Visszatekintés az V. Gáz- és Kéménytechnikai Szakmai Napra

A MÉGSZ 2023 október 25.-én Budapesten a Lurdy házban tartotta meg az V. Gáz- és Kéménytechnikai Szakmai Napot, amelyen az alábbi 13 szakmai előadás hangzott el: 

1. Költséghatékony megoldások a Tricoxtól – Viola Krisztián ügyvezető, Coxtherm Kft.
2. Elco ipari hibrid megoldások – Dráviczki Péter, ipari kereskedelmi vezető, Ariston Hungária Kft.
3. Ariston lakossági hibrid megoldások – Boros Márton pre-sales manager, Ariston Hungária Kft. 
4. Új BAXI gázkazánok 2024-ben – Gázkazánok és hőszivattyúk hibrid alkalmazása a fűtési rendszerekben – Ázsóth Tamás termékmenedzser, műszaki tanácsadó mérnök, Ép-Gépész Holding Kft. 
5. Trendi új üzleti megoldás a gázkészülékek piacán – Iritz Ede, Columbus Klíma 
6. Fondital – Túl a negyvenötön és az ifjoncok – Kulics László műszaki tanácsadó, VIVACO Épületgépészet Kft. 
7. A kondenzációs kazánok szerepe egy megújuló rendszerben – Major Ádám épületgépészeti szaktanácsadó, HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt.
8. Precíz mérés digitális dokumentációval – Gordos László termékmenedzser, Testo Kft.
9. Hibrid fűtési/hűtési megoldások az ipari létesítmények esetében – Kovács Balázs ügyvezető, PAKOLE Trade Kft. 
10. Készülékcsere társasházi kéményeknél – Keszthelyi István elnökségi tag, Kéményjobbítók Országos Szövetsége
11. Elindult a Felelős Fűtésért Akciócsoport! – Kerekes István, Technorgáz Kft.
12. A hidrogénnel kevert földgáz szállításával és felhasználásával kapcsolatos kérdések, lehetőségek – Fazakas Miklós fejlesztési igazgató, MPF-FÉG Kft.
13. A gázipari Műszaki-Biztonsági Szabályzat (MBSZ) változásai, égéstermék-elvezetős szerelői mizéria, OTÉK-módosítás és más aktuális kérdések – Murányi Sándor elnök, Gázközösség, alelnök, Magyar Épületgépészek Szövetsége

Az előadások közül érdekességük és aktualitásuk okán az alábbi hármat emeljük ki.

Keszthelyi István: Készülékcsere társasházi kéményeknél

Keszthelyi István előadásában kiemelte, hogy a kémények alkalmasságának megítélésénél nem lehet megkerülni azt a kérdést, hogy mit fogunk majd a kéményre csatlakoztatni, továbbá azt, hogy a társasházi égéstermék-elvezetők az alábbiak miatt fokozott figyelmet érdemelnek:

• egyrészt egyedi rendszereknél a teljes nyomvonal és az esetleges szomszédos füstjáratok biztos ismerete szükséges (pl. idegen rákötés lehetősége, járatok átszakadása, laza téglák által esetlegesen okozott dugulások miatt)
• másrészt gyűjtő rendszereknél az együttműködni kénytelen teljes rendszer ismerete miatt. 

A 21/2016 (VI. 9.) BM rendelet a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól azt írja elő, hogy helyszíni műszaki vizsgálat szükséges többek között tüzelőberendezés-csere esetén, kivéve, ha a csere a korábbival azonos működési elvű és teljesítményű új tüzelőberendezésre történik, és a tüzelési mód, a tüzelőanyag nem változik. Sajnos a rendeletben nincs definiálva, hogy mit értünk „működési elv”, és „tüzelési mód” alatt, ami félreértésekhez vezethet. Érdekes kérdés, hogy kell-e csak készülékcseréhez a kéményseprő? 

Egyedi rendszereknél, kondenzációs kazán beszerelésénél az alábbi megoldások jöhetnek szóba: 

„A” eset: kéményhasználattal, építési termékkel oldjuk meg az égéstermék kivezetését – ilyenkor kéményszerelés valósul meg, és a következők elvégzése szükséges:

• előzetes kéményseprői vizsgálat,
• bélelés, kazánszerelés,
• végleges kéményseprői nyilatkozat kiadása. 

„B” eset: jogilag egyetlen készülékként, kéményhasználat nélkül oldjuk meg az égéstermék kivezetését – ilyenkor készülékszerelés valósul meg, és a következők elvégzése szükséges: 

• előzetes kéményseprői vizsgálat, és használaton kívül helyezés,
• kazánszerelés,
• kazán üzembehelyezése, és a CE jel alapján komplett készülékként annak átadása a megrendelőnek,
• ha vannak szomszédos járatok, akkor azok biztonságát célszerű lenne a kéményseprővel ellenőriztetni. 

Társasházi készülékcseréknél az előadó biztos és optimális megoldásnak a C43 típusú gázfogyasztó készülékek beépítését tekinti.  Ehhez kapcsolódóan az SZME-G 2022. 12. 18. rögzíti, hogy „Közös, vagy gyűjtő rendszerű égéstermék-elvezetőhöz csatlakozó, első indexében azonos és a második indexében 2-es vagy 3-as típusok vegyes telepítésének elvi akadálya nincs.” 

A tervezői feladatokat az alábbiak szerint foglalta össze:

• felmérés,
• a kémény üzemmódjának megválasztása,
• a kazánüzem lehetséges típusainak elemzése,
• méretezési állapotokban helyes nyomásviszonyok legyenek,
• a készülékek működjenek a tervezett állapotukban,
• a kondenzátum a tervezett módon távozzon,
• a rendszer feleljen meg az egyéb követelményeknek.

 A tervezőnek vállalnia kell a teljes rendszer üzembiztos és biztonságos üzemét. Gáztervi kötelezettség, valamint tervezői felelősségvállalás mindenképpen van!

A felhasználó védelmével és a megfelelősséggel kapcsolatban elmondta, hogy

• ha megtartható az eredeti üzemmód (leggyakoribb, optimális állapot), egy részletes, felelős tervezői felmérés, és számításos ellenőrzés, a készülék szakszerű, mérésekkel ellenőrzött üzembehelyezése teljes mértékben rendezi a felelősségeket, és teljes védelmet ad a felhasználónak,
• ha van égéstermék-elvezető, és az átalakításra kerül, az új égéstermék-elvezető vonatkozásában a kéményseprő átvétel is alátámasztja a megfelelősséget. 

Két konkrét lehetőség kondenzációs kazánok kéményre kötésénél mindenképpen huzat hatása alatti üzemben:

• SCHIEDEL Quadró kémények: jogi okokból csak átalakítás után köthetők rá kondenzációs kazánok. Az átalakítás vagy túlnyomásra alkalmassá tétel Schiedel technológia szerint, vagy IGNISVENT elszívófej, vagy bélelés, vagy egyéb átalakítás lehet. 
• Egycsatornás gyűjtőkémények: bélelés és kondenzációs üzemre történő teljes áttérés szükséges. 

A tapasztalatokkal kapcsolatban ismertette, hogy

• a fekete szerelések, és az át nem vett rendszerek is évek óta jól működnek,
• a tervezett felújítások jól működnek,
• több publikált mérés, és a méretezések is tanúsítják, hogy nincs túlnyomás a jól méretezett LAS gyűjtő rendszerekben. 

Véleménye szerint

• el kell fogadni a tervező kompetenciáját és felelősségét,
• szükség volna egyeztetésekre, hogy országos szinten kiszámíthatóan, és megfelelő ütemben lehessen haladni a készülékcserékkel,
• tarthatatlan, hogy a XXI. századi Európa közepén lakások tömegei fűtés nélkül maradjanak, és tartósan, és felesleges és nagyon jelentős felár ellenében üzemelhessenek. 

Problémának tekinti, hogy 

• elavult, pontatlan szabványok állnak rendelkezésre (pl. a szintenként csatlakoztatható berendezések számát tekintve)
• a tervezett és valóságos működés eltéréseinek kezelése nincs megoldva,
• a valós eljárások, megvalósított rendszerek értékelése, azonosítása hiányzik. 
• sok esetben a felelősség határainak elmosása, és jogértelmezési problémák jelentkeznek, 
• túlegyszerűsített, általánosító elképzelések és hagyományok uralkodnak, 
• a kéményseprők, gázszolgáltatók esetenként előforduló önjelölt bíráskodása, jogtiprása milliárdos károkat, és időrablást okoz.  

A szakszerű és biztonságot nyújtó készülékcserékhez szükségesnek tartja a tulajdonosi érdeket megértő csapatmunkát a tervező, kéményseprő, készülékgyártó, és gázszolgáltató részéről, valamint az összes jogszabály betartását.

Fazakas Miklós: A hidrogénnel kevert földgáz szállításával és felhasználásával kapcsolatos kérdések, lehetőségek

Fazakas Miklós a gázkazánok felmerült Európai Uniós betiltásával kapcsolatban elmondta, hogy a használat helyszínén a meglévő gázfűtés hőszivattyúval való kiegészítésével kialakított hibrid fűtések üzemeltetésének költsége mintegy harmadával kisebb, mint a tisztán hőszivattyúval, vagy tisztán kondenzációs gázkazánnal történő fűtésé. Ennek a rendszernek a beruházási költsége, különösen levegő-levegő hőszivattyúk telepítése esetén sokkal kisebb, mintha a meglévő gázkazánt cserélnénk hőszivattyúra. Kifejezett hiba lenne egy ilyen hatékony rendszer egyik elemét, a kondenzációs gázkazánt betiltani. Magyarországon célszerű a meglévő gázfűtést egy fele akkora teljesítményű hőszivattyúval kiegészíteni, mivel ilyenkor a hőszivattyú kedvezőbb üzemmódban működhet. 

A hidrogén földgázhoz történő hozzákeverésével kapcsolatos európai projektek kapcsán ismertette, hogy az ezzel kapcsolatos vizsgálatok és tanulmányok közül a legtöbbet az Egyesült Királyságban készítették. A vizsgálatok nem mutattak ki olyan hibát, amely kizárná a gázkeverék 20 mol% hidrogéntartalmának lehetőségét. Az EU által finanszírozott THyGA projekt során előkeveréses, és nem előkeveréses égővel felszerelt gázkazánokat  vízmelegítőket, gáztűzhelyeket, és gázkonvektorokat vizsgáltak a biztonság és az üzemeltetés szempontjából. Megállapították, hogy a 10-20%-os hidrogéntartalom-tartományban egyedül az előkeveréses égővel felszerelt  gázkazán biztonsága területén lehetséges probléma, a többi készülékfajtánál nincs probléma sem a biztonsággal sem az üzemeltetéssel. 

A hidrogénnel kevert földgáz szolgáltatásával kapcsolatban meg kell oldani, hogy a helyszínen beszabályozandó gázkazánok beszabályozása olyan beszabályozott állapotot eredményezzen, amely megfelel a vonatkoztatási gázzal történt beszabályozásnak. Erre lehetőséget biztosíthat az, hogy a légfelesleg-tényező-eltolódás és a Wobbe-szám közötti összefüggéseket ma már ismerjük.  

A CEN/TC 109 „Gázkazánok” Európai Szabványosító Műszaki Bizottság elfogadta az előadó következő javaslatát: „A biztonság garantálása érdekében az égéstermék előírt  széndioxid tartalmának mérésén alapuló, vezetékes gázzal történő beszabályozását a szolgáltatott gáz lehetséges hidrogéntartalmának lehetővé tételével egyidőben, nemcsak a jövőben telepítendő, hanem az üzemelő gázfogyasztó készülékekre vonatkozóan is meg kell tiltani, a készülékhez mellékelt előírás ellenében is.”

Fazakas Miklósnak a gázkészülékek beszabályozását is tárgyaló szakcikkét „Gázfogyasztó készülékek hidrogénnel kevert földgázzal történő üzemeltetése 2. rész: Műszaki kérdések” cím alatt az  ÉPÜLETGÉPÉSZ folyóirat 2023. évi 1. számában a 34. oldaltól kezdődően ide kattintva olvashatja.

A cikk egyik fontos megállapítása, hogy „célszerű lenne, ha a gyártók az égéstermék beállítandó O₂ tartalmát az üzembe helyezők számára táblázatosan adnák meg, az adott területen lehetséges legnagyobb mértékű hidrogén hozzákeverés mértékének függvényében.” 

Befejezésül ismertette, hogy mit érdemes előírni a gáz összetételre vonatkozóan.  Ezek többek között a következők:

• A gázkeverék megengedett legnagyobb hidrogén tartalmát, ami a tapasztalatok és ismeretek birtokában lépcsőzetesen növelhető. 
• A hidrogénföldgázhoz keverésea nemzetközileg együttműködő gázellátás keretein belülugyanúgy Wobbe-szám változáshoz vezet, mint az eltérő forrásból származó gázösszetételre történő áttérés. Az adaptív készülékfajták esetén a túl nagy Wobbe-szám változási sebesség üzemzavart okoz, ezért célszerű előírni, hogy a Wobbe-szám változásának sebessége 0,24 MJ/m³/perc alatt maradjon.
• Korlátozni kell a gáz metánszámának csökkenési sebességét is, elsősorban az erőművek megfelelő üzeme érdekében.

Murányi Sándor az égéstermék-elvezető szerelői mizériáról

A MÉGSZ októberi, budapesti Gáz- és Kéménytechnikai Szakmai Napján Murányi Sándor aki a MÉGSZ alelnöke, és a szövetség képviselője a Gázipari Műszaki Szakbizottságban ismertette a Gazdaságfejlesztési Minisztérium Iparszabályozási Főosztályának általános tájékoztatását abban a témakörben, hogy a gázszerelői igazolvánnyal rendelkező szakembereknek el kell-e végezni az égéstermékelvezető-építő, szerelő, karbantartó képzést. 

A minisztérium egyik fontos megállapítása a következő: „A fentiekre tekintettel szakmai véleményünk szerint a gázszerelési tevékenység végzésére jogosult gázszerelő a levegő-bevezetővel, illetve az égéstermék-elvezetővel mint tartozékokkal felszerelt berendezés (gázfogyasztó készülékek, gázfelhasználó technológiai rendszerek) szerelésére is jogosult anélkül, hogy más képesítéssel is rendelkezne, amennyiben a gázszerelési tevékenység végzését – az NGM rendeletben foglaltak szerint – megalapozó végzettség megszerzése, illetve szakma vagy szakképesítés elsajátítása során megszerzett ismeretek, készségek és képességek a levegő-bevezető illetve az égéstermék-elvezető szerelésére is kiterjednek.”

Murányi Sándor előadásában kifejtette, hogy a gázkészülék kontra „az pedig akkor is kémény” ügyben kompromisszumos megoldást kell találni. Ezzel kapcsolatos magánvéleménye a következő: 

• Egyik féltől sem várható el, hogy elengedjen egy dolgot, amiről szentül meg van győződve, hogy az úgy helyes, és neki van igaza.
• Vannak presztízs és anyagi érdekek is.
• Vannak történelmi hagyományok.
• Van tájékozatlanság, és van félelem az új megoldásoktól.

Az előre lépéshez a kéményseprő szakmának el kell ismernie azt, hogy van, amikor a gázkészülék nem csatlakozik égéstermék elvezetőhöz, hanem maga a gázkészülék mint egységes egész, a külső térig ér. Ezekben az esetekben a kéményseprő nem illetékes.

Az Épületgépész szakmának pedig el kell ismernie azt, hogy információ hiányában a kéményseprő nem tudja eldönteni, hogy a műszakilag teljesen azonos, de más jogi státusszal bíró égésterméket szabadba juttató valamivel mi a teendője.
Valamiféle bejelentés, nyilvántartás szükséges, például akár egy valamikori kéménytesten belül is lehet szomszédos szilárd tüzelés a nem regisztrált (a kéményseprő számára nem ismert ) kivezetéssel.

Ezeknek az alapelveknek a pontosításával kell kezdeni a megállapodást, a gyökeres ellenvélemények átlépésével.

Dr. Vajda József

A teljes program megnézhető a MÉGSZ youtube-csatornáján: