A mintegy 4 millió használt ingatlan 60 százaléka energetikai felújításra szorul, az előírt számlaadási kötelezettség miatt pedig tisztább lehet az építőipar.
Október közepén hozta ki jelentését a KSH, amely szerint idén augusztusban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 13,6%-kalelmaradt az egy évvel korábbitól, ráadásul mindkét építményfőcsoport termelése csökkent.
Az Európai Bizottság október közepén tette közzé az épületkorszerűsítési programra vonatkozó stratégiáját, mellyel az épületek energiahatékonyságának javítását kívánja elérni.
Új lakásokra 5%-os áfa, a CSOK-osok még ezt is visszaigényelhetik, 6 millió forintos beruházásig a költségek felét az állam állja – ezek a legfontosabb részletei a programnak.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége a szokásos évközi konjunktúrafelmérését szeptemberben a koronavírus okozta helyzetértékelő kérdésekkel is kiegészítette. A megkérdezett 400 építőipari kivitelező, tervező vállalkozás válaszaira alapozva készült el a friss összefoglaló.
Az építőipar munkaerő ellátottsága továbbra is problémás. Kevés a jó szakember és mérnökhiány is nehezíti az ágazat helyzetét. Az iskolarendszerből nem jön ki elegendő fiatal utánpótlás, a felnőttképzés pedig hiányos.
Stagnálás, lassú kilábalás, újra megjelenő lánctartozás – szemléztük az építőiparral kapcsolatos legfrissebb cikkeket, elemzéseket.
Létrehoztak egy építőipari akciócsoportot, amely közvetlenül és napi szinten foglalkozik az építőipari kapacitások bővítésével és a beruházások felgyorsításával.
Jövőre már csak olyan új ingatlan kaphat használatbavételi engedélyt, amely legalább „közel nulla energiaigényű", azaz energiahatékonysága eléri a költséghatékonyság szintjét, valamint legalább 25 százalékban a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló energiaforrást használ.
Az építőipar a koronavírus-járvány alatt is derekasan helyt állt, hiszen az építkezések nem álltak le, tovább folytatódtak – hangzott el az Építők Napján.