A direkt elektromos árammal való fűtés lenne a jövő fűtési technológiája? - Dr. Vajda József válasza ifj. Czinege Károly írására (Áramvita 4. rész)

2020. máj. 12. kedd, 18:53

A vita nyugvópontra tétele érdekében viszontválaszaimban nem térek ki a könyv szerzője által nem “fontosabbnak” ítélt megállapításokra (5., 6. és 13. pontok), és azokra a megállapításaimra sem, amelyeket a szerző elfogadott (1., 3., 4.).
Viszontválaszaimat az eredeti megállapításaim pontjaira való hivatkozással adom meg.


2. Hamis a szerző azon állítása, hogy 92 %-os hatásfokot “szó szerint” vette át a hivatkozott, 2017. márciusi publikációból. Az ott feltűnő zöld színnel megadott 92 %-os érték ugyanis nem hatásfok, hanem éves energiahatékonyság, amely tartalmazza a korrekciós tényezők miatti levonásokat is. A cikkben 95,91 % ≅ 96 % átlagos hatásfok van megadva a földgáz égéshőjére vonatkoztatva. Egy másik vezető német gyártó 2019. júliusi katalógusából több gyártmánycsaládra 98 %-os szabványos kihasználási fok van megadva ugyancsak a földgáz égéshőjére vonatkoztatva. Bár az átlagos hatásfok és a szabványos kihasználási fok fogalma és számításmódja nem fedi tökéletesen egymást, de a 95 és a 98 %-os értékek elég közel vannak egymáshoz. Az eltérés oka egyrészt a második gyártó termékeinek magasabb műszaki színvonala, másrészt pedig a 2017 óta megvalósult műszaki fejlesztések eredményei lehetnek. Ezek alapján indokoltnak tartom a 98 %-os érték alapulvételét az összehasonlító számításokban.


7. Az energiahordozók jövőben várható árának megállapításához nem kell jósnak lenni, ugyanis a U.S. Energy Information Administration a honlapján időszakosan és több évtizedes előretekintéssel közzé teszi a különböző energiahordozók világpiaci árainak várható alakulását. Ezekből az adatokból hazai közgazdászok következtetni tudnak a különböző energiahordozók várható magyarországi áralakulására. Egy ilyen számítás azt az eredményt hozta, hogy a villamosenergia vonatkozásában 2019-től 2029-ig 3,9 %-os árnövekedés várható, amely megítélésem szerint nem elhanyagolható mértékű, és azt az összehasonlító számításokban, természetesen a földgázra vonatkozó várható árváltozásokkal együtt figyelembe kell venni. A különböző fűtési rendszerekre vonatkozó összehasonlító eredményeket pedig Kardos úr kifogásolta és kifogásolja meg az Áramvita 1. és 3. részében.


8. Azt hiszem, hogy itt két külön malomban őrlünk, mivel én nem a napelemek hatásfokára, hanem a napelemek elhasználódási, öregedési jelenségek miatti hozamcsökkenésére gondolok. Ennek a hozamcsökkenésnek, vagyis egy adott rendszerrel megtermelt éves villamosenergia-mennyiség csökkenésének pedig semmi köze a tájoláshoz, azt az első üzemév termelésének referencia évre átszámított adataiból lehet egy bizonyos %-os értékkel meghatározni. Ezt a hozamcsökkenést a már régóta üzemelő napelemes rendszereken nyert méréses eredmények alapján a szakirodalom általában 0,5 – 1,0 %/év értékre teszi, vagyis 20 év üzemidő után a napelemek hozama 10-20 %-kal csökkenhet, Ez egybevág Czinege úr azon megállapításával, hogy “Szakmai cikkek alapján a 20 éve Németországban felszerelt napelemek ma is kb. 80-85 %-os hatásfokkal termelnek, biztosítva a közel nulla költségeket.” Persze a két kijelentés csak akkor vág egybe, ha a 80-85 %-os hatásfokon 15-20 %-os hozamcsökkenést értünk.


9. Annak kapcsán, hogy Czinege úr válaszcikkében kifogásolta a kazános fűtési rendszerek elnagyolt méretezését, csak bízni tudok benne, hogy Czinege úr időközben megjelent könyvének tervezői segédlettel bővített kiadásában hivatkozott és ingyenesen letölthető szoftver a jelenleg érvényes MSZ EN 12831-1:2017 szabvány figyelembevételével számolja ki az épület hőszükségletét. Így nyilván el lehet majd kerülni a rengeteg túlméretezett alacsony hatékonyságú elektromos padlófűtést.


10. A passzívházak minősítése sok esetben annak magas költségvonzata miatt marad el, nem pedig azért, mert azok nem elégítik ki az ezzel kapcsolatos, részletesen szabályozott követelményeket. Az ún. felfűtési pótlék figyelembevétele már régen idejét múlta, annál is inkább, mert a korszerű automatikus fűtőberendezések egy hosszabb üzemszünet (pl. 2 hetes síelés) után akár távolról is bekapcsolhatók. Az itt említett passzívházak esetén azok alacsony hőigénye miatt iskola- és hasonló jellegű épületek esetén sem spórolható meg jelentős mennyiségű hőenergia egy teljes hétvégi üzemszünet alkalmával. Ugyanakkor egy szokásos méretű passzív családi ház egy hosszabb földgázkimaradás esetén a méretezési állapothoz tartozó hőveszteségének kétszeresét kitevő, kb. 2 kW többlethőteljesítménnyel, pl. egy elektromos fűtőventilátorral gyorsan felfűthető. Lám csak, itt az elektromos fűtések alkalmazásának egy újabb, és eddig még nem említett területe. A takarékos emberek persze ezt a gyors felfűtést egy, a háztartásban egyébként is meglévő hajszárítóval oldják meg.


11. Ha valaki a jelenlegi nyílt égésterű kazánját zárt égésterű kazánra, vagy hőszivattyúra cseréli, akkor azok működése során sem von el oxigént a helyiség levegőjéből.


12. Jómagam még nem találkoztam olyan laikussal, aki a vízszintes égéstermék kivezetést kéménynek nevezte volna. Kémény alatt a magában álló, vagy az épülettel szerves kapcsolatban álló függőleges égéstermékelvezető aknát vagy csatornát értjük.


14. Jómagam a halálos szén-dioxid mérgezések éves számára vonatkozó adatokat az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapjáról vettem, amelyet cikkemben meg is adtam. Czinege úr viszont adós maradt azzal, hogy közölje az általa megadott évi 30-50 halálesetet említő adat beszerzési forrását. Az OKF adatait hitelesnek tartom, bár nem zárom ki, hogy téves halálok-megállapítás, vagy  hibás adatrögzítés miatt a valóságos értékek ezektől akár felfelé, akár lefelé eltérhetnek. Mindazonáltal nem osztom a Churchill szájába valószínűleg tévesen adott mondatot: "Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok".

Dr. Vajda József

 


 

A témában megjelent eddigi írások! (Kattintson a cikkre!)

 

 
Utoljára frissítve: 2020. máj. 15. péntek, 12:48
Megjelent: 433 alkalommal
Értékelés:
(0 szavazat)