Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2025 márciusában nyilvánosságra hozott jelentése részletesen vizsgálta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az általa alapított szervezetek ingatlanberuházási és felújítási tevékenységeit. A jelentés több ponton érinti az építőipart, különösen az ingatlanfejlesztések költség- és erőforrás-gazdálkodását, a szerződéses gyakorlatokat, valamint a tulajdonosi kontrollok működését.
„…nem felelt meg a felelős gazdálkodás elveinek.”
Az ÁSZ jelentésében többek között azt írja, hogy miközben az MNB több gazdasági társaságán keresztül végez ingatlanberuházásokat, ezek közül kiemelkedik az MNB-Ingatlan Kft., az Optimum-Gamma és az Optimum-Omega Ingatlanbefektetési Kft. A jelentés megállapítja, hogy bár az MNB teljesítette beszámolási kötelezettségeit, az ingatlanberuházások elszámolásai és dokumentációi nem voltak minden esetben átláthatóak és ellenőrizhetőek. Hiányzó vagy hibás szerződésmellékletek nehezítették a költségek nyomon követését, ami nem felelt meg a felelős gazdálkodás elveinek.
Az egyik kiemelt beruházás esetében például a generáltervezési és generálkivitelezési szerződés eredeti bruttó értéke 69,2 milliárd forint volt, de a szerződés módosítása után ez az összeg 103,5 milliárd forintra emelkedett. Bár az MNB elfogadta a költségnövekedést, amelyet az építőipari árak jelentős emelkedésével indokoltak, ugyanakkor nem tett intézkedést a költségek csökkentése érdekében.
Az ÁSZ jelentése rámutatott arra is, hogy az MNB nem megfelelően kezelte a költség- és erőforrás-takarékosságot az ingatlanberuházások során.
„A generálkivitelezői szerződés esetében számos módosítás és változtatás történt, amelyek döntéselőkészítési hiányosságokat okoztak, és nem biztosították a takarékos gazdálkodást.”
Példaként említi a székház biztonságtechnikai rendszerének cseréjét, amely során 2,7 milliárd forint értékű eszközből 1,3 milliárd forintot leselejteztek, miközben a rekonstrukcióra már 2014-ben stratégiai terv készült. Ez a beruházás az eszközök pazarló kezelését tükrözi.
Aduász: közbeszerzési eljárások, szabályozottság és a kapcsolt vállalkozások
Az ellenőrzés feltárta továbbá, hogy az MNB által érintett beruházásokban több esetben kapcsolt vállalkozások (pl. Somlai Invest Zrt., Somlai Property Kft.) vettek részt a kivitelezési és projektirányítási feladatok ellátásában. Ez a gyakorlat átláthatósági és összeférhetetlenségi kockázatokat vet fel, különösen, hogy a kapcsolt vállalkozások egymással is szerződéses viszonyban álltak, és a beruházási költségek jelentős részét ezek a cégek számolták el.
A G7 gazdasági portál mindezt úgy fogalmazta meg, hogy „az üzleti kör szó szerint magát választotta ki a munkák elvégzésére”. Majd azt írják, „A beszerzéseknél ugyanis az volt az általánosan bevett módszer, hogy a MNB megbízott egy Matolcsyékhoz köthető vállalatot az adott beruházás előkészítésének lebonyolításával. Az ÁSZ összefoglalója szerint ennek a cégnek a feladata volt „az ajánlati felhívások elkészítése, az ajánlatok bekérése, kiértékelése, a vállalkozók kiválasztása vagy abban való közreműködés. Tehát tulajdonképpen erre a vállalatra bízták rá, hogy találja meg a megfelelő kivitelezőt”.
Az MNB az ellenőrzött időszakban az ingatlanberuházási célú beszerzéseinek 99,7%-át közbeszerzési eljárás keretében valósította meg, és ezen eljárások során megfelelt a közbeszerzési törvény és az MNB saját beszerzési szabályzatainak előírásainak. Ugyanakkor az ÁSZ javasolta a tulajdonosi kontrollok megerősítését és a költség- és erőforrás-takarékossági szempontok szigorúbb érvényesítését az ingatlanfejlesztések során.
Javaslatok az Állami Számvevőszéktől
Az ÁSZ több javaslatot fogalmazott meg az MNB és az érintett gazdasági társaságok számára az építőipari beruházások átláthatóságának és szabályszerűségének javítása érdekében:
- A tulajdonosi kontrollok felülvizsgálata és megerősítése, különös tekintettel a kapcsolt vállalkozásokkal kötött szerződésekre.
- A folyamatban lévő ingatlanberuházások költség- és erőforrás-takarékossági szempontú felülvizsgálata.
- A beszámolási és tájékoztatási kötelezettségek kiterjesztése az MNB befolyása alá tartozó gazdasági társaságokra, hogy biztosított legyen az ingatlanberuházások átláthatósága.
- Intézkedések megtétele a pazarló vagy nem hatékony beruházási gyakorlatok megszüntetésére.
Az Állami Számvevőszék 2025-ös jelentése az építőipart érintően az MNB ingatlanberuházásainál több hiányosságot tárt fel, főként a költségnövekedések kezelése, a szerződéses dokumentáció átláthatósága, a kapcsolt vállalkozások bevonása, valamint a takarékossági és kontrollmechanizmusok működése terén. Bár az MNB betartotta a közbeszerzési szabályokat,
„a jelentés hangsúlyozza a tulajdonosi kontrollok és a gazdálkodási fegyelem további erősítésének szükségességét az építőipari beruházások hatékonyabb és átláthatóbb lebonyolítása érdekében.”
Az Állami Számvevőszék: „A Magyar Nemzeti Bank működése szabályszerűségének ellenőrzése” (2025), teljes jelentése ide kattintva érhető el az állami szervezet oldalán.
ZBT
Fotóillusztráció: Canva
