Magyarország ivóvizeiben is kimutatható a glifozát és más peszticidek jelenléte, ami komoly környezeti és egészségügyi aggályokat vet fel. Az Átlátszó.hu közérdekű adatigénylés útján megszerzett adatai szerint 2023-ban 124 település ivóvízmintáiban mutatták ki a glifozátot, a határértéket azonban csak Vasváron haladta meg egy közkút vizében.
A glifozát a világ legelterjedtebb gyomirtó szere, amelyet kiskertekben, nagyüzemi mezőgazdaságban, valamint közutak és vasutak mentén is használnak. Jó vízoldhatósága miatt könnyen bejut a talajba, onnan pedig a felszíni és felszín alatti vizekbe, így az ivóvízbe is. Egy 2019-es, eddig nem nyilvános országos vízügyi felmérés szerint a talajvíz mintáinak 14%-ában volt kimutatható a glifozát és bomlásterméke, az AMPA, és a minták 2,5%-a határérték feletti koncentrációt tartalmazott – írja az Átlátszó.
Az intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló területeken, valamint az ország minden tájegységén előfordult a szennyezés. Megdöbbentő módon a Balaton-felvidéken, mezőgazdasági területeken kívüli forrásvizekben is a határérték kétszeresét mérték, és a vízművek által üzemeltetett, 130-160 méter mély kutakban is kimutatták a többszörös koncentrációt.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ 2023-as ivóvízminőségi jelentése (ami ide kattintva érhető el) is megerősíti, hogy egyre több ivóvíz-ellátórendszerben jelennek meg peszticidek, köztük olyanok is, amelyeket már betiltottak. A glifozát mellett más gyomirtók, rovarölők és egyéb mezőgazdasági vegyszerek is kimutathatók az ivóvízben, bár határérték feletti szennyezést csak kevés településen mértek (pl. Akasztó, Dunafalva, Küngös).
A glifozát egészségügyi hatásai körül régóta vita folyik: a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség 2015-ben „valószínűleg rákkeltőnek” minősítette az emberre, míg a gyártó Monsanto (ma Bayer) ezt vitatja. A vegyszer rákkeltő, mutagén, hormonháztartást zavaró és utódokat károsító hatásai nem teljesen tisztázottak, de a vízi élővilágra mérgező hatása bizonyított.
Az országos felmérések alapján a glifozát nem bomlik le teljesen egy év alatt a talajban, ezért hosszú távon is fennáll a környezeti- és ivóvízszennyezés veszélye. Jelenleg Magyarországon és az EU-ban nincs külön határérték a glifozátra a talaj- és felszín alatti vizekben, de az uniós szabályozás előkészület alatt áll.
Forrás: Átlátszó.hu
Fotóillusztráció: Canva
