A csatlakozóvezetékek, a felhasználói berendezések és a telephelyi vezetékek műszaki-biztonsági szabályzatának módosításáról

2023 októberében megjelent a 3/2020. (I. 13.) ITM-rendelet 1. mellékletének (A csatlakozóvezetékek, a felhasználói berendezések és a telephelyi vezetékek műszaki biztonsági szabályzata – továbbiakban Szabályzat) régen esedékes módosítása. Esedékes volt, egyrészt mert voltak benne hibák, téves értelmezések, másrészt időközben történtek a Szabályzatot érintő változások – például az OTSZ-ben és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekben (TvMI).
A változtatások részben kiegészítések, pontosítások, részben teljes átfogalmazások. Jelen cikk csak vázlatos ismertetés néhány megjegyzéssel, nem helyettesíti azt, hogy a nevezett jogszabályt figyelmesen átolvassuk és összehasonlítsuk a korábbi változattal (hosszabb szövegrészek esetében a cikk túlzott terjedelme miatt csak a fellelhetőséget adtam meg), amelyek megtalálhatók a www.termekpont.hu/Termekpont/Szabalyzatok/gazipari-muszaki-biztonsagi-szabalyzat alatt. A megváltozott részeket itt jól látható módon (bal oldali, függőleges piros vonallal) jelölték.

Tekintsük végig, hol és milyen módosítások történtek.

Az „1. Fogalommeghatározások” fejezet alatt

5. Az egységhőterhelés fogalmában minimális pontostás történt, a telepítés tervezője helyett egyszerűen csak tervező szerepel.

7. A felhagyás fogalmából kimarad az elbontással kifejezés. Ebből, véleményem szerint, az következik, hogy a felhagyás nem jár szükségszerűen együtt a rendszer elbontásával.

18. A hasadó és hasadó-nyíló felületek meghatározása a tűzvédelmi műszaki irányelvek „13.4 Robbanás elleni védelem” alatt találhatók.

25. A kiviteli terv fogalmát pontosították, a kivitelezendő, átalakítandó vagy felhagyandó helyébe a létesítendő, átalakítandó, megszüntetendő vagy felhagyandó került. 

27. A légtér-összeköttetés szövege ugyan módosult, de a lényeg változatlan maradt.

29. A megvalósulási dokumentáció itt leírt fogalma teljesen hibás. Ha összevetjük a 8. pont alatt található, „A megvalósulási dokumentáció tartalmi követelményei”alattiakkal, láthatjuk, hogy a terven kívül beletartozik minden kivitelezéssel kapcsolatos dokumentum.

33. l) Tervezési nyomás – szilárdságvizsgálati nyomás (STP) helyett a módosítottszöveg szilárdsági nyomáspróba.

38–39. Közvetlen és közvetett rendeltetési ország. A megelőző kiadáshoz képest a fogalmakat teljesen megváltoztatták. Eredetileg a különbség az volt, hogy közvetett rendeltetési ország esetén a készüléken a gyártó által előírt beavatkozást kellett eszközölni. A Szabályzat mai változata szerint közvetlen rendeltetési ország esetében az adattáblán rajta van a HU jelzés, ha közvetett rendeltetési országról van szó, akkor nincs. Hasonló megkülönböztetéssel a 216/426 EP gázberendezésekre vonatkozó rendeletben nem találkoztam. A rendeltetési ország adattáblán való megjelenítése a nevezett rendelet IV. és V. melléklete szerinti dokumentumokat (készülékfeliratok, illetve az EU megfelelőségi nyilatkozatának adattartalma) illetően nincs nevesítve. A DVGW TRGI-600-hoz (Technische Regel für Gasinstallationen – a német MBSZ) kiadott „Kommentárok” szerint a rendeltetési ország feltüntetése az adattáblán önkéntes. Tekintve a fogalmak ilyen mértékű megváltozását és máshol fel nem lelhető említésüket, a kérdést tisztázni kellene. 

51. Tervező – A megvalósításához kifejezést a kivitelezéséhez, átalakításához, felhagyásához kifejezések váltják.

55. Üzembe helyezés – a fogalmat bővítették.

A „2. A gáz csatlakozóvezetékek, felhasználói berendezések és telephelyi vezeték általános tervezési követelményei” fejezet alatt

2.2. de) Gázmérő helyett fogyasztásmérő berendezés kifejezést vezet be.

2.3.12. paramétereit helyett műszaki adatait szerepel. 

2.3.17. A szöveget bővítették, pontosították.

2.3.27. és 2.3.28. Újként kerültek be.

2.4.1. a)-j) A helyszínrajz tartalmi követelményeit pontosítja.

2.4.2. a)-o) Az alaprajz tartalmi követelményeit pontosítja.

2.4.3. d) A gázmérő kifejezést törölték.

2.5.2. – „A készülékcsere kivételével” szövegrészt törölték.

2.6. Az ez alatti szövegek tartalmából következik, hogy térszint alatti vezetékekről van szó, ezt egy címsorral jelölni kéne. 

2.6.1. A módosításban ugyan változást jelölnek, a valóságban mindkét szöveg azonos.

2.6.3. Kiegészült a telephelyi szolgáltató, a telephelyi engedélyes, a PB-gáz-forgalmazó szövegrésszel.

2.6.8. Kiegészült a telephelyi, csatlakozó- és fogyasztói szövegrésszel.

Az „5. A telephelyi vezeték, a csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték épületen belüli kialakításának követelményei” fejezet alatt

5.19. Jelentősen megváltozott és bővült az a)-m) pontok szerint.

A „7. A PB-gáz üzemű csatlakozóvezetékek tervezésének sajátos követelményei” fejezet alatt

Változott a 7.2. táblázat 3. sora.

7.10. Kibővült a védőtávolságok előírásával és az azokat tartalmazó 7.3. táblázattal.

A8. A megvalósulási dokumentáció tartalmi követelményei” fejezet alatt

A 8.1. pontban található szöveget pontosították, bővítették az a)-o) szerint. A b) pontban foglaltakat egyértelműbb lett volna a Szabályzat 2.5.2. és 2.5.3. figyelembevételével megfogalmazni.

A9. Gáznyomás-szabályozók elhelyezésének általános követelményei” fejezet alatt

9.6. Az eredeti szöveget kiegészítették, pontosították. 

A „10. Nagy-középnyomású házi gáznyomás-szabályozók és egyedi gáznyomás-szabályozó állomások elhelyezésének sajátos követelményei” fejezet alatt

A 10.7. pontból a villámvédelemre vonatkozó részt törölték.

A „15. A gáznyomás-szabályozó állomás építészeti követelményei” fejezet alatt

15.5.2. Meghivatkozza a TvMI 13.4-et, ami a robbanás elleni védelemre vonatkozik.

A „25. A gázmérőkre vonatkozó követelmények” fejezet alatt

25.1. A gázmérők elhelyezésére vonatkozó korábbi előírást pontosítja.

25.8. A gázmérő kifejezést fogyasztásmérő berendezésre változtatták.

25.10. A második mondat szövegét kiegészítették, pontosították.

25.20. A hőterhelési értékek változtak.

A „26. A gázfogyasztó készülékek elhelyezésének követelményei” fejezet alatt

26.1.1. c) A készüléktípus megállapítása az EU-típusvizsgálati tanúsítványa alapján kell történjen. (A tanúsítványok az interneten férhetők hozzá.)

26.2.11. Pontosít – a készülékek rögzítése a gyártó előírása szerint történjen.

26.4., 26.5., 26.5.1., 26.5.2., 26.5.3.A korábbi.140 kW hőterheléshatár 200 kW-ra változott. A 26.5.3. még kiegészül a következő mondattal: A 70 kW-nál nagyobb, de legfeljebb 200 kW hőterhelésű gázfogyasztó készüléknél égéstermék kivezetésére alkalmazott védőtávolságot megfelelőnek kell tekinteni, ha azt a tervező számítással vagy más módon igazolja.

26.5.10 A hő- és tűzvédelem feltételeit mondatrész helyébea tűzvédelmi követelményeknek történő megfelelést került.

26.6. A 140 kW-nál nagyobb együttes hőterhelésű gázfogyasztó készülékek elhelyezésének kiegészítő követelményei helyett a módosítás: A 200 kW egység-hőterhelésű vagy egy helyiségben 1400 kW-nál nagyobb együttes hőterhelésű gázfogyasztó készülékek elhelyezésének kiegészítő követelményei.

26.6.1. A korábbi A 140 kW-nál nagyobb együttes hőterhelésű mondatrész Az OTSZ-ben meghatározottra változott.

26.6.2. Törölték. 

26.6.4. A korábbi szöveget pontosították, bővítették.

26.6.5. Az eredeti szöveg első része változott.

26.6.6. A szöveg eleje, a Minden, a helyiségben lévő… megváltozott: Minden 200 kW egységhőterhelés és 1400 kW együttes hőterhelés feletti gázfogyasztó készüléket vagy gázfelhasználói technológiarendszert tartalmazó helyiségben…

26.6.10. A szöveg kezdete, Az ipari és mezőgazdasági gázfogyasztó készülékeket… akövetkezőre változott: Gázfelhasználó technológiai rendszerben a gázfogyasztó készülékeket… 

26.6.11. A szöveg jelentősen megváltozott.

26.1. Táblázat – az 1. sor változott.

26.6.17. A szöveg jelentősen megváltozott.

26.7.1. Az …áramfelvétele nem éri el a 30 A áramerősséget… szöveg helyett …áramfelvétele nem éri el a 32 A áramerősséget… az új változat.

26.7.2. Az … áramkörbe iktatott hárompólusú (2s+f) megszakítóval vagy dugós csatlakoztatóval… szöveg helyett azaz áramkörbe iktatott kétpólusú megszakítóval, leválasztást biztosító kapcsolóval vagy dugós csatlakoztatóval… szöveg az új változat.

26.7.4. A szöveg jelentősen megváltozott. 

26.8. A …legalább 140 kW egységhőterhelésű… szöveg új változata: legalább 200 kW egységhőterhelésű…

26.8.3. és 26.8.6. Törölték.

26.9.3. Kiegészült egy d) ponttal.

26.10.4. A …gázfogyasztó készülék egyidejű… helyett: gázfogyasztó készülék vagy készülékek együttes… az új szöveg. 

26.10.5. Változást jelölnek ugyan, de eltérő szövegezést nem találtam.

26.11.6. Az eredeti szöveget bővítették.

26.13.5. A 70 kW-nál nem nagyobb együttes hőterhelésű… szövegrész kimarad.

26.13.5.2. és 26.13.5.3. Újként kerültek be a Szabályzatba.

26.14.2. „B” típusú helyett „B2” típusú az új változat.

A „28. Az elkészült csatlakozóvezeték, felhasználói berendezés és telephelyi vezeték kivitelezést követő vizsgálatának követelményei” fejezet alatt

28.14. A tömörségi próba értékének meghatározásában történt változás.

28.17. A d) pontban a …végzendő alkalmasságvizsgálattal… szövegrészt törölték.

Látható, hogy számos helyen történt javítás, pontosítás, kiegészítés. Emellett azonban jó néhány szükséges változtatás elmaradt. Vegyük sorra őket.

2.5.1. Nem határozza meg, hogy mikor jár le a két év. A Szabályzat egy korábbi változatában a két év lejártáig meg kellett történni a sikeres műszaki ellenőrzésnek. Vissza kellene hozni ezt a szabályt.

A 4.3. és 4.6. pontokat célszerű volna egyesíteni. 

4.4. Egy járószintig nyitott szerelőakna balesetveszélyt jelent. Fontos a kiszellőzés, ezért pl. perforált lemezzel való lefedés megfelelő volna.

5.5. Csőtartó megfelelő szilárdságú épületszerkezetbe is bevéshető.

A 11.alatti szövegben (11.1–11.4.) kizárólag az egyedi nyomásszabályozókról van szó, kivéve a 11.2-ben lévő kerülővezeték tiltását.

26.3.3. b) Az itt szereplő melléképítmény már a szabályozás első megjelenése óta (2005.) bizonytalan meghatározás. A 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (OTÉK) szerint:86. melléképítmény: a telek és a telken álló főépítmény (főépítmények) rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmény: 

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) épülettől különálló, építménynek minősülő kirakatszekrény,

e) kerti építmény,

f) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

g) állatól, állatkifutó,

h) trágyatároló, komposztáló,

i) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,

j) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

A felsoroltak közül talán a kerti építmény lehet olyan, amelyben gázkészüléket helyeznek el, bár ez sem egyértelmű. Az OTÉK szerinti fogalma: 61. kerti építmény: a kerti tevékenységre, pihenésre, játékra, szórakozásra, kikapcsolódásra és tárolásra szolgáló műtárgy.

Célszerű volna egy megfelelőbb meghatározást keresni.

26.3.3. c) Ha ezt úgy kell érteni, hogy a szabadból vett levegőt közvetlenül a helyiségbe vezetjük, akkor hideg időszakokban, pl. egy nagykonyha esetében az ott dolgozók megfáznak, és a keletkező ködtől korlátozottan látnak. Ilyen esetben csak kezelt (meleg) levegő bevezetése lehet a megoldás. Egyértelműbben kell fogalmazni.

26.3.7. Itt egy vészhelyzeti elzáró szerelvényről van szó, amely csak akkor tudja betölteni a feladatát, ha nincs elzárva, és baj esetén késedelem nélkül működtethető. Ennek figyelembevételével kell a szabályt megfogalmazni.

26.5.9. Ha a falszerkezet éghető burkolatú, elegendő az éghető burkolat eltávolítása, felesleges a kiváltás.

26.9.3. d) Célszerű volna nevesíteni a központi porszívót is.

26.10.2., 26.10.3. A tűzhelyek légellátásának ez a módja a már említett DVGW TRGI-600-ban régóta szerepel, a Szabályzathoz képest lényeges eltérésekkel. Nem korlátozzák a csak lakossági fogyasztókra, mivel műszaki-biztonsági szempontból nincs jelentősége, hogy ki a felhasználó. A tűzhely megengedett hőterhelését, tekintettel, hogy az utóbbi időkben a háztartási tűzhelyek teljesítménye kissé megnövekedett, a legutolsó kiadásban már 12 kW-ban határozták meg. A nyílászáró méretére nem tesznek kikötést, az 1 m2 felület a konyhák jó részénél nincs meg. A felhasználóval semmiféle feleslegesnek tűnő papírt nem íratnak alá. Felnőtt embernek tekintik. A Szabályzatban lévő korlátozások sok felhasználót megfosztanak a gáztűzhely egyszerű telepítésének lehetőségétől.

2020 óta hiányoznak a tömítőanyagokra és a szakaszoló szerelvényekre vonatkozó előírások.

Megfontolandó volna, hogy a készülékek esetében a hőterhelésről visszatérjünk a mindenhol, szinte kivétel nélkül alkalmazott teljesítményre.

A Szabályzat és a gáziparral kapcsolatos jogszabályok jelentősen érintik a szakmagyakorlókat – tervezőket, kivitelezőket szervizeseket. Az ő érdekükben is meg kéne gondolni néhány szükséges változást.

1. Fel kéne teljesen számolni a „feudális” állapotokat. Értem ez alatt az elosztók által kötelezően végzendő kontrollt (tervfelülvizsgálat, műszaki ellenőrzés). A létesítés legyen a tervező és kivitelező felelőssége, az üzemeltetés pedig a felhasználóé. Tisztább lesz a kép, különösen akkor, ha a felhasználó kötelezettségeinek egy részét nem testálják az elosztói engedélyesre. A készülékcsere és az egyszerűsített készülékcsere jó irányba mutat, de nem szabad itt megállni. Tekintsük a szakmagyakorlókat felnőtt, felelős szakembereknek. Alapul vehető minta és tapasztalat pedig van.

2. Fentieket segítené, ha a létesítés szabályai egy helyen lennének. Ma ezeket a Szabályzat, a Szakági Műszaki Előírások (SZME) és az 1/2020. (I.13.) kormányrendelet tartalmazza. Ha az összes előírást egy dokumentumba tennénk, az egész áttekinthetőbb és könnyebben alkalmazható volna. Különösen ha még kézbe vehető könyvként is megjelenne. Mintának lehet venni a DVGW TRGI-600-at. Minden szabály benne van ábrákkal, táblázatokkal, a függelékben pedig a vonatkozó jogszabályi részek. A Szabályzat 2020-as megjelenésekor abban csak szöveges részek maradtak, az ábrák és táblázatok az SZME-be kerültek át. Állítólag azért, mert jogszabály nem tartalmazhat ábrákat és táblázatokat. Ha ez így van, megkell szüntetni a Szabályzat jogszabályi jellegét. A DVGW TRGI-600 sem jogszabály.(Meg kell jegyeznem, hogy létezik olyan jogszabály, amely tele van ábrákkal – az 1/1975 (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól. Miért nem alkalmazható ez a Szabályzat esetében is?)

3. Tartózkodni kellene a szabályok túl gyakori változtatásától. Ha jól számoltam, a Szabályzatnak (GMBSZ, MBSZ) 2005 decembere, az első megjelenés óta tizennégy változata volt, az SZME-nek 2020 óta hat. Lássuk be, ez a szakmagyakorlók számára követhetetlen. A már többször említett DVGW TRGI-600 tízévente jelenik meg új kiadásban.

4. Rendet kell tenni az égéstermék-elvezetés területén. Ez alapvető műszaki-biztonsági kérdés.

5. A jogszabályalkotásban is akadnak anomáliák.

– Bevezetnek új fogalmakat, de nem közlik, mit értsünk alattuk.
– Adott folyamat leírását egyik jogszabályban a közepén kezdik, majd az eleje egy másik jogszabályban lelhető fel.
– Egy új jogszabály megjelenése érinthet már meglévőt, de a korrekció nem minden esetben történik meg. Előfordul pontatlan meghivatkozás is.
– Bevezetnek eljárásokat, amelyek jogászi szempontból nyilván kifogástalanok, de alkalmazásuk esetenként bizonytalansághoz vezethet. Tekintve, hogy a gázrendszerek létesítésénél a lehető legnagyobb és tartós biztonságra kell törekedni, ilyesmi kerülendő, mondhatnám nem megengedhető.
– Olyan kötelezettségeket rónak a szakmagyakorlókra, amelyeket azok nem képesek teljesíteni.

Úgy gondolom, hogy azokat a dokumentumokat, amelyeket a szakmagyakorlók is használnak, pontosan, világosan és lehetőség szerint egyszerűen kell megfogalmazni, ezzel is támogatva munkájukat.
Tudom, hogy lesznek, akik az általam leírtakkal nem értenek egyet, sok mindent másképp képzelnek el. Talán mégis van benne néhány gondolat, amit érdemes figyelembe venni.

Bayer Károly 
tiszteletbeli elnök
Gázközösség Egyesület

Megosztás

Előző olvasása

Új energiatárolási technológiával kísérleteznek Finnországban

Következő olvasása

Kondenzációs gázkazánok, hidrogénbekeverés, kihasználási fok, üzemeltetés és égőmoduláció