Dr. Szilágyi Zsombor egyetemi docens előadása a 2025. április 25-én Tengelicen megtartott Gázközösségi Szakmai Napon átfogó képet adott a hazai és nemzetközi energiahordozó-felhasználásról, különös tekintettel a földgáz szerepére, valamint a megújuló energiaforrások térnyerésére.
Az energiahordozók csoportosítása és globális trendek
Az energiahordozók két fő csoportba sorolhatók: primer és szekunder energiahordozókra. A primer energiahordozók közé tartoznak a fosszilis energiahordozók (kőolaj, földgáz, szén), a nukleáris energia és a megújulók (szél, nap, víz, biomassza, geotermia). A szekunder energiahordozók pedig a villamos energia, hidrogén, bioüzemanyag, valamint a gőz, sűrített levegő és távhő.
A világ primer energiafelhasználása 2023-ban 620 EJ volt, amelyből a kőolaj 196 EJ-t, a földgáz 144 EJ-t, a szén 164 EJ-t tett ki. A megújulók részaránya folyamatosan nő, 2023-ban már 50 EJ-t használtak fel világszerte.
Magyarország energiamérlege és földgázfelhasználása
Magyarország primer energia mérlege 2024-ben 463 PJ hazai termelést és 885 PJ importot mutatott, miközben a felhasználás 1013 PJ volt. A fosszilis energiahordozók közül a földgáz importja jelentős, 10 047 millió m³, míg a hazai termelés 1 724 millió m³ volt. A belföldi felhasználás 8 559 millió m³-t tett ki, a kivitel pedig 4 556 millió m³ volt. A föld alatti tárolók kapacitása összesen 5,83 milliárd m³, amely stratégiai és kereskedelmi tárolókból áll.
A földgáz külkereskedelemben Ukrajna és Szlovákia jelentős exportpiacok, míg Románia, Szerbia, Horvátország és Ausztria importőrök.
Földgázfelhasználók és kikapcsolt fogyasztók
2023-ban a földgáz elosztóhálózati felhasználók száma ezer darabban a lakossági mérő nélküli fogyasztókkal együtt meghaladta a 3 300-at, míg a nem lakossági fogyasztók száma 194 ezer volt. A kikapcsolt felhasználók száma 84 516 volt, amely a teljes fogyasztói állomány 2,4%-át jelenti. Ennek legnagyobb része díjtartozás miatt történt kikapcsolás.
Villamos energia helyzete és anomáliái
Magyarország bruttó villamosenergia-termelése 2024-ben 37 437 GWh volt, ebből a napelemek 23%-kal részesedtek. Az import 22 716 GWh, az export pedig 11 987 GWh volt. A hazai villamos piac anomáliái között szerepelnek a negatív árak a HUPX tőzsdén, amelyeket a napsütéses időszakok és az öreg erőműpark okoznak.
Az energiahordozók jövője és megújuló energiaforrások szerepe
A hagyományos fosszilis energiahordozók, mint a kőolaj és földgáz készletei csökkenő kitermelést mutatnak, miközben a nem hagyományos készletek kitermelése költségesebb. Magyarország intenzív külkereskedelmi stratégiával igyekszik orosz importját lecserélni.
A lignit felhasználása a Mátrai Erőműben csökken, az erőmű áttér földgázra, napenergiára és hulladékra a szén-dioxid-kibocsátási kvóta miatt. A megújulók közül a szél- és napenergia jelentős potenciállal bír, azonban a villamos hálózat fejlesztése szükséges a korlátozások feloldásához. A biomassza és a biogáz szintén fontos szereplői a hazai energiamixnek.
Hazai energetikai programok és fejlesztések
A Nemzeti Energia- és Klímaterv (2024) szerint kiemelt beruházások várhatók, mint a Paks II. atomerőmű megépítése, a Mátrai Erőmű lignitcseréje, valamint a villamos hálózat fejlesztése a megújuló energiaforrások befogadására. Az agrárgazdaság vízellátásának javítása, a leromlott szántóföldek erdősítése, valamint az országos hulladékgazdálkodási programok is részei a stratégiának.
Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) 2024-ben 3500 projektet támogatott, amelyek 5,1 PJ/év megtakarítást eredményeztek. A szén-dioxid kvóta szabályozás (ETS2) kiterjed az épületekre, közlekedésre és kisiparra, és külpiaci védelemmel is rendelkezik.
Napenergia és hulladékhasznosítás
A napenergia hasznosítása Magyarországon dinamikusan növekszik, 2025 februárjában a napelem-állomány elérte a 7 757 MW-ot, amelyből 1 400 MW háztartási méretű. A Nemzeti Energia- és Klímaterv 2030-ra 12 GW napelem kapacitást céloz meg. A napelemek előnyei közé tartozik a környezetbarát működés és az olcsó áramtermelés, hátrányai pedig a termelés időbeli korlátozottsága és a mezőgazdasági területek foglalása.
A települési hulladék kezelése terén Magyarország évente 3,8 millió tonna hulladékot termel, melyből 25,5% kerül újrafeldolgozásra, 2,5% égetésre, míg 57,4% lerakásra. Az EU célkitűzése, hogy 2035-re a lerakás aránya legfeljebb 10% legyen.
Magyarország energiapolitikája a földgáz és a fosszilis energiahordozók mellett egyre inkább a megújuló energiaforrások irányába mozdul el, különösen a napenergia és a biomassza területén. A villamos hálózat fejlesztése, az energiahatékonysági programok és a szén-dioxid-kvóta szabályozás mind hozzájárulnak a fenntarthatóbb és környezetbarátabb energiafelhasználáshoz. A földgáz továbbra is fontos szerepet tölt be a hazai energiaellátásban, de a külkereskedelem és a tárolók kapacitásának optimalizálása kulcsfontosságú a jövőbeni ellátásbiztonság szempontjából.
ZBT
Fotóillusztráció: Canva
