
2025. március 1-jén hatályba lépett Magyarországon a klímagázokról szóló 2024. évi LXXXVII. törvény, a 458/2024 (XII. 30.) Kormányrendelet és az 1/2025 (I.13.) EM rendelet, amelyek lényegében a tavaly megjelent Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/573 rendeletének jogharmonizációja kapcsán születtek. A cikkben a Kormányrendelet alkalmazásával kapcsolatban a hűtős-klímás szakemberekben felmerült kérdésekre kapjuk meg a választ.
Előzetes várakozások
Annak ellenére, hogy az EU-s F-gáz rendelet tartalma már közel egy éve ismert volt, szakmai körökben mégis erősen megoszlottak az elvárások és a vélemények a hazai végrehajtási rendeleteket illetően. Azt mindenki tudhatta, hogy az EU törvényhozó testületeiben, hosszas lobbicsatározások után, a radikális „zöld” tábor került ki győztesen, tehát az Európai Parlament és a Tanács is megszavazta a fokozott üvegházhatású anyagok (fluorozott szénhidrogének – köztük a jól bevált szintetikus hűtőközegek) kivezetésének – szakmailag előkészítetlen, túlzott ütemű – felgyorsítását előíró rendeletet. Azt is gondolhattuk, hogy az uniós paragrafusok alkotják majd a vonatkozó hazai szabályozás gerincét – a kérdőjelek inkább olyan helyeken rajzolódtak ki, hogy például miképpen lehet majd élni azokkal a „kiskapus lehetőségekkel”, amelyek az (EU) 2024/573 rendelet 4. mellékletében szinte minden forgalomba helyezési tiltás szövegezésének végén szerepelnek, vagyis: „…kivéve, ha erre az üzemelés helyén a biztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében van szükség;”.
A példaként említett problémakörben a kérdőjelek megmaradtak a fejekben 2025. március 1. után is, mivel a 458/2024 (XII. 30.) Kormányrendelet 17.§ (1) pontja utal ugyan a fentebb citált EU-s rendelet-mellékletre, de eljárásrendi információk nélkül – feltehetően, uniós szinten sincs kidolgozott forgatókönyv ezekre az esetekre.
Szakmai továbbképzések, szakmabeliek kérdéseivel
A rendeletek kihirdetése óta több szakmai rendezvényen is volt szerencsém részt venni, valamint a telefonérdeklődéseket is kaptunk, napi rendszerességgel. Az alábbiakban megkísérlem összefoglalni azokat a kérdéseket, amelyeket a rendeletekkel kapcsolatosan vetettek fel hűtős-klímás-hőszivattyús kollégáink. A kérdésekre adott válaszokat szükséges esetekben egyeztettük a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság (továbbiakban NKVH) munkatársaival, másrészt közvetlenül ők adtak választ a kérdezőknek, amennyiben előadóként résztvevői voltak rendezvényeinknek.
Mit és hogyan kell beregisztrálni / szivárgásvizsgálat alá vetni?
A legtöbben a regisztrációs / szivárgásvizsgálati kötelezettség részleges szétválásával kapcsolatban tettek fel kérdéseket, ugyanis korábban kizárólag csak a szivárgásvizsgálatra kötelezett hűtőköröket kellett a hűtősöknek beregisztrálniuk az NKVH „Klímagáz adatbázisába”. A rendeletváltozás kapcsán, ennél a témakörnél az F-gáz rendelet hatálya alá beemelt alternatív, „természetes” hűtőközegek (ammónia, széndioxid, szénhidrogének) kötelező szivárgásvizsgálat alóli mentessége miatt kellett különbségeket tenni. Bonyolítja a helyzetet ezen anyagok regisztrálási kötelezettségének az F-gázoktól eltérő meghatározása, valamint a telített-, illetve telítetlen fluorozott (klórozott?) szénhidrogének regisztrációs töltethatárának különböző módszerrel történő megadása.
Csak egy példát ragadok ki, az előbbiekben taglalt értelmezési zavarok érzékeltetésére. Több tapasztalt kolléga is rosszallását fejezte ki amiatt, hogy – szerintük – az új előírások értelmében visszamenőleg (???) be kell regisztrálni az 1 kg-nál nagyobb töltetű, R32 „klímagázzal” működtetett, lakossági split klímaberendezéseket. Megnyugtatásul közölhetjük, hogy a lakossági készülékeket továbbra sem kell regisztrálni (egyúttal szivárgásvizsgálati kötelezettség alá sem kell vetni) – csak a nagyobb töltetű (5 t széndioxid-egyenérték = 7,4 kg R32) berendezéseket, ahogyan ez a korábbiakban is volt. A zavart feltehetőleg a telítetlen fluorozott (klórozott?) szénhidrogénekre (HFO) vonatkozó alacsonyabb, minimálisan 1 kg határérték megjelenése okozhatta. Az R-32 viszont nem telítetlen, még ha viszonylag alacsony is a GWP (Global Warming Potential) értéke, ami 675.
Létezik ugyanakkor egy, az eddigiekben említettektől eltérő rendszerezési metódus, amelyik szintén gyanúba keverhető a félreértelmezés előidézésében: az anyagok veszélyességi osztályokba sorolása, éghetőségük-, illetve mérgező tulajdonságaik elemzése alapján. Ezen szempont-rendszert figyelembe véve, egyaránt az „A2L” veszélyességi osztályba sorolt anyagok halmazához tartozik az R32 is, hasonlóan a HFO-k és keverékeik többségéhez – talán ezért vehették ezeket a hűtőközegeket egy kalap alá a regisztrációs töltethatárral kapcsolatban is – figyelmen kívül hagyva a kémiai összetételük lényegesen eltérő mivoltát.
Változott-e az előtöltött berendezéseknél kötelező „Telepítési tanúsítvány” tartalma, kitöltésének módja?
Egy másik, „sláger” kérdéskör az alcímben szereplő, részben papír alapú, részben elektronikus dokumentumok kiállításának megváltozott szabályrendszerével volt kapcsolatos. Egyébként, vonalkódos telepítési tanúsítvány kiállítása 2015-ben, a 14/2015. (II.10.) Kormányrendelet hatályba lépése óta vált kötelezővé, akkor még csak a helyszíni hűtőköri szerelést igénylő előtöltött berendezések (döntő többségben „split klímák”) telepítése esetében. A rendelkezés magyar specialitás, tudomásunk szerint más európai uniós tagállamban nincsenek hasonló tartalmú jogszabályi előírások.
Nem csoda hát, ha többen is megkérdezték a szakmatársaink közül a különböző fórumokon, hogy „…miért van erre szükség, amikor egy mikrovállalkozásnak külön munkatársat kell alkalmazni a jócskán megnövekedett adminisztrációs kötelezettségek miatt? A plusz bérköltség rontja a cég versenyhelyzetét.” Az NKVH illetékeseitől kapott válaszok, zanzásítva: a rendelkezés egyértelműen a gazdaság fehérítését szolgálja, hiszen a képesített klímás szakemberek / cégek kikerülésével nem lehet jogszerűen elvégezni a telepítési folyamatot. A kontárok kiszorításáért folyó küzdelmet segíti az a tény, hogy egyre több forgalmazó deklarálja garanciális feltételként a telepítési tanúsítvány meglétét.
Szintén ehhez a témakörhöz tartozó kérdés, hogy „…mit kezdjen a klímás cég a 2025. március 1. előtt generált, régi rendszerű és formátumú, vonalkódos tanúsítványokkal, amelyeken szereplő berendezéseket még nem telepítették. Lezárni a régi módon már nem tudja, hiszen a Klímagáz adatbázis szoftveréből kikerült az ide vonatkozó programpont.” Válasz: a papír alapú dokumentumot felhasználhatják, mint az új előírások szerinti „Eladási tanúsítványt”, mivel a végfelhasználó nyilatkozatát tartalmazza a meglévő tanúsítvány, miszerint képesített vállalkozással fogja kiviteleztetni a szerelést. Csupán a gyártási számmal és a feltüntetni szükséges, főbb műszaki adatokkal kell kiegészíteni a meglévő dokumentumot. A telepítéskor pedig ezek alapján egyszerűbben lehet kitölteni az új formátumú, elektronikus telepítési tanúsítványt, és akár kinyomtatva, majd aláírásokkal ellátva és beszkennelve, akár elektronikus aláírásokkal ellátva, közvetlenül feltölteni az NKVH rendszerébe.
Az előbbiekben taglalt, adminisztratív jellegű változtatásokon kívül fontos megemlíteni, hogy az új kormányrendelet hatályba lépése óta egységesen telepítési tanúsítvány köteles minden klímagázzal (klímagázok = F-gázok + természetes hűtőközegek halmaza) előtöltött berendezés, függetlenül attól, hogy igényel-e helyszíni hűtőköri szerelést, vagy sem (kivéve néhány, a rendeletben felsorolt háztartási célú hűtőberendezést és hűtött automatákat).
Változtak-e a képzési kötelezettségek?
Igen. Általánosan elmondható, hogy az új, „alternatív” technológiák ismeretanyagával bővült az eddigiekhez képest a felkészítő tanfolyamok és klímagáz vizsgák tananyaga. A már képesítéssel rendelkező kollégák az érvényesség lejárta előtt kötelesek a kategóriájuknak megfelelő, számonkéréssel végződő, úgynevezett „átképző” tanfolyamon részt venni. A magasabb képesítésűeknek (H-1, M-1) mindhárom alternatív technológiából (szénhidrogének, ammónia, széndioxid), a „kettes kategóriát” képviselőknek csak a „szénhidrogének” tárgyköréből kell levizsgázniuk.
Akiknek a rendelet hatályba lépésétől számított egy éven belül járna le képesítésük érvényessége, azoknak automatikusan kitolódik a lejárati határidő, 2026. március 1-ig. A rendelet értelmében 2029. március 12-ig mindenkinek részt kell venni az átképzésen, amennyiben jogszerűen kívánja végezni tevékenységét klímagáz alkalmazások telepítésével, szervizelésével, javításával kapcsolatosan.
Meddig érvényesek a megszerzett képesítések?
Az „alapvizsga” sikeres letételével öt évre-, az átképző vizsga révén két évre szóló érvényességet lehet megszerezni. A korábbi, három évenkénti „megújító vizsga”, valamint az annak kiváltását lehetővé tevő kreditpontos továbbképzési rendszer megszűntek, helyettük egységesen két évnyi hosszabbítást lehet elérni, amennyiben a képesítéssel rendelkező szakember részt vesz egy számonkéréssel záruló, egy napos szakmai továbbképzésen, az érvényesség lejárta előtt, legkorábban az azt megelőző év során.
Honosíthatóak-e az EU más tagországában megszerzett képesítések?
Természetesen igen, vagyis az eddigi gyakorlatnak megfelelően a külföldön megszerzett képesítéssel Magyarországon a szaktárs végezhet jogszerűen munkát, azonban nem csatlakozhat be a hazai továbbképzési rendszerbe, és viszont. Akinek Magyarországon megszerzett alapvizsgája van, hiába menne át egy másik uniós országba meghosszabbítás céljából, ott nem tudnák fogadni őt.
Fontos megemlíteni, hogy az NKVH munkatársainak tapasztalata szerint a külföldön képesítést szerzett kollégáknak – értelemszerűen – nem kellett számot adniuk a vizsgán a „Klímagáz adatbázis” helyes kezeléséről, márpedig az elmúlt tíz év statisztikája azt mutatja, hogy az ellenőrzések alkalmával kiszabott bírságok zöme az adatbázis helytelen kezelésére vezethető vissza.
Változtak-e a képesítési kategóriák?
Igen, és a rendeletben megtalálható minden képesítési kategória részletes leírása. A teljesség igénye nélkül, a legfontosabb változásokról ejtsünk néhány szót:
Cégképesítéseknél továbbra is az alkalmazásban álló képesített személyek jogosultságai határozzák meg a vállalkozás jogszerűen végezhető tevékenységi körét, azonban megszűntek a HR / MR – I illetve HR / MR – II cégkategóriák, csak HR (helyhez kötött berendezések), vagy / és MR (mobil eszközök) kezelésére feljogosító képesítéssel jellemezhetünk egy-egy céget. Az aktuálisan érvényes tevékenységi kört igazoló „képesítési igazolás” napra készen igényelhető az adatbázison keresztül.
Személyi képesítéseknél is vannak változások, a fentebb említett átképzések révén a H-I, H-II és az M-I, M-II kategóriák kiterjednek az alternatív hűtőközegek kezelésére is, a rendelet által meghatározott módon és osztásban. Ezen kívül fontos változás, hogy az EU-s jogszabályt követve, a raktérhűtők és hűtött pótkocsik kezelése visszakerült az M-I kategória hatáskörébe, valamint 2027. március 12. után jelentősen bővül a szivárgásvizsgálatra kötelezett mobil alkalmazások köre (pl. hűtött könnyűgépjárművek, hűtőkonténerek, vasúti kocsik hűtőberendezései, egyes tömegközlekedésre szolgáló járművek légkondicionáló berendezései, hőszivattyúi).
Rövid összefoglalás
Több tapasztalt kollégánk is felidézte, mennyivel egyszerűbb, biztonságosabb volt a jól bevált freonokkal dolgozni – miért nem azt ösztönzik. Hogy benne tartsuk a hűtőkörökben a környezetre veszélyes anyagokat, így is lehetne csökkenteni a hűtős szektor széndioxid-kibocsátását illetve ózonkárosító hatását. Tény és való, hogy megfelelő motivációs rendszerrel ezen az úton is jelentős sikereket lehetett volna elérni, azonban be kell látnunk, hogy tökéletesen és örökké szivárgásmentes hűtőkör még a mesében sem létezik (ugyan, melyik mesemondó választaná ezt a szó szerint száraz témát?), tehát a végcélul kitűzött EU-s karbonsemlegességet nem is remélhették volna az említett módszer alkalmazásától a jogalkotók. Lássuk be, hogy ez a vonat már elment, ezzel a napjainkra kialakult jogi környezettel és az új, veszélyesebb, ámde „környezetbarát” hűtőközegek alkalmazásával kell együtt éljünk. Hogyan lehet lecsökkenteni a veszélyességi kockázatokat? Úgy, hogy megismerjük az alternatív hűtési anyagok, technológiák sajátosságait, kockázatelemzéseket végzünk és azok birtokában, nagy körültekintéssel végezzük tervezési, telepítési, üzemben tartási munkáinkat.
Várkonyi Nándor
a HKVSZ elnök-főtitkára
Fotóillusztráció: Freepik