Az ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozata megkérdezte a legnagyobb hazai kereskedelmi cégek várakozásait. Röviden: csökkenő eladások, hiányzó állami támogatási programok.
Juhász Attila, a Tagozat elnöke, az Újház Zrt. igazgatóságának az elnökeértékelve a hazai építőanyag-kereskedelem helyzetét, elmondta, hogy „A piacot hajtó motorok lefulladtak” – foglalta össze röviden a helyzetet Juhász Attila, a tagozat elnöke, aki az Újház Zrt. Elnöke is egyben. Hozzátette,
„az építési beruházási célú közbeszerzések értéke egy év alatt majdnem negyedére, 2250-ről 620 Mrd Ft-ra csökkent,
a vállalati megrendelések alól a magas finanszírozási költségek húzták ki a talajt, és a magas kamatkörnyezet negatív hatással volt a lakosság lakáshitel-felvételi szándékára is. Ennek eredményeként az építőanyag értékesítés az Újház hálózatában az első 9 hónapban értékben 23 százalékkal csökkent a tavalyi évhez képest. Az építőipari szektort a leszerződött és befejezés előtt álló munkák kivitelezése tartotta talpon”.
A tagozati elnök úgy látja, „az áthúzódó hatások 2024-re tolják az építőipari kibocsátás mélypontját, noha a kereslet csökkenése már most meglátszik az árakon. A teljes termékportfóliót tekintve a szeptemberi árak már 2 százalékos csökkenést mutatnak az egy évvel korábbihoz képest, de például a betonacél ára egyharmadával, a habosított szigetelőanyagoké egynegyedével csökkent egy év alatt”.
Az ÉVOSZ Tagozata szerint árcsökkenésre számítva az építésekkel, felújításokkal kivárni most már nem érdemes, a következő hónapokban az inflációval arányosan emelkedhetnek az árak, de az energia, valamint az üzemanyag árának esetleges növekedése ennél gyorsabb áremelést is okozhat. Emellett – teszik hozzá – mostanában kivitelezői kapacitást is könnyebb találni.
Javíthat a helyzeten egy új otthonfelújítása támogatás
A fordulatot – főképp az arányosan legnagyobb visszaesést produkáló lakossági megrendelők körében – a CSOK pluszon túl egy jól irányzott otthonfelújítási támogatási konstrukció gyorsíthatja, ami nagy erővel hozhatja felszínre a bizonytalanságok miatt halasztott lakossági beruházásokat – írja az ÉVOSZ közleményében.
„Zömében a felújítások és az előző évben megkezdett munkák hajtották az idei évet, ám ez a hatás kifulladóban van, a megkezdett építkezések száma az elmúlt hónapokban folyamatos csökkenést mutat.
A 2023-as év egészét jellemezni lehet a „sok vadász, kevés fóka” mondással”
– ezt már Parragh Roland, a Duna Hungária Zrt. cégvezetője mondta.
Több fronton is kihívással szembesültek az építőanyag kereskedők 2023-ban, így
- a kereslet erős csökkenése,
- a nagy árharc,
- a bizonytalan makrogazdasági helyzet a hitelkamatok és támogatások tekintetében,
- a magas betéti kamatok, és további építőanyagár-esés prognosztizálása miatti spekuláció, elhalasztott piaci beruházások,
- az állami beruházások visszaesése, valamint
- az infláció, az emelkedő működési költségek.
Az építőanyag-kereskedők 2023-ban valószínűsíthetően mintegy 20-30%-os forgalomvisszaesést fognak realizálni az előző évhez képest, és 2024-re sem számol az építőanyag kereskedői szakma érdemi javulással, sőt a stagnálás helyett akár további 10-15%-os csökkenés is elképzelhető.
A csökkenő infláció és a csökkenő kamatok bizonyosan segítik majd a lakáshitelezés újbóli beindulását, de a kormányzati élénkítés elkerülhetetlen.
Nagyon jó évek után jött a szakadék
Az idei évet az Alföld Tüzépnél is a kiszámíthatatlanság jellemezte. Az állami munkák elodázása, a felújítási csomagok elmaradása, és a rossz pénzügyi környezet sem tett jót az árbevételnek – emelte ki Vitális Attila, az Alföld Tüzép Hálózat Kft. ügyvezetője, aki úgy látja, a magas kamatok is visszafogták a keresletet, pedig az anyagárak sok termékkörben jelentősen visszaestek. Az előző évek nagy pozitív kiugrásai után gyakorlatilag szakadékba esett az építőanyag-értékesítés. Szerinte a képet torzította az is, hogy minden idők legjobb félévét hasonlítottuk össze, minden idők egyik legrosszabb azonos időszakával.
A nagy mértékű visszaesést az egyes termékcsoportokra bontva nagy különbséget mutat. A nehéz építőanyagok esetében (tégla, cserép, térkő) lényegesen rosszabb a helyzet, míg a por termékek és a kiegészítő termékcsaládok az átlag alatt estek vissza, vagy épp nem is csökkenetek.
A vásárlások száma ugyan nem csökkent nagy mértékben, de a kosárérték számottevően visszaesett, vagyis a forgalom jelentős visszaesése mellet sem kellett kevesebbet dolgozni. 2024-ben, ha nem indulnak újra az építések, akkor az ehhez kapcsolódó egyéb anyagok forgalma tovább eshet.
A piac az energiahatékonyságot támogató állami programokra vár
„Bár épülnek új házak Magyarországon, drasztikusan csökkent az új lakások építésére kiadott engedélyek száma, az idei év jellemzője a tavaly megkezdett beruházások kifuttatása. 2023 I. félévében a KSH adatai szerint országszerte 7353 új lakás épült” – mondta Kis Sándor, a HUFBAU Csoport Kft. ügyvezető igazgatója. Az ÉVOSZ ezt azzal egészítette ki, hogy az új építési szerződések száma 2023 őszén 37%-kal alacsonyabb, a rendelésállomány szintén 30%-kal kisebb az előző évihez képest. A szabályozási környezet bizonytalansága, és a magas hitelkamatok sem javítják ezt a számot. A CSOK átalakítása hozhat ugyan pozitív elmozdulást, ám most inkább az eladatlan lakások értékesítésére, a felújítások befejezésére koncentrálódik a piaci hangsúly.
A szerkezetépítéssel kapcsolatos alapanyagok, például a tégla, a cserép volumene nagyjából kétharmadával csökkent idén a HUFBAU Csoportnál. A belsőépítészeti anyagok is alul teljesítenek most, a ragasztástechnika, a gipszkarton rendszerek 20-30%-os visszaesést produkáltak. A festékek nagyjából mínusz 10%-kal zárják az idei évet. A leggyorsabban megtérülő beruházásoknál, mint az energetikai felújítások is, visszaesés látható. Az árak ugyan a tavalyi évhez képest csökkentek, de ez a csökkenés elérte a mélypontot. A kereskedők is jól átgondolt támogató programért kiált. Lassan testet öltenek azok az állami támogatások is, amelyek az épületek energiahatékonyságát javítják. Most ezek kidolgozására, indulására vár a piac.
Egész Európában hasonló problémákkal küzdenek. Az állam, mint a legfontosabb megrendelő, Európa-szerte csökkentette a beruházások mértékét. Ez Közép-Európában, ahol az állami megrendelések a teljes piac akár 60%-át is kitehetik, fokozottan érezhető – írják a közleményben.
Forrás: ÉVOSZ
Fotó: épületgépész.hu
