A szakmai nap szerteágazó tartalmából az energiahatékonysági felülvizsgálat, az egészségügyi kockázatok minimalizálása és a tűzeseti tapasztalatok az épületgépészetre fókuszálva témaköröket emeltük ki és írtuk le részletesen.
A szakmai nap előadásai
A 2025. március 26-i rendezvényen, amelyet Kovács Tamás, a Wotan Kft. ügyvezető igazgatója vezetett le, a következő 12 előadás hangzott el:
- Nagy épületek energiahatékonysági felülvizsgálata – kapcsolódó rendeletek, jogszabályok. A távhőszolgáltatást érintő szabályok pontosítása. Tervezők figyelmébe: trendváltás a hűtőközegek szabályozásában, Gurdon-Kiss Hermina vezető kormányfőtanácsos, Nemzeti Klímavédelmi Hatóság
- Innovatív és energiahatékony gépészeti megoldások az Aalberts HFC-től, Veress Marcell projektértékesítő mérnök, Aalberts HFC Kft.
- Dinamikus nyomástartás a modern épületekben, Geyer-Ehrenberg Szilveszter, Reflex Winkelmann GmbH
- Az épületgépészeti automatizálás és energiafogyasztás mérés korszerű technológiai megoldásai, Várföldi Róbert kereskedelmi vezető, Siemens Zrt. SI B RSL/INS
- Egészségügyi kockázatok minimalizálása ivóvízhálózatok tervezésekor, Márvány János mérnök szaktanácsadó, Resideo Kft.
- KNOLVAL intelligens megoldások, Orosz Norbert kereskedelmi vezető, Kristály Kft.
- Daikin Cloud Plus felhő szolgáltatás – távoli elérés, Kinde Gergely Controls Solutions Officer, Daikin Hungary Kft.
- Nagy épületek energiahatékony üzemeltetése – fűtés-hűtés beszabályozása Oventrop megoldásokkal, Németh Roland képviseletvezető, Oventrop magyarországi képviselet
- Magyar Környezettudatos Építés Egyesület (HuGBC) együttműködésében – Épületenergetikai szimulációs vizsgálatok nagy épületeknél – esettanulmányok, Dr. Harmathy Norbert, Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC)
- „Nettó zéró”, Nyárády Győző értékesítési vezető, Rosenberg Hungária Lég- és Klímatechnika Kft.
- Megalakult az Energetikai Auditorok Szövetsége, az energetikai auditorok feladata, szakmai kompetenciái, Tatár Dénes elnök, Energetikai Auditorok Szövetsége, az Axing Zrt. vezérigazgatója
- Tűzeseti tapasztalatok az épületgépészetre fókuszálva, Decsi György Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Tűzvédelmi Tagozatának elnöke, tűzvédelmi szakértő, tűzvédelmi mérnök
Az előadások visszanézhetők a MÉGSZ youtube-csatornáján itt:
Nagy épületek energiahatékonysági felülvizsgálata – kapcsolódó rendeletek, jogszabályok. A távhőszolgáltatást érintő szabályok pontosítása. Tervezők figyelmébe: trendváltás a hűtőközegek szabályozásában
Gurdon-Kiss Hermina előadásának bevezetőjében ismertette az épületek energiahatékonyságára vonatkozó jogszabályokat. Ezek a következők:
- Az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv, és az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2018/844 számú irányelve (2018. május 30.)
- A magyar jogszabályok közül az első az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. Törvény. Az alsóbb rendű jogszabályok pedig:
- az energetikai felülvizsgálatról szóló 666/2020 (XII. 28.) Kormányrendelet, és
- az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. Törvény egyes energetikai felülvizsgálatot érintő szabályainak végrehajtásáról szóló 18/2021 (IV. 14.) ITM Rendelet.
Az energetikai felülvizsgálati kötelezettséggel érintett rendszerek a következők:
- épületet vagy több épületet együttesen ellátó 70 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű fűtési rendszer vagy kombináltan helyiségfűtési és szellőzőrendszer, és
- épületet vagy több épületet együttesen ellátó 70 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű légkondícionáló rendszer vagy kombináltan légkondícionáló és szellőzőrendszer.
A felülvizsgálatok célja a hőtermelő, illetve légkondíciónáló berendezések hatékonyság és méretezés szerinti vizsgálata, vagyis az épület fűtési/hűtési követelményeihez viszonyított méretezésének értékelése. Továbbá az optimalizálhatóság szempontjából annak vizsgálata, hogy a fűtési/légkondícionáló rendszer vagy a kombinált helyiségfűtési és szellőzőrendszer teljesítménye tipikus vagy átlagos üzemelési feltételek mellett milyen mértékben optimalizálható. Ezzel összefüggésben a felülvizsgáló javaslatot tehet az üzemeltető felé, amely akár beruházási tevékenységeket is érinthet.
Néhány fontos dátum, amelyekhez kapcsolódóan az épület üzemeltetőjének, vagy tulajdonosának a kötelessége gondoskodni a felülvizsgálat elvégeztetéséről:
- Az energetikai felülvizsgálat elvégzése 2022. január 1.-től vált kötelezővé.
- A felülvizsgálatot 8 évente, vagy a kötelező energetikai auditálás alkalmával kell elvégezni.
- A 2022. január 1. után üzembe helyezett berendezések esetén az energetikai felülvizsgálatot az üzembe helyezést követő 1 éven belül kell elvégezni.
- A 2022. január 1. előtt üzembe helyezett rendszerek esetén pedig az energetikai felülvizsgálatot első alkalommal 2025. december 31.-ig kell elvégezni. Amennyiben energetikai auditálást kell lefolytatni, akkor a kötelező energetikai auditálás részeként.
Mentesülnek az energetikai felülvizsgálat alól azok a rendszerek, amelyek lakóépületekben vannak, és rendelkeznek folyamatos elektronikus felügyeleti funkcióval (amely méri a rendszer hatékonyságát, és tájékoztatja az épület kezelőjét a karbantartás szükségességéről), és rendelkeznek hatékony ellenőrző funkciókkal az energiatermelési, -elosztási, -tárolási és -felhasználási optimum elérése érdekében. Vagy rendelkeznek az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015 (V. 26.) kormányrendelet 8. paragrafusa szerinti tartalmi elemeket rögzítő energiahatékonyság-alapú szerződéssel, vagy a távhőszolgáltatóval megkötött rendszerüzemeltetési szerződés hatálya alá tartoznak.
Nem lakóépületek esetén az energetikai felülvizsgálat alóli mentesülés feltételei hasonlóak az előzőekhez, azzal a kiegészítéssel, hogy a 290 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítménnyel rendelkező fűtési plusz egyéb elemekkel kombinált rendszerek akkor mentesülnek az energetikai felülvizsgálat alól, ha azok rendelkeznek épületautomatizálási és -szabályozási rendszerrel, és alkalmasak:
- az energiafelhasználás folyamatos ellenőrzésére,
- az épület energiahatékonyságának értékelésére, és tájékoztatásra az energiahatékonyság javításának lehetőségéről, valamint
- az összekapcsolt épülettechnikai rendszerekkel, vagy az épületen belüli más készülékekkel való kommunikáció lehetővé tételére.
A rendszer energetikai felülvizsgálat alóli mentességét a rendszerüzemeltető köteles igazolni, a dokumentumokat az energetikai felülvizsgáló által tudja benyújtani, és a kérelmet a Magyar Mérnöki Kamara bírálja el.
A távhős rendszerekkel kapcsolatban elmondta, hogy a 14. cikk (2) bekezdése a közművek vagy hálózatok által üzemeltetett épületekre vonatkozik, magára a hálózatra nem terjed ki. A közműszolgáltató vagy hálózatüzemeltető által üzemeltetett, és ezért rendszeroldali teljesítménymérési intézkedések hatálya alá tartozó épülettechnikai rendszerek mentesülnek a helyszíni vizsgálat követelménye alól. A teljesítményellenőrzés a közmű- vagy hálózatüzemeltető feladata, nem pedig az egyes épületek tulajdonosáé.
Példaként ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az épület tulajdonosa a hőcserélő és a berendezés tulajdonosa is egyben, de a távhőszolgáltatóé a mérő, és ez alapján végzi a teljesítményellenőrzést. Ha az üzemeltető rendelkezik megfelelő felügyeleti képességgel rendelkező mérővel, akkor ez a rendszeroldali teljesítmény-ellenőrzési intézkedések teljesítésének tekinthető. Ez azt jelenti, hogy nincs szükség ellenőrzésre. De amennyiben a rendszer épületoldali részének karbantartása a rendszeroldali ellenőrzés eredményeként tervezve van, akkor az ilyen karbantartás az épület tulajdonosának költségére történik.
Az energetikai felülvizsgálattal kapcsolatban a klímagáz adatbázisban a következő adatokat kell rögzíteni:
1. Azonosításra vonatkozó adatok:
- az üzemeltető adatai,
- az energetikai felülvizsgáló adatai,
- a rendszert azonosító adatok.
2. A felülvizsgálat dokumentálása:
- a rendszer által ellátott épület adatai,
- a vizsgált fűtési/légkondícionáló rendszer adatai, jellemzői.
3. A felülvizsgálat:
- a felülvizsgálat előkészítésének és eredményének dokumentálása.
Előadásának végén bemutatta az Európai Unió területén forgalomba hozható fluórozott szénhidrogének maximális mennyiségére vonatkozó diagramot a 2048-2049 időszakig. Kiemelte, hogy a hűtőközegekre vonatkozó tilalom nem vonatkozik azokra a berendezésekre, amelyeknek a magasabb energiahatékonyságuk miatt az életciklusuk során a széndioxid-egyenérték-kibocsátásuk alacsonyabb lenne, mint a vonatkozó környezetbarát tervezési követelményeknek megfelelő, egyenértékű berendezéseké.
Egészségügyi kockázatok minimalizálása ivóvízhálózatok tervezésekor
Márvány János előadásában ismertette, hogy az MSZ EN 1717 „Ivóvíz szennyezés elleni védelme vízellátó rendszerekben és a visszaáramlás miatti szennyeződést megakadályozó szerkezetek általános követelményei” című szabvány öt folyadékkategóriát határoz meg. Ezek a következők:
- Emberi fogyasztásra alkalmas, szennyeződésmentes tiszta ivóvíz, mely kezelést nem igényel (30 ∞C-nál nem melegebb ivóvíz közvetlen a hálózatról).
- Emberi egészségre nem ártalmas folyadék, amelyhez valamilyen íz, szín, szag társul, vagy nem megfelelő hőfokú (használati melegvíz, folyékony élelmiszer (pl. sör), lágyított víz).
- Egészséget veszélyeztető anyagokat tartalmazó folyadék, emberi fogyasztásra alkalmatlan (fűtési rendszerben keringő víz).
- Olyan folyadék, mely nagyon mérgező összetevőket tartalmaz, fogyasztásra alkalmatlan (radioaktív, rákkeltő, adalékolt fűtési víz, fertőtlenítőszeres víz).
- Olyan folyadék, mely mikrobiológiai okokból veszélyes az emberi egészségre (állatok ivóvize, laborok és úszómedencék vize).
Veszélyes helyzetet teremthet ivóvíz-hálózatokban a visszaáramlás jelensége, melynek okai a visszaszívás (nyomásesés a primer oldalon, pl. csőtörés, szivattyúzás, tűzivíz-elvétel esetén), vagy a visszanyomás (szekunder oldalon megnövekedett nyomás, pl. hőtágulás, vagy túlnyomást okozó szerelvény miatt). Ezeket az eseteket hibás kapcsolási ábrák bemutatásával szemléltette. A visszaáramlást visszafolyásgátlók beépítésével lehet megakadályozni, amelyekkel szemben az alapvető követelmények:
- minimum PN10 nyomásfokozat,
- minimum 65 oC (90 oC/1 óra) közeghőmérséklet-tűrés,
- vízleeresztő csatlakozó csonk,
- ellenőrizhető és cserélhető alkatrészek,
- DN50 méret felett helyszínen lehessen javítani,
- illetéktelen beavatkozás/elállítás ellen védett konstrukció.
A közműcsatlakozási pontban biztosítandó minimális védelem
- lakossági fogyasztó esetén minimum ellenőrizhető visszacsapó-szelep,
- közületi fogyasztó esetén kockázatelemzés alapján.
Előadása további részében a különböző folyadékkategóriákhoz alkalmazható visszafolyásgátló szerkezetek kialakítását, működését és beépítését magyarázta el. A beépítés alapvető két szempontja, hogy az fagymentes, és elárasztás-mentes helyre történjen. Felhívta a hallgatóközönség figyelmét arra, hogy a visszafolyásgátlók védelmére a fluktuáló belépő oldali nyomás ellen nyomásszabályozót kell beépíteni.
Tűzeseti tapasztalatok az épületgépészetre fókuszálva
Decsi György előadása felvezetésében elmondta, hogy a tűzvédelem és az épületgépészet szoros kapcsolatban állnak egymással. Ennek illusztrálására említette meg az első tűzoltós emlékét, amelynél egy vasúti vagonban a tűz a szellőző rendszeren keresztül terjedt kabinról kabinra.
A tűzvédelem épületgépészetet érintő feladatai a tűzterjedés-gátlás aknákon és épületgépészeti rendszereken belül, a hő- és füstelvezetés, a füstmentesítés (pl. túlnyomásos lépcsőházak révén) és az aktív beavatkozás oltórendszerek (pl. sprinkler-berendezések) révén. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tűzvédelmi törvény kötelező teszi a tűzvédelmi szabványok és műszaki előírások alkalmazását.
Előadásában néhány tűzesetet, és azokhoz kapcsolódó hibás tűzvédelmi koncepciókat is bemutatott. Az egyik esetben a külső burkolat alatti légrésben kialakuló kéményhatás okozta a tűz terjedését szintről-szintre. Egy másik esetben a tűzjelző rendszer és a füstelvezető rendszer kikapcsolása vezetett 64 halálos áldozatot követelő tűzesethez.
Jó megoldás a tűzvédelem szempontjából 14 m épületmagasság felett túlnyomásos lépcsőház, 30 m felett pedig két lépcsőház kialakítása. Ezen kívül szükség van valódi tűzterjedés-gátlásra kívül és belül egyaránt, külön szinti füstelvezetési rendszerre, és rendszeres karbantartásra is.
Dr. Vajda József
Kiemelt kép: épületgépész.hu
