Fenntarthatósági szempontok az üzemeltetésben – ez volt a kiemelt témaköre a VIII. Épületgépész Tervezői Konferenciának, melyet szeptember végén tartottak Budapesten. A rendezvény főszervezőjét, az MMK Épületgépészeti Tagozatának elnökét, Gyurkovics Zoltánt kértük visszatekintő értékelésre.
„Pozitív visszajelzéseket kaptunk a konferencia tartalmáról, jó légkörű, érdekes témákat felvonultató rendezvénynek mondták többen is, amit örömmel hallgattunk. Volt némi gondunk a hangosítással, a felújított terem akusztikája megváltozott, ami néhány halkabban beszélő előadó esetében okozott egy kis gondot, jövőre jobban figyelünk arra, hogy ez ne forduljon újra elő. Mintegy ötszázötven kolléga volt jelen, ötvenhat kiállító töltötte meg a kiállítási területet, több már nehezen is férne el” – kezdte beszélgetésünket Gyurkovics Zoltán az általános áttekintéssel.
Az Építési és Közlekedési Minisztériumot képviselő Lánszki Regő államtitkárral kapcsolatban egy korábban keletkezett érdekvédelmi ügyet tartott fontosnak kiemelni: „Lázár János építési és közlekedési miniszter vállalta a konferencia fővédnökségét, ez már hosszabb hagyományra tekint vissza. Korábban is ő volt a fővédnök; amikor a Miniszterelnökséget vezette, két alkalommal el is jött, máskor pedig államtitkárok, államtitkár-helyettesek képviselték Ezúttal Lánszki Regő építészeti államtitkár helyettesítette, hozzá tartozik a minisztériumon belül a tervezés. Számunkra fontos mozzanat volt, hogy a minisztériummal már tavasz óta párbeszédben voltunk a 176/2008-as rendelet tervezett módosítása kapcsán. Tervezet szintjén létezett egy olyan módosító szöveg, amely a tervezők számára akkor is előírt volna tanúsító jogosultságot, ha a tervezett épülettel kapcsolatban energetikai számítást készít. Tehát akkor is, ha nem is lesz tanúsítás a számítás alapján. A tagozatunk elnöksége ezt nem tartotta életszerűnek, amit a minisztérium számára állásfoglalásban jeleztünk. Kifejtettük egyrészt azt, hogy a tanúsítás eleve csak megvalósított épületre vonatkozhat, másrészt felhívtuk a figyelmet arra, hogy az épületgépészeti tervező eleve úgy tervez, hogy érvényesüljenek a jogszabályok vagy szabványok által előírt szempontok, amelyeket a tanúsítás során értékelnek. A tervező figyelemmel van például a fenntarthatósági szempontokra, a komforttal kapcsolatos követelményekre, a megújuló energiák arányára. A konferencia előtt tíz nappal ismét megkerestem levélben az államtitkárt, ezúttal a korábbinál is szemléletesebben érveltem az álláspontunk mellett. Sikerként éltem meg, hogy megnyitóbeszédében jelezte, hogy elfogadták a tagozati elnökség álláspontját, és az azóta a Magyar Közlönyben megjelent rendeletbe valóban nem is került bele vitatott jogszabályszabályszöveg. Többen jelezték az elismerésüket, de maradt még feladat, figyelnünk kell arra, hogy további rendeleti szövegeket is korrigálni kell, valamint arra is, hogy a hatóságok jogalkalmazása ne menjen el kedvezőtlen irányba.”
A konferencia fontos érdekvédelmi vonatkozása után az előadások közül szemezgettünk. Mint a tagozati elnök elmondta, az eddigi nyolc konferenciának egyaránt volt mottója, kiemelt témaköre. Tavaly a fenntarthatóság, idén a fenntarthatóság az üzemeltetésben. Az előadások nem kizárólag erről szóltak, de határozottan törekedtek arra, hogy ez a téma is több előadásban legyen részletezve. Nagy Péter energetikai szakember, a BPMK alelnöke volt az első előadó, aki átfogó képet adott az energiaelosztásról, a több energiaforrást is magába foglaló rendszerekről. Őt Magyar Zoltán egyetemi docens követte, ő számos projekt üzemeltetésének mérési eredményeit mutatta be. Fontos tanulsága volt az előadásának, hogy nemcsak az átalakítások után, hanem a meglévő rendszer gondosabb üzemeltetésével is lehet megtakarításokat elérni. Gyurkovics Zoltán kiemelte, hogy többen is nagyon érdekesnek minősítették ezt az előadást, majd azt részletezte, hogy fontosnak tartják nagy projektek bemutatását, ami ezúttal sem maradt el. A székesfehérvári Alba Aréna jégcsarnokát már egy tagozati szakmai kiránduláson megismerték, azonban most Mangeld Zoárd több száz kolléga számára mutatta be az épületgépészet és a technológia összekapcsolódásának szakmai részleteit. „Nagyon szép feladatot nyert el Zoárd, igazán irigylésre méltó”, tette hozzá Gyurkovics Zoltán.
Az első szünet után Vörös Szilárd, az IMI Hydronic műszaki és oktatási vezetője, címzetes egyetemi docens tartott nagy sikerű előadást a hidraulikai hibadiagnosztikáról, őt Szilágyi Zsombor követte, aki a hazai energiamix adottságait elemezte, majd ezt az előadásblokkot Nagy Zoltán zárta, aki a 125 éves Viega múltját és jövőbeni szakmai törekvéseit mutatta be „BIM és épületgépészet: ViegaWorld – A jövő épülete a jelenben?” címmel.
Délután Várföldi Róbert, a Siemens kereskedelmi vezetője az okosotthon, okosmérés és intelligens szelepek témakörökhöz kapcsolódva IT-alapú szabályozási megoldásokat mutatott be, a módosított TNM-rendelet első tapasztalatait pedig Csoknyai Tamás, a BME tanszékvezetője ismertette. Előadásában egy kérdőíves felmérés eredményeire is kitért, ami a TNM-rendelethez készített segédletről kérdezte a felhasználók véleményét. „Ennek a segédletnek az elkészítését a kamara több tagozata, köztük a miénk is támogatta – mint Tamás elmondta, hasznosságának megítélése pozitív. A kötelező kamarai képzések között továbbra is szerepelni fog a segédanyag alkalmazását, használatát bemutató program” – emelte ki Gyurkovics Zoltán, aki a konferencia utolsó előadására is szívesen emlékszik. Mint mondta, Tuczai Péter a BIM kapcsán folytatott szakmai kalandozása során a mesterséges intelligenciának a létesítményüzemeltetésben várható szerepét is bemutatta, ami nagy tetszést váltott ki.
Fontos színtér volt a konferencia másik terme is, ahol céges előadások pörögtek – ezekre is sokan kíváncsiak voltak, mondta az elnök, aki beszélgetésünk végén a következőképpen összegezte a rendezvény tapasztalatait: „Másoktól hallott értékelést idézek, amikor azt mondom, hogy a konferencia tartalmi szempontból magas színvonalú volt, remélem, sokan érezték így, ez volt a célunk, és a jövőben is ez lesz.”
B. B.
