Az orosz-ukrán háború, az energiaárak emelkedése, a forint elgyengülése 2022-ben tovább nehezíti az árkérdéseket az építésgazdaságban. Koji László ÉVOSZ elnök, az MKIK alelnöke szerint útmutatásra van szükség az állami, közösségi megrendeléseknél is, ami az összes feladat mintegy 60%-át jelenti.
Az energiafelhasználás 36 százalékáért és a szén-dioxid-kibocsátás 37 százalékáért az építkezések, az építőanyag-gyártás és az épített létesítmények üzemeltetése felelős.
Mivel a határértéket elérték az építési árak, ezért mindenkinek optimalizálnia kell, most az alkalmazkodóképességnek van itt az ideje – tette hozzá a szakember.
Továbbra sem enyhül a munkaerőhiány az építőiparban, a kis- és középvállalkozások (kkv) mintegy fele szerint a rendelkezésre álló fizikai munkaerő mennyisége, képzettsége jelenti a legfőbb problémát.
Az idei CONSTRUMA-n többek között lehangzott, az állami beruházásoknál költségkontrollt vezetnek be, és meg akarják szüntetni a monopolisztikus helyzeteket.
Az ukrán háború még nem érezteti annyira a hatását, de a hazai építőipari vállalkozások arra számítanak, ez a második félévben be fog következni. A munkaerőhiány és a lánctartozás továbbra is jelen van.
A GKI kutatása szerint a faiparban és az építőanyag-gyártásban a vállalatok több mint 50 százaléka jelezte azt, hogy a munkareőhiány miatt nem vár már növekedést.
A több mint 20 tételből álló költségféleségeket számba vevő számítás a 2021. évi minimális értékeket veszi alapul.
