Rovat: Vállalkozás

Már érezhető a lakásfelújítási „bumm” a nyersanyag-piacokon

2021. április 08. csütörtök, 17:10

Úgy tűnik, már az első negyedévben érezteti hatását az Otthonfelújítási Program, legalábbis ezt mutatják a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) legfrissebb számai.

 

A tavaly jellemző stagnáló, vagy egyenesen csökkenő értékesítést követően élénkülő keresletről számoltak be a hazai építőanyag és építési termékek gyártói: az égetett kerámia tégla és cserép termékeknél, betontégla- és cserép termékeknél, a fehér falazati anyagoknál, az építőkémia és szálas hőszigetelő termékeknél egyszámjegyű-, a nyílászáró gyártásban 10 százalék körüli, az EPS hőszigetelőanyag-piacon pedig 10-15 százalék közötti volumen-bővülés volt jellemző az első negyedévben, 2020 azonos időszakával összehasonlítva. Az otthonteremtést ösztönző kormányzati döntések nyomán számos elhalasztott megrendelés ütemeződött át 2021 első negyedévére.

A termékcsoportnál a bérkorrekciók és fuvarozási, karbantartási költségnövekedés miatt jellemzően infláció feletti egyszámjegyű árkorrekciókra került sor. Éves viszonylatban jelentős tényezővé vált az árfolyamhatás is a karbantartási szolgáltatásoknál és egyes nyersanyagoknál. Azon termékcsoportoknál, amelyeknél a termékjelleg miatt nemzetközi piacokon jegyzett nyersanyagok is szükségesek, azok erőteljes áremelkedése – jelentős részben a Covid-19 járványt követő kínai gazdaság újraindulása miatt – a termékláncon végiggyűrűzve megjelentek a műanyagtermékeket, vegyipari nyersanyagokat és acéltermékeket felhasználó gyártók költségeiben és értékesítési áraiban,  szemben a tavalyi csökkenő ártrendekkel. A hazai építőanyag és építési termék gyártók abban bíznak, hogy a pandémiás helyzet rendeződésével a nyersanyagpiacok fokozatosan normalizálódnak, így a beszerzési költségeik is csökkennek majd.

Az Otthonfelújítási program elindításával erőteljes kereslet érzékelhető a korszerűsítési és felújítási munkák során igényelt valamennyi termékcsoportban: az első negyedében főként egyes szerkezetépítő, nyílászáró- valamint a gyorsan beépíthető betontermékek terén érzékelhető élénk kereslet. Az 5%-os újlakás-áfa visszaállítása és a magánerős lakásépítés áfa-visszaigényelhetősége nyomán számos korábban megállított újlakás-projekt folytatása kezdődött el, és újak előkészítése van folyamatban.  

Az ipari csarnokok, ipari beruházások esetében továbbra is aktívak a logisztikai piac fejlesztői, mindemellett számos tervezett beruházást vagy elnapoltak, vagy töröltek a Covid-19 miatt elindult keresleti átrendeződések hatására. A gyártást vagy telephely-fejlesztést érintő, központi fejlesztési forrást is felhasználó termelő beruházások általában ütemezetten haladnak.  Az önkormányzati beruházási piacon a beruházási volumen továbbra is elmarad a korábbi évektől: a saját finanszírozási hátterű beruházások visszafogása és halasztása jellemző, míg a központi fejlesztési forrást jelentősebb arányban használó beruházásoknál kevésbé látszanak fennakadások.

A MÉASZ tagjai szerint továbbra is kritikus terület a beépítő szakember kapacitások korlátossága, amely különösen a kőműves munkáknál, a nyílászáró-beépítésnél és a homlokzati hőszigetelésnél jelentkezik. A kivitelezői munkadíjak 2021 elején tovább növekedtek; főként a korszerűsítési és felújítási munkálatoknál tapasztalható erőteljes, kétszámjegyű munkadíj-növekedés.

A hazai építőanyag gyártók a magasépítési piac hosszabb távú alakulását tekintve abban bíznak, hogy a pandémiás helyzet rendeződésével, a beruházások felgyorsulásával az év második felében ismét elérhető lesz a 2019-es magasépítési teljesítmény.

A hőszigetelő anyagok részpiacain az Otthonfelújítási program elindulása élénkülő keresletet hozott  2021-től

A Műanyagalapú (EPS) hőszigetelő anyagok piacán a gyártók szerint 10-15% közötti volumen-bővülés valósult meg 2020 azonos időszakához képest, amelynek fő mozgatórugója a lakossági otthonteremtési program ösztönző csomagja, de ebben részben megjelenik a tavalyról emiatt áthozott volumen is.

A hazai EPS hőszigetelőanyag gyártóknál a késztermékek gyártási költségeiben 65-72%-ot tesz ki a műanyag alapanyag. A kőolaj világpiaci árának szárnyalása - a tavalyi alacsony árszintet követően- magával vonta a sztirol monomer és polimer árak hirtelen és jelentős emelkedését: a sztirol polimertermékeknél csak márciusban 20%-os alapanyag-áremelkedést regisztráltak, míg a sztirol monomer jegyzési árak a tavaly májusi jegyzési árakhoz képest 300%-on állnak. A nyers- és alapanyagok erőteljes áremelkedése emiatt végiggyűrűzik a termékláncon, így az EPS hőszigetelőanyag-gyártók áremelésekre kényszerültek; ez az év elején az inflációt követő jellegű emelés után március végén kétszámjegyű, akár 20%-os áremelésre kényszerültek - szemben a tavaly őszi, szintén kétszámjeggyel csökkenő ártrendekkel. A forint-euró árfolyamhatás jelentőségét mutatja, hogy a hazai EPS hőszigetelőanyagok ára euróban számolva jelenleg a 2017-es hazai árszinten van.

A piacon virtuális többletkeresletet generál az is, hogy egyes kivitelezők (és kereskedők) több helyről párhuzamosan rendelnek ugyanazon célra, mindez zavart kelt a piacon és részben további árfelhajtó tényezőként jelentkezik.
 

A nyers- és alapanyagok részben korlátos hozzáférése a nemzetközi piacokon új jelenség 2021-ben. Az EPS hőszigetelőanyag-gyártók arra számítanak, hogy a dráguló – és egyben szűkülő – kínálat mellett elsősorban a megbízható gyártó partnerek kapnak majd nyersanyagot a nemzetközi piacokról.  


A piac igényeit a hazai EPS hőszigetelő anyag gyártók ki tudják majd szolgálni az ellátási kihívások mellett is. Továbbá, a gyártók abban bíznak, hogy a pandémiás helyzet rendeződésével a nyersanyagpiacok fokozatosan normalizálódnak; így a beszerzési költségek is csökkennek majd.

A szálas hőszigetelőanyagok piacán az első negyedévben jellemzően egyszámjegyű volumen-növekedés jelentkezett.

A lakossági felújítási hullám fokozatosan kibontakozó keresleti hatása segíthet kiegyenlíteni az ipari beruházási szerződések várható átmeneti megtorpanását. A pandémiás helyzetből való gyors gazdasági kilábalással járó kedvező kimenetel esetén, a már elindult ipari zöldmezős nagyberuházások jelentősen lendíthetnek a megbízások állományán.

Az első negyedévben sajátos tendenciaként jelentkezett, hogy a hazai kőzetgyapot hőszigetelőanyagok helyettesítő termékként váltottak ki egyes importból beszerezni tervezett üvegyapot alapú szigeteléseket.
 

Az épületgépészeti termékek és szolgáltatások piacán számos ajánlatkérésre és előkészítő tevékenységre került sor, de a folyó munkáknál még kevésbé érzékelhető az Otthonfelújítási program, illetve a kedvezményes lakásáfa, illetve a magánerős újlakás áfavisszaigénylési lehetőség hatása.  2021 elején a futó szezonális karbantartási munkák mellett egyelőre inkább a fővállalkozó keretében végzett állami és önkormányzati nagyberuházások terén látszott határozottabb kereslet-élénkülés.


Az új rendszerek értékesítésénél a forint árfolyama, valamint az épületgépészeti termékek gyártásához szükséges acél- és műanyagipari nyersanyagok áremelkedése szintén erőteljesen megjelent. Továbbá, a szervizautók karbantartási kiadásai jelentősen, mintegy 20 százalékkal drágultak éves összevetésben. A vállalkozásoknál jellemzően néhány százalékos bérkorrekcióra is sor került. E tényezőket az épületgépészeti vállalkozások vállalási áraikban érvényesítették. Mindazonáltal, a pandémiás helyzetben, a vállalkozások egy részénél kedvező mellékhatásként jelent meg a home-office működés költségcsökkentő hatása is.
 

Az egyes építőanyag gyártói termék szegmensek áttekintése – 2021 első negyedévében

Az égetett kerámia tégla és cseréptermékek részpiacán bizakodóak a gyártók: a tavalyi csökkenés után egyszámjegyű erősödés tapasztalható a tavalyi év azonos időszakához képest.

Az otthonteremtést ösztönző kormányzati döntések nyomán egyelőre inkább a korszerűsítéshez és felújításhoz szükséges szerkezeti anyagok teszik ki az erősödés javát, míg a második félévtől várható további élénkülés a szerkezetépítési anyagok, illetve az égetett kerámia tégla termékek részpiacán, amelyet a tervező cégeknél megjelenő számos ajánlatkérés is jelez.

A betontégla és betoncserép termékeknél a tavalyi kiegyenlített kereslet mellett szintén egyszámjegyű erősödés jellemezte az első 3 hónapot 2020 első negyedévéhez képest, illetve ennél nagyobb erősödést mutatnak a korszerűsítési munkáknál használatos – gyorsan beépíthető – termékek, mint például a térkövek vagy betonkémények.

A tégla és cseréptermékek gyártási költségnövekedését követő áremelések jellemzően 8-10 százalékot tettek ki: a béreket versenyképességi okból (elsősorban a fizikai dolgozóknál) korrigálni volt szükséges 2021 elejétől. Az euró árfolyamhatása határozottan megjelenik a téglagyártó gépek és berendezések karbantartási és -pótlási költség-növekedésében, illetve a szerkezeti acélt is tartalmazó termékkörnél.  A fuvarozási költségek (üzemanyag áremelkedése nyomán) szintén emelkedtek amellett, hogy a nehéz tehergépkocsi-szállítmányozásban szűkösek a kapacitások, mivel a nemzetközi fuvarok elszívó hatása is megjelenik.

2021-ben továbbra is jelentős probléma a szakképzett kőművesek szűkös elérhetősége.

A fehér falazati anyagok terén a tavalyi csökkenő piacot követően 2021 első három hónapjában egyszámjegyű bővüléssel élénkülő kereslet volt jellemző 2020 azonos időszakához képest.

A fehér falazati anyag gyártói oldalán az alapanyag, energia és fuvarköltségek terén jelentkezett 3-10% közötti költségnövekedés, míg a személyi jellegű ráfordításoknál az inflációt 2-3%-kal meghaladó emelésekre került sor. A fehér falazati anyagok árazásában többnyire infláció körüli (az import termékek esetén az árfolyamváltozások miatt magasabb, egyszámjegyű áremelésre) került sor a piacon március elején – ezek hatása az áthúzódó projektek miatt még nem mindenhol jelentkezik.

Az építőkémia termékek (ragasztóanyagok, tömítőanyagok, homlokzati hőszigetelő rendszerek ragasztói stb.) iránti kereslet 2020-as első negyedévhez képest szintén jellemzően egyszámjeggyel növekedett, azzal együtt, hogy számos tavaly év végéről áthozott megrendelés az negyedévben realizálódott.

2021 első félévét az építőkémia termékek területén beszerzési oldalról erőteljesen meghatározza, hogy a hazai építőkémia termék gyártók az elmúlt 30 év legkomolyabb európai vegyipari alapanyag-hiányával és árrobbanásával néznek szembe.

A kínai gazdaság Covid-19 járványt követő újraindulása jelentős elszívó hatást gyakorol Európa teljes nyersanyag- és alapanyagipari piacaira, amely önmagában is kapacitásszűkét és árfelhajtó hatást váltott ki. A nyersanyag-kínálatot azonban tovább szűkítette a vegyipari ellátási lánc alján kulcsszerepet játszó BASF Ludwigshafen-i vegyi üzemének március 3-i tűzesete: a termékláncban az elsődleges vegyipari nyersanyagokat tovább feldolgozó partnerek vis maior-ra hivatkozva mondták vissza az építőkémia gyártói szerződésekben foglalt volumenek felét, de esetenként 80%-át.

Emiatt a hazai gyártók is csak a szerződésben foglalt kötő- és segédanyagok mennyiségének töredékét tudják a gyártáshoz megkapni, esetenként akár kétszeres egységárakon az olyan akril alapú és diszperziós kötő- és segédanyagok terén, amelyeket a homlokzati hőszigetelési rendszer ragasztók, tapaszok és színezővakolatok előállítására használnak fel a hazai építőkémia gyártók.  E nyersanyag-áremelések kényszerűen végig gördülnek az ellátási láncon.

Az alapanyag költségek és az euróárfolyam együttes hatása kétszámjegyű áremeléseket tett tavasszal szükségessé, ami a piacon gyakorta úgy jelentkezett, hogy egyes futó akciók megszüntetésre kerültek, a nagyobb projekt megrendeléseknél pedig a projekt beszállítási árak tartós garantálása a külpiaci bizonytalanságok miatt egyelőre nem vállalható.

A cégek a szerződések mentén beérkező segédanyagokat úgy csoportosítják, hogy késztermék-kínálat összetétele és mennyisége a lehető legjobban igazodjon a hazai kereslethez, emellett további nyersanyag- és alapanyag beszállítókat kutatnak fel a kiesett nyersanyag-beszállítói kapacitások gyors pótlására, részben a KKM szakmai támogatásával. Az építőkémia termékek gyártói abban bíznak, hogy a vegyipari nyersanyag-piacon fennálló zavarok néhány hónapon belül rendeződnek és így az uniós külpiaci hiányjelenségek minél kisebb mértékben fejtik ki hatásukat az újlakás-építési és felújítási piacon.

A homlokzati nyílászárók gyártóinál a 2020-as évben hozzávetőlegesen sikerült elérni 2019-es gyártási volument. 2021 elején az újlakás-áfacsökkentés és az Otthonfelújítási program határozott lendületet adott: a tavaly év végi elhalasztott beruházások nagy arányban kerültek át 2021-re, így az szokásos erős szezonális ciklikusság 2021 elején kevéssé érződött, így 10 százalékkal sikerült a 2020 első negyedévének gyártási volumenét meghaladni.

2020 végére a homlokzati nyílászáró-gyártók kapacitásának 85%-a megújult a korábbi telephely-fejlesztési támogatásoknak köszönhetően. 

A Covid-szigorításokhoz a nyílászáró-gyártó cégek hozzászoktak – a megbetegedések mellett is. 2021 elején immár egyenletesebb volt az alapanyag-beérkezés, mint tavaly, előretartással zajlik a rendelés.  Az alapanyag oldalon az import acél- és PVC profilok áremelkedése növelte a gyártási költségeket, valamint a forint árfolyamváltozása hozott 7-10% közötti áremelkedést.

Megfigyelhető, hogy a pandémiás helyzet miatti otthon-tartózkodás nyomán több család dönt otthonának felújítása mellett. A beépítő szakemberek szűkös kapacitása változatlanul érzékelhető a részpiacon, amely a jelenlegi felújítási hullámban fokozott minőségi kockázatot hordoz a beruházók szemszögéből.

Forrás: Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség / sajtóközlemény

Utoljára frissítve: 2021. április 08. csütörtök, 17:19
Megjelent: 19 alkalommal
Értékelés:
(0 szavazat)