evosz-epitoipar-konjunktura-kutatas-2023
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tagszervezeteit és az építőipar további jelentős szereplőit, 400 céget megkeresve felmérte, hogy 2022-ben milyen változásokat hoztak a piaci körülmények, illetve a cégek milyen várakozásokkal tekintenek a 2023-ra.
Az orosz-ukrán háború okozta nehézségek közepette 2022-ben a vállalkozások több mint felének nőtt az árbevétele az előző évihez képest. A vállalkozások egy harmada nyilatkozott úgy, hogy 2022-ben csökkent az árbevétele 2021-hez képest, több mint 10 százalékuknál pedig változatlan maradt – áll az ÉVOSZ közleményében.
Az orosz-ukrán háború, valamint az állami beruházások jelentős csökkenése miatt 2023-ban a vállalkozások csak valamivel több, mint harmada számít árbevétel-növekedésre, és közel 45%-uk árbevétele csökkenésével kalkulál. A felmérésben részt vevő cégek fele számít csökkenésre az árbevétel-arányos jövedelmezőség tekintetében, mindössze 17%-uk vár javulást.
A problémák: visszaeső megrendelések, infláció, szakemberhiány
A korábbi évektől eltérően a válaszadó cégek 77,8%-a tevékenységüket leginkább akadályozó tényezőként a megrendelések hiányát emelték ki. Nem sokkal maradt le mögötte az infláció, amit 66,7%-uk jelölt meg akadályként.
A szakemberhiány, ami a korábbi felmérésnél még leginkább sújtotta a vállalkozásokat, a harmadik helyre esett vissza,
a cégek 55,6%-a jelölte üzleti tevékenységét akadályozó tényezőként.
A válaszadók fele a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlanságát,
közel harmaduk pedig az árfolyam-ingadozást jelölte meg akadályozó tényezőként. A szabályozással szembeni bizonytalansági érzet növekedése mindenképp figyelem felhívó.
Inkább energiatakarékosság és digitalizáció, mint létszámcsökkentés
A szűkülő piaci lehetőségek közepette a hatékonyság növelése érdekében a cégek 61%-a energiatakarékosságot, 55,6%-uk digitalizálást tervez. Szervezetátalakítással vagy saját beruházással 44,4% tervezi növelni a hatékonyságot, csak a válaszadók 5,6%-a csökkentené a létszámot.
A válaszadó cégek kicsivel több mint fele (55,6%) nyilatkozta, hogy megfelelő számú és összetételű szakmunkással rendelkezik a megrendelések teljesítéséhez. Legnagyobb hiányt a szakipari munkáknál jelezték (ács, villanyszerelő, épületgépész, lakatos), de hiány van mérnökökből (építészmérnök, gépészmérnök, villamosmérnök) is. Csak a válaszadók 28%-a számol a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának növelésével a következő fél évben. 2022-ben a KSH adatai szerint az építőiparban átlagosan 16,3%-kal nőtt a havi bruttó átlagkereset, 2023 első félévében a felmérésben részt vevő cégek 14,4%-os átlagos bérköltség növekedéssel számolnak.
Munkaerőmegtartás: fókuszban a vállalati képzések
A nehézségek ellenére a válaszadó cégek több mint fele biztosított képzést, továbbképzést munkavállalói számára, és ennél is nagyobb arányban, 88,9%-uk tervezi az elkövetkező egy évben, hiszen ez is a munkaerőmegtartás egyik eszköze.
2023-ra vonatkozóan a felmérésben szereplő vállalkozások mindössze 5,6%-a nyilatkozott úgy, hogy rendelésállománya meg fogja haladni a jelenlegi kapacitást, 38,9 százalékuk számít arra, hogy 80% feletti lesz, egyharmaduk pedig arra, hogy 50-80% között lesz a 2023-as kapacitást lekötő megrendelésállománya.
Növekszik a kinnlevőség
Az elmúlt időszakban a vállalkozás működéséhez, fejlesztéséhez a felmerülő forráshiány finanszírozására a felmérésben részt vevő vállalkozások 27,8%-a vett igénybe vissza nem térítendő állami támogatást, egyharmaduk banki hitelt, közel negyedük pedig beruházási hitelt vett igénybe a cég tevékenységének finanszírozására. A lízing is népszerű finanszírozási forma volt, 2022-ben a válaszadó cégek 50%-a vette igénybe ezt a finanszírozási módot. Közel 27% belső forrásból oldotta meg a finanszírozást. 2023-ban kisebb arányban, de terveznek külső forrást bevonni a vállalkozások, a banki hitelt, a beruházási hitelt, valamint a vissza nem térítendő támogatást jelölték meg legtöbben. 2022. december 31-én a felmérésben szereplő cégek 83,3%-ának volt kintlévősége. Ez az arány a fél évvel ezelőtti felméréshez képest 19 százalékpontos növekedést mutat.
A kintlévőség átlagos nagysága az árbevétel 9,3%-a volt.
A kintlévőséggel rendelkező cégek 80%-a ítélte úgy, hogy ennek a tartozásnak a 90%-a hajtható be peres út nélkül. A fél évvel korábbi adatokhoz képest ez romló tendenciát mutat, ami a lánctartozás várható növekedését vetíti előre.
A felmérésben szereplő vállalkozásoknak csak kicsivel több, mint tizede (11,1%) tudta teljes mértékben érvényesíteni a megrendelők felé az árváltozást,
kétharmaduk csak részben, és közel negyedük pedig egyáltalán nem.
A vállalkozások várakozásai szerint 2023 első félévében a személyi jellegű költségek (14,4%), az alvállalkozói díjtételek változása (13,8%), az építési törmelék elszállítása és lerakása árának változása (12,4%), valamint a fuvarköltség (10,4%) lesz a legnagyobb mértékű. Az építőanyagok átlagos árváltozása a várakozások szerint valamivel 10 százalék alatt marad (9,3%), a cement, az építési kő, kavics, a hőszigetelő anyagok, a faanyagok és a beton esetében számolnak 10% feletti áremelkedéssel.
Forrás: ÉVOSZ / Kulcsár Ilka
