Szakcikkében a fenti kérdést válaszolja meg a szerző, és megoldásokat javasol a csatornaszag elkerülésére.
A garanciális bejárások egyik gyakori témája
Kérdezem a kedves kollegákat, hogy kinek ne lett volna kellemetlen élménye, amikor az elkészült, jól megtervezett, szépen kivitelezett épületbe visszahívják garanciális bejárásra? Ilyenkor vélt vagy valós problémákon kell nyűglődni, például a csatornaszag rejtélyes okát kell kideríteni: honnan származik a kellemetlen bűz?
Tudjuk jól, hogy kész ráfizetés minden garanciális munka, főleg ha hosszadalmasan nyomozni kell a kellemetlen szagok eredetét illetően, hiszen a penetráns szag láthatatlan, forrása nehezen beazonosítható.
Az alábbi néhány megfontolandó tanács és esettanulmány segíthet minden tervező és kivitelező kollegának, hogy a kellemetlen helyzeteket elkerüljék.
Csatornaszag a luxusszállodában
Több mint harminc éve, egy patinás budapesti luxusszálloda felújítása után történt. Penetráns csatornaszag terjengett a vadonatúj konyhaüzemben. Szokás szerint először engem, a tervezőt riasztottak. Mint tudjuk, nem könnyű megállapítani a bűz forrását – mégis hamar rájöttem, mi lehet a probléma.
Mitől is kellemetlen, orrfacsaró a csatornaszag?
A következő, dőlten szedett gondolatokat ifj. Rabár Ferenc szakértőtől idézem.
„A háztartási lefolyókba kerülő anyagokban azonnal megindulnak a biológiai folyamatok, elsősorban oxigén jelenlétében (aerob környezet) a biológiailag könnyen bontható szerves vegyületek bomlása indul meg. A csőhálózat falán az időszakosan nedvesített területeken vékony biofilmréteg alakul ki, ami fakultatív mikroorganizmusokat tartalmaz, amelyek oxigén jelenlétében (vízmentes) és oxigénmentes (vízzel borított) környezetben is működőképesek. Ezeknek a folyamatoknak a végtermékei szervetlen vegyületek, víz és szén-dioxid, melyek nem okoznak szaghatást. Bizonyos folyamatok során képződhet ammónia is a vízben, de mivel kevésbé illékony, és nagy az érzékelési küszöbértéke, így nem okoz kellemetlen szaghatást.
A csatornahálózatban előforduló szagokért az oxigénmentes (anaerob) környezetben meginduló lebomlási folyamatok a felelősek. Ha a hálózatban nagyobb mennyiségű sűrű szennyező anyag meg tud rekedni valahol (holt terek), vagy fel tud tapadni vastagon a cső falára (nem megfelelő lejtés, kiülepedés), és nem kap elegendő oxigént, akkor az anaerob folyamatok válnak dominánssá. Ilyenkor az iszapban megindul a szulfát redukciója, és kén-hidrogén keletkezik. Különböző fehérjék és aminosavak anaerob bomlása során szintén kén-hidrogén képződik. Sokszor a bűzhatás nem is azonnal jelentkezik, hanem egy ismételt öblítésnél szabadul fel a bűzdugó.”
Tehát láthatjuk, nemcsak a csatornába kerülő bűzös anyagok, hanem az ott végbemenő (főleg anaerob, oxigénhiányos) erjedés az oka a penetráns csatornaszagnak. Mi lenne tehát a megoldás? Nem egyéb, mint a lefolyóhálózat kiszellőztetése. Több okból is.
Az említett luxusszállodában alkalmazott műszaki megoldás
A szálloda szennyvízhálózatánál újszerű műszaki megoldást alkalmazott a kivitelező: elhagyva a betervezett tető fölé kiszellőző vezetékeket, az ejtővezetékek magas pontjaira légbeszívó szerelvényeket helyezett el. Ennek következtében a lefolyóhálózat kiszellőztetés nélkül maradt, tehát fokozott anaerob folyamatok nyomán intenzív gázképződés, bűzfejlődés indult el. Ráadásul a több emeletnyi lefolyóhálózat gyakorlatilag kéményként működik, emiatt ‒ főleg a téli időszakban ‒ a csatornavezetékben jelentős túlnyomás keletkezik. Tudjuk, hogy az épületben kiépített lefolyórendszer nem feltétlenül gáztömör. A szifonoknál, összefolyóknál (a régi csatornatönköknél igen gyakran) gyakori a vízzár hiánya vagy a nem megfelelő vízzármagasság. Sok esetben a golyós szifon elpiszkolódik, emiatt nem gáztömör, de tapasztalataim szerint a gumigyűrűs csőcsatlakozásoknál is előfordulhatnak kisebb-nagyobb rések, tömörtelenségek. Ezek a folyásszint alatt észlelhetők csepegés formájában, de afelett nem.
Gondoljunk a gravitációs kémények működésére: ott sem feltétlen gáztömör az égéstermék-elvezetés, sőt a kazánok deflektorai teljesen nyitottak. De a jól működő kémény szívó hatása megakadályozza a visszaáramlást.
De mi történik, ha a kéményt ledugózzák? Azaz – a mi esetünkben ‒ az ejtővezetéket nem szellőztetik ki, vagy a kiszellőztetése helyett légbeszívó szerelvényt alkalmaznak?
Működési elv:
Az 1. ábra alsó részén látható, hogy a szerelvény légutánpótlását biztosítani kell, különben nem fog működni. Rendszeres karbantartás hiányában a membrán leragadhat. Számos esetben tapasztaltam hideg padlásokon ‒ a meleg pára hatására ‒ elzsírosodott membránt (gumilapot).
Az 1. ábra felső részén látható, hogy a légbeszívó szerelvény túlnyomás hatására lezár, a kiszellőztetést nem biztosítja. Tehát a szerelvény ejtővezeték tetejére nem helyezhető, csak hosszabb ágvezetékek végpontjára javasoljuk. A szerelvény méretezését a vonatkozó szabványok és egyéb szakirodalom szerint kell elvégezni.
Összefoglalva: a patinás, budapesti luxusszállodában a több emelet magas csatornarendszerben kialakult az erjedés, és a magas pontokon ledugózott ejtővezetékekben kialakult túlnyomás előidézte a tömörtelen csatornarendszer bűzölgését.
A jól tervezett és szakszerűen kivitelezett, kiszellőztetett lefolyórendszerben a kéményhatás ragyogóan működik. Gondoljunk a régi parasztházak tűzhelyeire: az összetákolt füstcsövek réseit megszívta a huzat, a jótékony kéményhatás. Ez történik a lefolyórendszerben is, az esetleges réseken keresztül nem a helyiségekbe áramlik a bűz, hanem kifelé „húz” a kéményhatás. Téli körülmények között, minél hidegebb az időjárás, annál inkább intenzív a kéményhatás.
Hőmérsékletmérések, és következtetések egy családi házban
Lakhelyemen, Máriaremetén, az Ördögárok utcában mínusz 2 ∞C külső hőmérséklet mellett a 3 méter mély utcai közcsatorna aljában plusz 10 ∞C-t mértem. A lakásban vezetett ejtővezetéket tekinthetjük 20 ∞C hőmérsékletűnek.
Könnyen kiszámítható, hogy a 7 méter magasan lévő kitorkollásnál 10 Pa nagyságrendű a túlnyomás.
Ennek hatására a legkisebb résen is kiáradhat a csatornaszag a lakásban, ha a kiszellőztetés, a kéményhatás nem működik. Gondoljunk a magasabb épületekre, minél hosszabb az ejtővezeték, annál nagyobb a kéményhatás.
Két vonatkozó szakirodalom
Sajnos csak németül olvasható a Handwerk und Technik kiadó vaskos kötete, Alfons Gassner: DER SANITÄRINSTALLATEUR („A vízvezeték-szerelő”), amelyben részletesen ismertetik a csatornarendszer szakszerű megvalósítását. Bemutatja a kiszellőző vezetékek műszaki megoldásait és méretezését. Kiemelik, hogy a lefolyórendszerben mérgező és robbanásveszélyes gázok is keletkezhetnek, amelyek kiszellőztetése kötelező. Azt olvashatjuk, hogy a kiszellőző vezeték mérete az ejtővezetékéhez képest nem csökkenthető. Magyarországon bevett szokás NA 50-re csökkenteni a kiszellőző méretét, ez nem elfogadható! A szakkönyv kitér a szennyvízátemelő berendezések kiszellőztetésére is, ami fokozottan szükséges.
A Geberit Vertriebs GmbH kiadványa („Szennyvíz-hidraulika, szennyvízelvezetés tervezése, méretezése, kivitelezése és működtetése”) korrekt eligazítást, többféle műszaki megoldást is ismertet. Ha nincsen lehetőség minden egyes ejtővezeték kiszellőztetésére, akkor azokat összeköthetjük, egyesíthetjük. A kiadványban a gyűjtő-kiszellőztető vezeték méretezésére is találhatunk tanpéldákat. Ábrákon ismerhetjük meg a hosszabb ágvezetékek végpontjainak rákötését a kiszellőztető vezetékre. Ha erre a rákötésre nincsen lehetőség, akkor méretezett légbeszívó szelepeket kell beépíteni. A kiadvány táblázatban ismerteti a szennyvíz-levegő szükséges térfogatáram-arányát, ami akár 35-szörös is lehet, vagyis a levegő térfogatárama akár 35-szöröse is lehet a szennyvízének. Ha nincs megfelelő légutánpótlás az ejtővezetékekben, akkor a szifonokban a vízzárak leszívása történhet meg.
Itt említjük meg a Geberit által forgalmazott ERV energia-visszatartó kiszellőző szelepet.
Vákuum esetén a szelep légutánpótlást biztosít
Túlnyomás esetén a szelep kiszellőzteti az ejtővezetéket
3. ábra – ERV energia-visszatartó kiszellőző szelep
A GEBERIT kiadványában külön fejezet foglalkozik a szifonokban szükséges bűzzármagasság kérdésével. Javasolják, hogy legyen minden szifonnál vízutánpótlás a kiszáradás elkerülése érdekében.
A korábbi szabványokban 70 mm bűzzármagasság volt előírva, napjainkban az MSZ EN 12056 szabványsorozat 50 mm-t ír elő. Sajnos léteznek olyan lapos zuhanyszifonok, ahol mindössze 20 mm vízmagasságot mérhetünk. Ez napok alatt kiszárad, különösen padlófűtés esetén. Méréssel igazolható, hogy normál körülmények között az 50 mm vízzár 90 nap alatt szárad ki.
Golyós szifonok
A megoldást a golyós szifonoktól reméljük, de ezek fokozott karbantartást igényelnek, ami a gyakorlatban szinte sosem valósul meg. Amikor a golyós szifon kiszárad, akkor kezdődnek a problémák. Vajon légzáró lesz-e? Szokás mondani, hogy amikor a golyó „golflabda” tisztaságú, és a felfekvő felületen sincs semmi szennyeződés, akkor légzáró a szifon. A gyakorlatban azonban a golyó felülete inkább a teniszlabdáéhoz hasonlít, és egyáltalán nem légzáró. Ha a golyós padlóösszefolyók nincsenek rendszeresen kitisztítva, és a klímaberendezések cseppvízelvezető rendszerébe beépített golyós szifon nincsen rendszeresen karbantartva, akkor kezdődnek a problémák.
A téli hónapokban gyakran tapasztalhatjuk, hogy irodákba, bankfiókba, postahivatalokba, egyéb közintézményekbe belépve, az áldásos meleg mellé enyhe csatornaszag párosul.
A szakember már tudja, hogy a klímaberendezések beltéri egységei fűtési üzemmódban megszívják a lefolyórendszert, és szétterítik a csatornaszagot. Ugyanez a jelenség központi klímaberendezéseknél is jelentkezhet, mert a légkezelők hűtő kalorifereinél is probléma lehet a szifon kiszáradása.
Ha a golyós bűzzár nincsen kitisztítva, akkor légáteresztő lesz. Megoldás lehet, hogy nem kötjük direkt a lefolyóhálózatba a cseppvízvezetéket, hanem falikút fölé vezetjük, vagy kisebb átmérők esetén a mosdó vagy mosogató szifonja elé, a tartalékcsonkra kötjük be. Legutóbb egy kórház kórtermében láttam ilyet, a fan-coil cseppvize a mosdó szifonja elé volt bekötve. Ez így korrekt megoldás:
A csatornabűz eredetének egy frappáns felderítése
Egy budai irodaház műszaki átadása bűzös nehézségekbe ütközött. Több vizesblokkban penetráns szag terjengett. A kellemetlenség bűz forrását nem sikerült egyértelműen megállapítani. Ekkor az építésvezető kollégának remek ötlete támadt. Tegyük láthatóvá a bűzt, csináljunk füstpróbát!
A pincei tisztítónyílásba helyeztük a füstgenerátor csővezetékét, így elárasztottuk a lefolyóhálózatot füsttel. Meglepő eredményt kaptunk. A vécékagylók ontották a füstöt. Kiderült, hogy a vécékagylók nagy része öntvényhibás volt, és a vízzel teli szifont megkerülve, hajszálrepedéseken keresztül áradt szét a füst, az „imitált csatornaszag”.
Ráadásul az is kiderült, hogy az ejtővezeték kiszellőztetése sem volt tökéletes, a kiszellőző vezetékek szabálytalan módon le voltak szűkítve NA 50 méretűre.
Összefoglalás
Összefoglalva elmondható, hogy az épületen belüli csatornahálózat függőleges szakasza kéményként működik. Földszintes épületnél, egyszintes családi házaknál is két szinttel kell számolnunk, hiszen a befogadó közcsatorna egy szinttel lentebb van. Minél magasabb az épület, annál intenzívebb a kéményhatás. Korrekt műszaki megoldásokkal elkerülhető a cikkben részletezett erjedés, berothadás és a túlnyomás kialakulása. Ha elmarad a kiszellőző vezeték, vagy a csatornaejtő vezeték tetejét ledugózzuk, akkor ne csodálkozzunk a bűzölgés okozta bonyodalmakon!
Zárásként figyelmükbe ajánljuk a vonatkozó német szabványt, a DIN 1986-100-at és az osztrák szabványt, az ÖNORM 2501-et, de legfőképpen a jelenleg érvényben lévő magyar szabványsorozatot, az MSZ EN 12056-1, -2, -3, -4, -5:2001-et, melyet jó lenne minden szakembernek, kollégának elolvasni és be is tartani!
Bajor Ervin
Bajor Ervin
Okl. gépészmérnök (BME 1979), épületgépész vezető tervező, tervellenőr, műszaki ellenőr, energetikai auditor, műszaki ellenőr. Tervezői pályafutását a KÖZTI-ben kezdte, később a CET Budapest Svájci–Magyar Rt.-ben, majd a KÉSZ Építő Zrt.-nél volt tervezési irodavezető. Közel ezer tervezési munkát végzett el, köztük a margitszigeti Ramada Grand Hotel felújítása, Auchan áruházak, Duna-Pest Rezidenciák (340 lakás a Soroksári úton, Duna-víz hűtéssel), számos irodaház, lakóépület, Dunapack papírgyár Herszonban (azóta lebombázva) stb. A KLIKK-nél 30 iskola energetikai felújításának műszaki vezetője, és a budavári Mátyás-templom és intézményeinek műszaki üzemeltetési vezetője volt, jelenleg nyugdíjas, mellette az ÉKM-tervellenőreként dolgozik.
