VI. Gáz- Hibrid- és Kéménytechnikai Szakmai Nap

A MÉGSZ a VI. Gáz- Hibrid- és Kéménytechnikai Szakmai Napot 2024. november 13.-án Budapesten a Lurdy Konferenciaközpontban rendezte meg. A szakmai napon több előadásban szó esett a hibrid rendszerekről, a gyűjtőkéményekről és a TÉKÁ-ról is. 12 előadás hangzott el, amelyből ötöt írásban is összefoglalunk. A teljes program a MÉGSZ YouTube csatornáján nézhető meg.

A szakmai nap előadásai és előadói

1. Átalakulóban a gázfűtés, a hibrid rendszereké lehet a jövő, Dr. Vajda József főiskolai tanár, PTE MIK Gépészmérnöki Tanszék
2. Hibrid rendszerek lehetőségei, Pethő Gábor műszaki vezető, Marketbau-Remeha Kft.
3. Gyűjtőkémények felújítása Tricox rendszerekkel, Viola Krisztián ügyvezető igazgató, Coxtherm Kft.
4. A hidrogén jelene és jövője a Weishaupt berendezéseivel, Hegyi Gábor ügyvezető, Weishaupt Hőtechnikai Kft.
5. Megújuló BAXI kondenzációs gázkazánkínálat 2025-ben – Fókuszban az energiatakarékos működés és a hibrid rendszerek, Ázsóth Tamás termékmenedzser, műszaki tanácsadó mérnök, Ép-Gépész Holding Kft.
6. Turbós kombi kazánok kiváltása, helyettesítése SIME Uniqa kazánnal, Szolnoki Péter gépészmérnök, Két Kör Kft.
7. Korszerű gáznyomás szabályozók a Kristály Kft. palettáján, Somoskeőy István gázipari szaktanácsadó, Kristály Kft.
8. A logitex hibrid rendszer, Antal Norbert, Logitex
9. Gyűjtőkéményekre kapcsolódó tüzelőberendezések cseréjének szabályai, aktuális témák a TÉKÁ-ban (volt OTÉK), Keszthelyi István tervező, CKP-Mérnök Kft., Kéményjobbítók Országos Szövetsége
10. Milyen egy a mai igényeknek megfelelő gázkonvektor? – a Fondital Gazelle EVO a jó megoldás, Tömpe Balázs épületgépész mérnök, VIVACO Épületgépészet – Fondital
11. A hidrogén, mint alternatív energiahordozó, Dr. Szilágyi Zsombor c. egyetemi docens
12. Az MBSZ és a TÉKA (volt OTÉK) változásai, aktualitások, Murányi Sándor MÉGSZ-alelnök, a Gázipari Műszaki Szakbizottság tagja

Beszámolónkban öt előadást kiemelve, azok legfontosabb gondolatait közöljük. Az előadások visszanézhetők a MÉGSZ youtube-csatornáján itt:

Átalakulóban a gázfűtés, a hibrid rendszereké lehet a jövő

Vajda József a hibrid rendszerek előnyei között felsorolta, hogy a hibrid rendszerekkel jobban lehet illeszkedni a változó hőigényekhez, és az utólagos épületszerkezeti korszerűsítés után az egyik hőtermelő (a gázkazán) legtöbbször elbontható, és már csak a hőszivattyú maradhat üzemben.

A fűtési hőigények változása kapcsán bemutatta a PTE MIK gépészmérnök hallgatói, Magyar Henrik és Papp Máté által egy tudományos diákköri munka keretében elkészített diagramot, amely Budapest napi középhőmérsékleteinek vonatkozásában mutatja, hogy a téli félévben hogyan tolódott el a fűtési napok gyakorisága a magasabb külső hőmérsékletek irányába, mégpedig az 1970-1999, és a 2000-2020 közti évek klímaadatainak összehasonlításában:

A diagramból leolvasható, hogy az 5∞C – 10 ∞C és 10 ∞C – 15 ∞C hőmérsékleti sávokba eső napok gyakorisága nőtt, az ez alatti sávokba eső napok gyakorisága pedig csökkent az új évezredben.

A hibrid rendszerekkel kapcsolatban elmondta, hogy a jelenleg szokásos gázkazán-hőszivattyú párosítás mellett a jövőben szóba jöhet a tüzelőanyagcella és a hőszivattyú kombinációja is, annál is inkább. mivel a tüzelőanyagcella által megtermelt elektromos energia felhasználható a hőszivattyú meghajtására. A tüzelőanyagcellák időközben piacképessé váltak, azokat Európában már 15 cég is gyártja. Egy másféle hibrid hőtermelési kombinációt alkothat a passzívházak légtechnikai rendszereiben elterjedten és sikeresen alkalmazott talajhőcserélő-hővisszanyerő hőcserélő-hőszivattyú-kombináció is, amelyből azt a következtetést vonta le, hogy a hőszivattyú megkerülhetetlennek tűnik a jövő fűtéstechnikájában, és az sokféle épületgépészeti berendezéssel képezhet hibrid-rendszert.

Hibrid rendszerek lehetőségei

Pethő Gábor előadását „Az épületgépészet világa változik, és mi vele együtt változunk!” szlogennel kezdte. Az energiatermelés jövőben lehetséges irányait és lehetőségeit véleménye szerint az energiaárak, az adott energiafajta elérhetősége és a politika fogja meghatározni. A fenntartható energiaellátáshoz több út is vezet. Ezek egyike az összekapcsolt energiahálózatok, amelyekben a valahol keletkező hulladékhő máshol felhasználásra kerülhet. Fontos terület az alternatív gázok (biogáz és hidrogén) felhasználása is.

A cég kínálatában a legkisebb és legrugalmasabb hibrid az Elga Ace készülék, amely egy hibrid, split-rendszerű, levegő-víz hőszivattyú hűtési funkcióval, 4,5-6 kW fűtő- és 3,5-5 kW hűtőteljesítménnyel. A készülék további jellemzői, hogy reális, a legtöbbek számára elérhető megoldás, a készülék minden új és régi kazánnal képes együttműködni, valamint rugalmasan illeszthető a meglévő rendszerekhez.

A Remeha hibrid választékában jövőre lesz elérhető az Elga Ace All in One készülék, amelyben az a különlegesség, hogy egy készülékben egyesíti a hibrid hőszivattyú beltéri egységét, és a központi fűtési kazánt. Jellemzői a minimális helyigény, a könnyű karbantarthatóság és a gyors telepíthetőség. A hőszivattyú fűtőteljesítménye 4, 6 vagy 8 kW, a kombikészüléké pedig 28/35 kW.

A legokosabb hőszivattyújuk a Neptuna, amely könnyen használható, színes LCD kijelzővel és 40 literes puffertartállyal rendelkezik, valamint három fűtőkörre van előkészítve.

Előadásában számos kapcsolási vázlatot is bemutatott, segítve ezzel a tervezők és kivitelezők munkáját

A hirdogén jelene és jövője a Weishaupt berendezéseivel

Hegyi Gábor elmondta, hogy a WG gázégőik széria kivitelben maximum 20% hidrogéntartalmú földgázzal működhetnek, amennyiben a gázkeverék Wobbe-index változása + 2%-on belül van. A gázégők DVGW CERT ZP 3502 szerinti tanúsítása lezárult. 1,6 MW teljesítményhatárig ugyancsak lezárult a Monarch gázégők tanúsítása is. Azonos feltételekkel vannak tanúsítva a WTC kondenzációs kazánok is. Sajnos a jogszabályi rendszer még sem Németországban, sem Magyarországon, sem Európa más országaiban még nem érte utol a hidrogéntüzeléssel kapcsolatos fejlesztési irányt, így elvileg a gázkészülékek a fenti tanúsítások nélkül is forgalomba hozhatók, és használhatók földgáz-hidrogén keverékekkel.

Megkezdődtek a kutatások a magasabb hidrogénarányú tüzelések vonatkozásában. Így kutatólaborokban vizsgálták azt, hogy hogyan befolyásolja a tüzelést a földgázba kevert 30% hidrogéntartalom. Ennek folyományaként a kutatásban részt vett esszeni székhelyű GWI tapasztalatokat gyűjtött a tüzeléstechnikai gázok minőségi követelményeit tárgyaló DVGW G260 számú munkalap várható módosításához. A tesztsorozat sikeres volt, a gázégő üzemi viselkedése teljesen szokványos volt, és a különböző típusú lángőrök (ionizációs, infra, és ultraibolya) is tökéletesnek bizonyultak, továbbá az NO_x-emissziók is határértéken belül maradtak. Egy holland vizsgálat keretében a 350 kW-os WG30 gázégőt vizsgálták tiszta hidrogéntüzeléssel. A rövid időtartamú hidrogéntüzelés hatásait vizsgáló tesztek során rendkívül stabil tüzelést, és a földgázhoz képest nagyobb térfogatáram mellett mért hasonló gázvezetéki nyomásveszteséget tapasztaltak, továbbá megállapították, hogy a földgázra tervezett szerelvények tömörek maradtak.

Gyűjtőkéményekre kapcsolódó tüzelőberendezések cseréjének szabályai, aktuális témák a TÉKÁ-ban

Keszthelyi István előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabályokban vannak nem egyértelműen megfogalmazott előírások. Például a 21/2016 (VI. 9.) BM rendelet a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól úgy fogalmaz, hogy „Helyszíni műszaki vizsgálat szükséges tüzelőberendezés-csere esetén kivéve, ha a csere a korábbival azonos működési elvű és teljesítményű új tüzelőberendezésre történik, és a tüzelési mód, a tüzelőanyag nem változik.” Vajon mit ért a rendeletalkotó azonos működési elv alatt? – tette fel a kérdést. Hiszen egy viaszgyertyának és egy gázmotornak is ugyanaz a működési elve, mindkettőben égéslevegőt vezetünk valamilyen éghető anyaghoz és azt elégetjük. Mi az a tüzelési mód? – ez sincsen definiálva.

A kémények témájára rátérve elmondta, hogy hazánkban alapvetően két különböző gyűjtőkémény fajta létezik, mégpedig:

a nyitott égésterű, gravitációs, jellemzően egycsatornás gyűjtőkémény, és
a zárt gyűjtőkémények (LAS), amelyen belül vannak alsó nyomáskiegyenlítéssel rendelkező, gravitációs (kerámia, vagy fém) gyűjtőkémények, és túlnyomásos/túlnyomásra alkalmas zárt gyűjtőkémények.

A Magyarországon nagyszámban létesült gravitációs, egycsatornás gyűjtőkémények (termofor kémények) sokszor közvetlen életveszélyt jelentenek a használóikra nézve.

A túlnyomásos/túlnyomásra alkalmas gyűjtő LAS-ek tapasztalatait a következőkben foglalta össze:

ezek ritkán túlnyomásosak, ha igen, akkor a turbós készülékek mennyisége miatt,
a visszaáramlásgátlók botrányosak,
a karbantartási feltételek esetenként lehetetlenek,
sokszor vannak készülékindulási problémák,
a megmaradó gázkészülékekhez jóváhagyandó gázterv szükséges,
a kondenzelfolyás általában rendben van, de nem mindig,

A TÉKA-val kapcsolatban elmondta, hogy a jogszabály nem tökéletesen van a helyén, kémény szempontból sok helyen megmaradtak az OTÉK előírásai. Viszont helyesen kiemelésre került az építési termék és a CE jellel rendelkező gyári berendezés közti különbség. A szabályozásban sajnos sok logikátlan rész található.

Az MBSZ és a TÉKA (volt OTÉK) változásai, aktualitások

Murányi Sándor előadása bevezetőjében áttekintette a gázipari szabályozások rendszerét. A gázkészülékeket a GAR (Gas Appliances Regulation), vagyis a 2016/426-os EU-rendelet szerint kell legyártani. A készülék legyártása után a gyártó készít egy EK megfelelőségi nyilatkozatot, majd elkészíti a berendezés EU típusvizsgálati bizonyítványát, valamint megadja, hogy a készülék milyen légellátó- és égéstermék-elvezető rendszerekhez alkalmas. Az előbbi rendszerek együtt tanúsításának ismérve, hogy az adott gázkészülék típus és a részének minősülő légellátó és égéstermék-elvezető terek megengedhető leghosszabb elvezetései az adott éghajlatnak megfelelően a gyártó gépkönyvében vannak meghatározva. Ezért az égéstermék-elvezető külön méretezésére a tervezés és szerelés során nincs szükség. A készülék CE tanúsítása úgy lesz érvényes, ha a több darabban leszállított berendezést, és annak összeszerelését a gyártó által feljogosított beüzemelő ellenőrizte. A CE jelölés igazolja azt, hogy a forgalmazott terméket a gyártó bevizsgálta, és az megfelel az uniós szintű biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak. A gázkészülék szerves részének minősülő égéstermék-elvezetők időszakos ellenőriztetése és karbantartatása Magyarországon a gáztörvény hatálya alá tartozva a tulajdonos feladata. Elmondta, hogy a C6 típusú készülékek bármely olyan, az építési termékek irányelv szerint tanúsított égéstermék-elvezetővel összeépíthetők, amely megfelel a készülék gépkönyvében megadott további feltételeknek. A C6 típusú készülékek tehát idegen égéstermék-elvezetőkkel is összeépíthetők, azonban igazolni kell azt, hogy ez a két külön tanúsított berendezés (a gázkészülék és az égéstermék-elvezető) egymással összeépíthetők, amelyhez például méretezési számítás szükséges. A C6 típusú készülékeknek tehát az égéstermék-elvezető nem képezi a szerves részét.

Az OTÉK-kal kapcsolatban elmondta, hogy az épületgépész szakma fő gondja ezzel összefüggésben az, hogy duplán szabályoz. A fő ütközési pont az homlokzati kivezetés. A TÉKA, mint építőipari jogszabály részben elengedte az oldalfali kivezetést, de nem szüntette meg a kettős szabályozást. A változtatás szándéka ugyan értékelendő, de a döntés helytelen, az új jogszabály félresikerült, annak módosítását szükségesnek tartja. Vonatkozó javaslatait a következőkben fogalmazta meg:

Az égéstermék-kivezetőktől tartandó 10 méteres és 2-2 méteres szabályozás korszerűtlen, azt mindenhonnan törölni kell.
A gázkészülékek szabályozását komplex rendszerben értelmezve a gázipar végezze a gáztörvényben kapott felhatalmazás alapján.
El kell ismerni az építészek aggályait az oldalfali kivezetés szempontjából, ezért irányelvekben fogalmazzák meg, melyek azok a településképet rongáló megoldások, amiket nem szeretnének.
Új épületek esetén nyilvánvalóan a tető fölé történő kivezetést kell preferálni.
Megfontolás igényelne a korszerű gázkonvektorok alkalmazása új épületekben.

Befejezésül ismertette a GMBSZ-ben javasolt, és még meg nem jelent módosításokat. Néhány ezek közül:

Idegen ingatlanon keresztül lehet vinni a gázvezetéket, még a fogasztói vezetéket is.
25.4. Gázmérő 450 ∞C alatti gyulladási hőmérsékletű falszerkezetre, égető vagy hőhatásra lágyuló falra nem szerelhető. (beszúrás a korábbi jogszabályba)
25.20. A külön mérőhelyiség 200 kW egység-hőterhelés és vagy 1400 kW együttes hőterhelés feletti hőtermelő berendezés helyiségével egymásba nyílóan nem létesíthető (~~törlés~~, beszúrás)
26.2.12. a következőre módosult: Új létesítés esetén gázfogyasztó készülék kád fölé nem telepíthető.
26.8.1. a következőre módosult:

Ha a gázfogyasztó készülék(ek) helyiségének fajlagos légterhelése meghaladja az 1100 W/m³ értéket, akkor a robbanás elleni védelmet

gázkoncentráció érzékelő és beavatkozó készülékkel és azzal vezérelt vészszellőztető berendezéssel,
hasadó nyíló felülettel, vagy
hasadó felülettel kell megtervezni.

Dr. Vajda József