A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján 2024-ben jelentős visszaesés tapasztalható a magyarországi lakásépítések terén. Országos szinten mindössze 13,9 új építésű lakás jutott tízezer lakosra, ami közel 30%-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Ez az arány nemcsak a lakásállomány megújulását lassítja, hanem nemzetközi összehasonlításban is kedvezőtlen képet fest Magyarországról – részletezte az ígylakunk.hu.
A statisztikai adatokat elemző cikkből többek között kiderül, a lakásállomány megújulásának üteme különösen aggasztó. Az ideálisnak tekintett 1%-os éves megújulási ráta azt jelentené, hogy a teljes lakásállomány száz év alatt újul meg. A jelenlegi építési ütemmel azonban ez a folyamat több mint három évszázadot venne igénybe, ami jelentős elmaradást jelez a kívánatos szinthez képest.
Területi bontásban jelentős eltérések mutatkoznak. Budapesten és Győr-Moson-Sopron vármegyében az országos átlagnál kétszer, illetve 1,8-szor több új lakás épült, míg Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Tolna és Békés vármegyékben az országos átlag negyedét sem érte el az új építések száma. Ez a regionális egyenlőtlenség tovább mélyíti az országon belüli fejlettségi különbségeket.
A fővárosban 2024-ben 4607 lakást adtak át, ami az országos érték 35%-át teszi ki, de ez is 28%-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Különösen a XI. és XIII. kerületekben koncentrálódtak az átadások, ahol a lakások 28%-át, illetve 22%-át vették használatba. Pest vármegyében szintén jelentős, 37%-os visszaesés történt a lakásépítések terén.
A középső régióban, amely magában foglalja Budapestet és Pest vármegyét, több új lakást adtak át, mint az ország többi hat régiójában összesen. Ez a koncentráció tovább növeli a régiók közötti különbségeket, és rámutat arra, hogy a lakásépítési tevékenység jelentős része erre a területre összpontosul.
A lakásépítések száma 14 vármegyében csökkent, és mindössze 5-ben emelkedett az előző évhez képest. A legnagyobb visszaesés a fővárosban és Pest vármegyében tapasztalható, de Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Somogy és Vas vármegyékben is jelentős csökkenés figyelhető meg. Ez azt jelzi, hogy a lakásépítési kedv országos szinten is mérséklődött.
A kisebb lélekszámú városokban 37%-os csökkenés történt, míg a többi településkategóriában 20–30% közötti visszaesés volt tapasztalható. Ez különösen aggasztó, mivel a kisebb településeken a lakásépítések visszaesése tovább növelheti az elvándorlást és a demográfiai problémákat.
Az újonnan átadott lakások többsége családi ház, ami elsősorban a társasházi építkezések visszaesésének tudható be. Ez a tendencia különösen Budapesten és a vármegyeszékhelyeken figyelhető meg, ahol a társasházi lakásépítések jelentősen csökkentek.
Az új lakások 70%-át vállalkozók építették, míg a természetes személyek által épített lakások aránya valamelyest emelkedett. Érdekesség, hogy az önkormányzatok is megjelentek az építtetők között: a 132 új önkormányzati lakásból 98 Budapesten épült. Ez azonban még mindig elenyésző szám ahhoz képest, hogy milyen mértékű lakásépítési igény lenne szükséges a lakásállomány megújításához.
A teljes cikket ide kattintva lehet elolvasni.
Fotóillusztráció: Canva
