Rovat: Vállalkozás

Éves közgyűlést tartott a MÉASZ

2021. április 30. péntek, 13:09

A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség április 29-én tartotta meg éves közgyűlését. Az itt elhangzott, 2020-ról szóló beszámoló legfontosabb információit összegezzük.

Mint az elhangzott, 2020-ban több változás is érintette az építőipart, így többek között az 5%-os újlakás-áfa kivezetése január 1-jétől, júniustól a rozsdaövezeteket támogató intézkedéscsomag bevezetése, valamint októbertől a Családvédelmi Akcióterv keretében az otthonteremtési program többlépcsős, fokozatos elindítása. Idén újra 5%-os lett az ÁFA, valamint további újlakás-építést ösztönző intézkedések léptettek életbe, mint például illetékmentesség CSOK lakásvásárlásnál,  az úgynevezett „tetőtéri CSOK” bevezetése, vagy éppen a településlista kibővítése a falusi CSOK esetében.
 

A COVID azonnali válaszokat igényelt

Szarka László, a szakmai szövetség elnöke beszámolójában hozzátette, a járvány megjelenése felborította az építőipart és a kapacitásokat, ezért intenzív kormányzati lobbimunkát folytatott. Ilyen többek között volt az iskolák bezárás alatti felújításra tett javaslat.

Elhangzott az is, hogy a MÉASZ intenzíven részt vett és hallatta a hangját az Innovációs és Technológiai Minisztérium által vezetett, 2025-ig tartó építésgazdasági stratégia kialakításában. Javaslataik érintették a hazai nyersanyag-kapacitások növelését, a szektor megrendelésszámának ösztönzését, a felnőttképzéseket, valamint a körforgásos gazdaságot. – A stratégia véglegesült formáját és a kérdőív eredményeit a szaktárca felhívásunk, kérésünk nyomán sem tette elérhetővé, illetve nem tette közzé az iparág számára – hívta fel azonban a figyelmet a közgyűlésen Szarka László.

Ezek mellett a MÉASZ 2020 áprilisában részletes javaslatot nyújtott be az ITM-hez a Gazdaságvédelmi Akcióterv tartalmi előmozdításához, központjába a támogatott lakásépítések és korszerűsítések előmozdítását helyezték. Egy hónappal később pedig újabb javaslattal éltek, amit júniusban megismételtek: – A MÉASZ változatlanul, továbbra is a magasépítési beruházási megbízások erőteljes ösztönzését javasolta, mint a legfontosabb beavatkozási területet. Így az „Építőipar” tételsorokhoz rendelt 65 milliárd forint túlnyomó részét közvetlenül beruházás-élénkítő intézkedésekre javasoltuk fordítani – részletezte beszámolójában az elnök.

A javaslatcsomag legfontosabb része lett a számlakötelezettség melletti újlakás-áfa részleges visszatérítése, az egyszerű elszámolású épületenergetikai felújítási program, valamint a már említett iskolai felújítások, továbbá új bérlakásépítési rendszer és ehhez kapcsolódó pilot-program elindítása.

Gyártói területen pedig a meglévő kapacitások technológiai fejlesztésalapú hatékonyságnövelését, az iparfejlesztési célú, új technológiák bevezetésének támogatását, valamint a gyártási előkészítő folyamatok hatékonyságnövelését, pl. munkagép-beszerzés támogatását javasolták.

Az épületenergetikai felújítási program kapcsán Szarka László megjegyezte, már a 2020 márciusi, ITM által szervezett keresztasztal egyeztetésen felmerült egy visszatérítendő pályázati támogatás lehetősége, a szaktárca és az EBRD együttműködésében, azonban a program – a közgyűlési beszámoló szerint – 2021. április 29-ig sem jelent meg.
 

Aggasztó hulladékgazdálkodási szabályozás

A közgyűlésen az is elhangzott, hogy bár a MÉASZ jelezte fenntartásait a ITM szakállamtitkársága által előterjesztett „Egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról” szóló törvényjavaslattal szemben, a Parlament kisebb módosításokkal, de 2020. végén elfogadta, 2021 áprilisától pedig hatályba lépett. A szövetség álláspontja szerint megállapítható, hogy a „szakmai véleményeztetés feltételei” nem teljesültek, hiszen a tagság is csak a parlamenti weboldalról értesülhettek a törvényjavaslatról. Ráadásul aggályosnak tartják, hogy a törvény „súlyos szankciókat helyezett kilátásba a hulladékgazdálkodás szabályainak megsértőivel szemben (végrehajtási rendeletek nélkül), továbbá  kizárólagos állami feladatkörbe tervezte a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó  termékek hulladékának az átvételét, gyűjtését, szállítását, közvetítését, kereskedelmét és kezelésre történő átadását, ideértve az érintett hulladékgazdálkodási létesítmények fenntartását és üzemeltetését”.

Fotóillusztráció: Thomas Wolter / Pixabay

Utoljára frissítve: 2021. máj. 03. hétfő, 06:56
Megjelent: 69 alkalommal
Értékelés:
(0 szavazat)