Az idei év I. negyedévében 2704 lakást vettek használatba, ami 2,7%-os csökkenést jelent az előző év azonos időszaki, alacsony bázishoz képest. Miközben az építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 5651 volt, 25%-kal több, mint egy évvel korábban – tájékoztatott a KSH. A friss adatokra reagált az ígylakunk.hu és az ÉVOSZ is.
Újlakás-építések: kevesebb Budapesten és a megyeszékhelyeken, több a kisvárosokban
A fővárosban 7,4%-kal kevesebb, mindössze 843 lakás épült. A megyei jogú városokban 33%-kal kevesebb lakást építettek, együttes számuk még a fővárosi új lakások felét sem érte el. A kisebb településeken viszont több lakást adtak át, mint egy évvel korábban: a nem megyei jogú városokban 29, a községekben pedig 2,5%-kal – írja a KSH jelentésében.
Hozzáteszik, a lakásépítés területi koncentrációja a fővárosban továbbra is erős,
Budapest új lakásainak több mint kétharmada három kerületben épült fel: a IX. kerületben 277, a XI. kerületben 172, a XIX. kerületben pedig 130 új lakást vettek használatba.
A régiók többségében csökkent a lakásépítések száma az előző év azonos időszakához képest, különösen Közép-Dunántúl, Dél- és Észak-Alföld régióban (46, 40, illetve 48%-kal), Pest régióban viszont 21%-os növekedést regisztráltunk, így a fővárosi csökkenés ellenére Közép-Magyarországon 4,0%-kal több lakás épült az I. negyedévben.
Nyugat-Dunántúl régió lakásépítéseinek 43%-os növekedéséhez több térség is hozzájárult, ezzel szemben a Dél-Dunántúl régióban 2,3-szeresére megugró lakásépítésszám kizárólag annak balatoni körzetére korlátozódott.
A természetes személyek által épített lakások aránya 38-ról 34%-ra csökkent, míg a vállalkozások által építetteké 61-ről 66%-ra nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50%-a családi házban, 41%-a többszintes, többlakásos épületben, 4,5%-a lakóparkban található.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,9 m2-rel csökkent, 94,6 m2-re a 2024 első negyedévihez képest. A fővárosi lakások mérete átlagosan 75 m2 volt.
Az értékesítési céllal épített lakások aránya 65, a saját használatra építetteké 32% volt, a megoszlás az eladásra építettek felé tolódott el, mintegy 5 százalékponttal.
Újlakás-építések: az engedélyek számának növekedése mögött elsősorban a budapesti nagyberuházások állnak
Országos szinten az építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 5651 volt, 25%-kal több, mint egy évvel korábban. A növekedés hátterében elsősorban néhány nagy léptékű, fővárosi beruházás azonosítható – értékeli a KSH.
Budapesten összesen 2674 lakás építésére adtak engedélyt, 2,9-szer többre, mint egy évvel korábban. Az engedélyezett fővárosi lakásépítések háromnegyede négy kerületben fog megvalósulni. Csak a XI. kerületben közel 1000 engedélyt adtak ki, ezt a X., a XIII. és a XXI. kerület követi, együtt további 1000 lakással.
A fővároson kívül mindegyik településkategóriában csökkent az építési engedélyek száma 2024 első negyedévéhez képest: a megyei jogú városokban 17, a többi városban 25, a községekben pedig 6,5%-kal.
A megyei jogú városokban tapasztalható csökkenést jelentősen ellensúlyozta a Szegeden kiemelkedő számban (451 lakásra) kiadott építési engedély. Budapesten kívül Közép-Dunántúl és Dél-Alföld régióban nőtt, a többi régióban csökkent a kiadott engedélyek száma. A legnagyobb visszaesés Észak-Alföldön történt, ahol 71%-kal kevesebb lakás építését kezdeményezték, mint 2024 első negyedévében. Az építtetők az esetek 30%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. A kiadott új építési engedélyek alapján a korábbinál 3,3%-kal kevesebb, összesen 1846 lakóépület építését tervezték az országban. A létesítendő nem lakóépületek országos száma 649 volt, 24%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Ígylakunk.hu: hosszú távú tervezés és bérlakásprogram segíthetne az építőiparon
A portál szerkesztősége hosszabb írásában – amelyben részletezi az elmúlt évek intézkedéseit és a jelenleg is elérhető támogatásokat – javasolja egy állami / vállalkozói bérlakásépítési program intézményrendszerének kiépítését.
Egy ilyen bérlakásprogram – a Kormány hosszú távú építésgazdasági stratégiájának részeként – komoly konjunktúra-kiegyenlítő szerepet tudna betölteni. Egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú, megfizethető bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a lakásállomány minőségi megújulásához szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Így ez az intézmény olyan eszköz lehetne, amely alkalmas a lakásépítési hullámvölgy mérséklésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására is. Fontos, hogy ebben érvényesüljenek a fenntarthatósági és „zöld” építészeti szempontok, és jelenjen meg a családok gyermekvállalásának támogatása is – hangsúlyozzák a cikkben.
A 2025-ben rendelkezésre álló támogatások hozzájárulhatnak a megfizethető lakásmennyiség növeléséhez, a rendkívül rossz energetikai állapotú hazai lakásállomány korszerűsítéséhez, valamint az építőipari kapacitások kihasználásához is.
Azt is hozzáteszik, a hazai lakásállomány minőségi megújításához szükséges források biztosítása érdekében is javasolják a Kormányzatnak, vizsgálja meg, hogy rövid- és középtávon hogyan lehetne több európai uniós forrást irányítani a lakásépítési, lakásfelújítási szegmensbe, és éljen olyan javaslatokkal az Európai Bizottság, illetve a frissen kinevezett lakhatási biztos felé, hogy a megfizethető és fenntartható lakhatás támogatására márciusban bejelentett uniós finanszírozási programból minél gyorsabban rendelkezésre álljanak források a tagországok számára. Ezen túlmenően az Európai Uniónak érdemi forrásokat kellene biztosítani a lakásfelújítások ösztönzésére is mind támogatás, mind kamatmentes hitelkonstrukciók formájában.
Úgy látják, hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással és haszonnal járnának. Ez hozzájárulna
- az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához,
- a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez,
- a stabil munkahelyekhez,
- a szakképzési igények tervezhetőségéhez,
- a minőségi építésekhez.
A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram, amely tartalmazza az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét – írja az ígylakunk.hu.
ÉVOSZ: 12 ezer új lakás, 200 ezer lakásfelújítás
A KSH számaira reagált az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) is. Úgy látják, 2025-ben 12 ezer új lakás átadásával és mintegy 200 ezer lakás érdemleges felújításával lehet számolni.
Közleményükben többek között azt írják, a lakhatási krízis magyarországi vonatkozása elsősorban „a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, öregedése, ahol a tulajdonos nem költ megfelelően a lakásfelújításra, a lakhatás minőségére. A drasztikus áremelkedések következtében a lakosság reálkeresetének növekedése elmarad a lakásárak ár-növekedésétől. A lakosság lakáscélú megtakarítása nem elegendő a feladatok finanszírozásához, mindenképp hitelekre van szükség. Magas kamatok mellett a lakosság azonban nem vesz fel lakáscélú hitelt, kivárás tapasztalható.
Ma Magyarországon a lakásgazdálkodásnak elsődlegesen nem szabályozási kérdések és kapacitásszűkösség szabnak korlátot, hanem a forráshiány. Ezért évek óta az ÉVOSZ javaslatai elsődlegesen a forrás bővítésére irányulnak. A pénzügyi lehetőséget egyszerre kell bővíteni a közösségi (állami), a magán (lakossági) és a vállalkozói oldalon” – áll a sajtóközleményben.
Végül hozzáteszik, ahhoz, hogy a 2021-2024. évi nem várt mértékű építőanyagár-emelkedés és az infláció ellenére 2025-ben a lakásépítések számának zuhanása megálljon, valamint azért, hogy a lakásépítés és a lakásfelújítás egyenrangú legyen, az ÉVOSZ az alábbi javaslatokat ajánlja lakosság, a kormányzat és a szakma figyelmébe:
- Uniós szintű szabályozás is szükséges ahhoz, hogy az unió területén kívülről jövő építőanyagokkal és mérnöki-kivitelezői kapacitásokkal szemben piacvédelmet kapjanak az uniós vállalkozások. Erre vonatkozóan az ÉVOSZ külön szakmai javaslatokat készít az Európai Építőipari Szövetség (FIEC) kereteiben, annak tagjaként.
- A vidéki lakásfelújítási támogatási program kiszélesítését javasolta az ÉVOSZ. Ezzel a dömpingszerű megrendelési hullám is elkerülhető, valamint a műszaki elavultságok felszámolása a kívánt ütemben történhet. Minden épületfelújítási támogatást és pályázatot kizárólagosan a módosított épületenergetikai teljesítményről szóló irányelv (EPBD) követelményeinek megfelelően indokolt kialakítani. A program mielőbbi kiszélesítése az aktív korosztályok és a nyugdíjasok irányába lehetőséget ad arra, hogy a 2025. évi fűtési szezonra már elkészüljenek a felújított ingatlanok.
- Az újépítésű lakások finanszírozásához javasoljuk, hogy a MNB a Zöld Otthonteremtési Programját indítsa újra. Az inflációs folyamatok ellenére se legyen a lakáscélú hitel kamata széles körben 5%-nál nagyobb, és felújításra is igénybe lehessen venni. Az 5%-os szint egy lélektani határ megrendelőink szerint és a vállalkozói hitelfelvételeknél is. A kamattámogatásban részesülők körének bővítését szorgalmazza a Szövetség.
- Javasoljuk az energiatakarékos városrész-rehabilitációs programok elindítását, ahol a meglévő lakások korszerűsítése, az újak megépítése együtt szerepel a városrész további energiafogyasztó létesítményeinek, energiahálózatainak a rekonstrukciójával.
- A lakásár-családi jövedelem olló erős nyílása okán javasoljuk kezdeményezni a “Támogatott Nonprofit Lakásépítési Módszer” bevezetését. A módszer alkalmazása során az állam, az önkormányzat a fejlesztéshez a terület biztosításával és közművesítéssel járulhat hozzá, illetve ráépítési jogot adhat. A fejlesztést nonprofit szervezet bonyolítja le, ezzel biztosítva az alacsonyabb árú lakásokat. A fejlesztések generálása a lakásépítésnek új lendületet adhat. Ezen lakásokba akár bérlőként is lehessen beköltözni és meghatározott idő alatt megvásárolni, tulajdonosává válni az ingatlannak.
- A meglévő lakásvagyon meghatározó részét képező panellakások lakásminőségének javítása érdekében indokolt kidolgozni és el kell indítani egy hosszú távú „Panelprogram” -ot, ami megoldást kínál többek között a felújításhoz szükséges finanszírozásra és átmeneti lakhatásra a felújítás idejére. A panelprogram csak a társasházi törvény aktualizálása mellett lehet sikeres. Ennek során többek között érvényt kell szerezni a többségi tulajdoni rész akaratának és a kötelező felújítási alap éves minimumának előírására. A kötelező minimális felújítási alap képzését az újonnan épülő társasházaknál azonnal indokolt bevezetni.
- Az új építésű lakóingatlanok 5 éves építményadó-mentességét javasoljuk, illetve a települési önkormányzatok ilyen irányú kormányzati ösztönzését.
- Javasoljuk az állami, illetve önkormányzati bérlakásprogram előkészítését és elindítását, ahol az üzemeltetés, a közös költségek és a bérleti díjak megállapítása állami-önkormányzati hatáskörben, kontroll alatt vannak. Ezzel egyidejűleg és összhangban javasoljuk a bérház, mint befektetési forma – szabályozásának kialakítását. A bérbeadási szolgáltatás kedvezményes adózását javasoljuk, ami a bérbeadói piac kifehérítésével kell, hogy együtt járjon. Az adózási kedvezmény a legális bérbeadásnál egyszerre szolgálja a bérlő és a bérbeadó védelmét (közhiteles nyilvántartás, díjmegállapítási gyakorlat, vitarendezés stb.). Csak bejelentett bérleti szerződések esetén kaphasson bérletidíj kedvezményt a bérlő.
- A családi otthonteremtési támogatási programok, tágabb értelemben pedig a lakásépítés, lakásfelújítás lendületbe hozását az szolgálná mind a keresleti, mind pedig a kivitelezői kapacitás szempontjából, ha a támogatási és kedvezményes ÁFA előírások feltételrendszere hosszabb távon stabilan kiszámítható lenne. Jelenleg sok esetben a támogatási és adókedvezményi intervallumok által befolyásolt keresleti hullámok jelennek meg a lakásgazdálkodási piacon. A hosszútávú, stabilan kiszámítható viszonyok tudnák egyenletesen növekvő, dinamikus egyensúlyba hozni a keresletet és kínálatot. Határidős megkötések nélkül javasoljuk az 5%-os ÁFA rendszerét az újépítésű lakóingatlanoknál. Javaslatunkra a Kormány ezt 2030. évig biztosítja.
- Iparosított lakásépítési és felújítási technológiák kifejlesztése és gyártása megkezdődött. Ezek felhasználásával pilot projektek megtervezése és kivitelezése tudná a hazai vállalkozásokat helyzetbe hozni.
- 2025. évben célszerű elkészíteni a Kormány Hosszútávú Lakásgazdálkodási Stratégiáját és annak Végrehajtási Cselekvési Programját.
- Műszaki irányelv és szabályozási definíciók szükségesek a készház, a mobilház és moduláris lakóingatlanok területén oly módon, hogy a nem megfelelő műszaki tartalmú, teljesítményű építmények kiszoríthatóak legyenek ebből a szegmensből.
- Az 500 lakásszám feletti lakóberuházások kerüljenek Kiemelt Nemzetgazdasági Jelentőségű státuszba.
Forrás: KSH / Ígylakunk.hu / ÉVOSZ
Fotóillusztrációk: Canva
Kiemelt kép: épületgépész.hu
