérését még nem biztosítják.

A Föld egyes országainak adottságai az energiafelhasználás optimalizálására nagyon különbözőek, ezért minden ország elsősorban saját energiahordozói kihasználására törekszik, még a környezetvédelmi törekvések ellenére is. Az energiatakarékosság, az energiahordozó struktúra átalakítása a Föld minden térségében napirenden van, de különböző részcélokkal és intenzitással.

Az energiafelhasználás szerkezetének átalakítása a világ minden térségében erősen beruházás igényes, hosszú folyamat és számtalan nemzeti érdeket keresztezhet.

Szcenáriók a világ energiafelhasználásának alakulására

Több energetikai kutató intézet foglalkozik jövőkutatással. Általában több változatot dolgoznak ki, az energiafelhasználást befolyásoló tényezők várható szerepének becslésével.  A legfrissebb prognózisok közül kiemeljük az International Energy Agency (IEA) kutatóintézet elemzését [1]. Az IEA változatai:

Net Zero Emission by 2050 (NZE): a változat felvázolja az energia ágazat számára az utat, amely korlátozott túllépés mellett megvalósítja azt a célt, hogy 2100-ra a globális hőmérséklet ne emelkedjen 1,5 oC-nál nagyobb mértékben az 1900-as évekhez képest

Announced Pledges Scenario (APS): ez a változat azt feltételezi, hogy a kormányok teljes mértékben és időben teljesítik az általuk bejelentett összes, éghajlattal kapcsolatos kötelezettség vállalást.

Stated Policies Scenario (STEPS): a változat célja, hogy a jelenlegi szakpolitikai környezet részletes áttekintése alapján képet adjon az energiarendszer előrehaladásának meghatározó irányáról. Míg az éves politikai stratégia azt tükrözi, amit a kormányok szerint el fognak érni, a STEPS változat azt értékeli, hogy valójában mit tesznek céljaik és célkitűzéseik elérése érdekében.

A primer energiahordozó felhasználás jövője az IEA három változata szerint (adatok EJ-ban) [1] nyomán:


20222030203520402050
NZE632573537528541
APS632628613612623
STEPS632668678692725

Földünk országaiban az energia stratégiákat első sorban az ország természetes adottságaihoz, energiahordozó készleteihez és kitermeléséhez igazítják. Ha az ország valamely országcsoport tagja, (például az Európai Unió tagja, OPEC tag) akkor az energia jövőjét az országcsoport elhatározásai/döntései befolyásolják. A jövő szempontjából fontos tényező, hogy az adott ország energiahordozó exportőr vagy importőr.

Az ENSZ évente szervez konferenciát a légkör védelem témában. Ezeken a rendezvényeken születik pár tucat energetikai fejlesztési célkitűzés, amiről a résztvevők szavaznak. Az Európai Unió átveszi az ENSZ ajánlásainak egy részt, és fejlesztési programjaiba beépíti azokat. Az EU pénzt is tud a programok megvalósításához kapcsolni.

Az IEA NZE és APS prognózisában azokat a nagyon fontos energia stratégia elemeket részletezik, amelyek a klímaváltozást előidéző légköri szén-dioxid tartalom csökkentését tűzik ki célul, különböző intenzitással. Ezek a célok találkoznak az ország gazdaságának fejlettségével, a célok megvalósításához szükséges pénzek rendelkezésre állásával. Ma az NZE és az APS változatok jövőképe túllép a világ 196 országának energetikai adottságaiból eredő jövőképen.

A STEPS szcenárióra vonatkozó részletes adatok

A továbbiakban a STEPS változatot elemezzük. Az IEA a primer energia felhasználás jövőjét 2050-ig a következőképpen mutatja be (adatok EJ-ban) [1] nyomán:

energiafajták20222030203520402050
Megújulók75120150178227
Hagyományos biomassza2419181816
Nukleáris2937404348
Földgáz144148145143142
Kőolaj187195191187186
Szén170147130119101
Összesen632668678692725

A villamos áram és hő termelés energiahordozói (adatok EJ-ban) [1] nyomán:

energiafajták20222030203520402050
Megújulók4177102126166
Hidrogén0000
Nukleáris2937404348
Földgáz5755514949
Kőolaj85443
Szén11089756652
Összesen247263275291321

A hidrogén az ipari léptékű hő- és áramtermelésben 2050-ig még nem fog érdemi szerepet játszani, de a kisléptékű alkalmazás már mérhető, ami főleg a közlekedési felhasználásnak tudható be (adatok EJ-ban) [1] nyomán:


20222030203520402050
Hidrogén01234

A végső energia felhasználás prognózisa az IEA szerint (adatok EJ-ban) [1] nyomán:

20222030203520402050
Végső energia442482496509536

A végső energia és a primer energia felhasználás aránya 2022-ben 70 % volt, 2050-re 74 % lehet. Ez azt jelenti, hogy az energia felhasználás hatékonysága alig javul a következő 28 évben.

A villamos energia használat a jövőben is folyamatosan nőni fog, összefüggésben a Föld népességének növekedésével és a környezetbarát energiák térnyerésével. A villamos áram termelés energiahordozói (adatok TWh-ban) [1] nyomán:

energiafajták20222030203520402050
Megújulók859916915230512872137973
Nukleáris26823351366538864353
Hidrogén22598291
Szén104278333697361454949
Földgáz65006611622260676150
Olajtermékek709462398356274
Összesen2903335802404944541853985

Az áramtermelésben a megújuló energiahordozók közül a nap- és szélenergia hasznosítás előretörésére számíthatunk leginkább (adatok TWh-ban) [1] nyomán:

energiafajták20222030203520402050
Napenergia1291540586571196117220
Szél212552297502927511801
Vízi43784981529355546351
Bioenergia6871073124114101746
Napenergia koncentrálás (CSP*)164691161322
Geotermia101175247317439
Tengeráramlat16204493
Összesen859916915230512872137973

* Concentrating Solar Power

Az IEA a szén-dioxid kibocsátás csökkenését elég visszafogottnak tartja. A főbb energiahordozók szerepe a CO2 kibocsátásban (millió tonna CO2-ben ) [1] nyomán:

energiafajták20222030203520402050
Szén153301307611594105488861
Kőolaj1096311155107731048310378
Földgáz74997705756374677339
Biomassza és hulladék251227211210204
Összesen3693035125330943165729696

A fosszilis energiahordozók használata miatti szén-dioxid kibocsátás azt mutatja, hogy a megújuló energiahordozók fokozottabb használata csak a növekvő népesség miatt keletkező többlet-energiaigényt fedezi, a fosszilis energiahordozók leváltását gyakorlatilag nem eredményezi, legalábbis 2040-ig.

A klímavédelemért folyó erőfeszítések a világ országaiban lényegesen eltérőek. Sok ország gazdaságának fejlődése nem társul az energiahordozók környezetbarátabbra cserélésével. Feltételezhetjük, hogy a klímavédelmi programok csak az OECD államokban kapnak olyan súlyt, ami ezeknek az országoknak a szén-dioxid kibocsátását fékezi vagy csökkenti.

Ha ez a szén-dioxid kibocsátási prognózis valósul meg, akkor 2050-ig a klímaváltozás negatív jelenségei továbbra is fennmaradnak.

Mit hoz a jövő?

Az áttekintett jövő jól mutatja az egyes energiahordozók szerepének változását:

  • a kőolaj vezető szerepe bár megmarad, mégis csökkenő tendenciát mutat;
  • a földgáz karrierje töretlen;
  • a szén szerepének csökkenését a következő időszakban talán éppen a klímaváltozás okozza;
  • a hidrogént, mint szekunder energiahordozót egyre szélesebb körben alkalmazzák.  
  • a megújuló energiahordozók egyre jelentősebb szerepet kapnak az energiaigények kielégítésében. Erősödik a tengeri apály-dagály kihasználása villamos áram termelésre.

Az egyes prognózisok részben eltérő tényezők alapján készülnek, de követik az egyes években megismert új készleteket, termelési technológiák fejlődését, az energiapiacot befolyásoló új tényezőket.

A határidős tőzsdei energia árak adnak ma jövőképet elfogadható hitelességgel. Mind a földgáz, mind a villamos energia tőzsdei árai lassú csökkenést mutatnak a következő évekre.

A jövőbeli ár tendenciát mutatja be a következő táblázat: TTF földgáz tőzsde határidős árai (Euro/MWh) és a German Power Futures (GPF) villamos tőzsde határidős árai (Euro/MWh) 2024. július 11.-én [2] nyomán:

ÉvTTFGPF
202536,4289,12
202632,6482,85
202728,5974,74
202826,61

Az árak jövőbeli alakulása néhány ma is érvényes megállapítást megerősít:

  • a földgáz piaci árát továbbra is a kőolaj tőzsdei ára determinálja;
  • a növekvő földgázkereslet növeli, vagy legalább szinten tartja az árakat;
  • a villamos energia ára lassú csökkenést mutat, első sorban a nap- és szélenergia hasznosítás előretörése miatt;
  • az árakban természetesen lehetnek lokális és rövid távú eltérések.

A földgáz jövőjét minden kutató intézet pozitívan látja, a földgázigény a világ minden térségében nőni fog, és a földgázkészletek ehhez kellő forrást biztosítanak.

Az energiahordozók jövője változatos képet mutat. A következő húsz–harminc évben a fosszilis tüzelőanyagokat még nem sikerül teljes egészében kiváltani környezetbarát energiahordozókkal, de már látszanak az országok erre irányuló törekvésének eredményei. Az USA jelenlegi megtorpanását a légkör védelmét szolgáló intézkedésekben remélhetően pár éves átmeneti időszaknak tekinthetjük.

 Irodalomjegyzék

[1] International Energy Agency: World Energy Outlook 2023 https://www.iea.org/publications/freepublications/publication/KeyWorld2023.pdf

[2] https://www.tradingeconomics.com

Dr. Szilágyi Zsombor
Kiemelt kép: Canva

Megosztás

Előző olvasása

Az épületek energiahatékonyságának csúcstechnológiái: új hűtési és hőszigetelési megoldások napjainkban

Következő olvasása

Az Év Gyára 2024: A dortmundi Wilo Smart Factory nyerte az összetett címet