Hűtésben a levegő-víz hőszivattyúk

2021. máj. 01. szombat, 16:06

A mai előírásoknak megfelelően kialakított komfort vagy kereskedelmi terek esetén az újfajta építőanyagok, a növelt fényáteresztő felületek, az utólagos nyílászáró- és szigetelés korszerűsítések, fokozott légzárások miatt a hőterhelés passzív csökkentése vagy aktív elvonása, a komfortos relatív páratartalom és a megfelelő összetételű jó levegőminőség biztosítása éppen olyan fontos feladat ma a gépészeti- illetve építészeti tervezés során, mint az eddig szokványos fűtési feladatok.

Az épületgépészeti berendezéseknek integrált módon, egyszerűen és költséghatékonyan kell biztosítani a többféle funkcionalitást, a rendszervezérlést és a többirányú felhasználói komfortot. Így kerülnek előtérbe a komplex hűtő-, fűtő és melegvízkészítő hőszivattyú rendszerek. A hőszivattyús berendezések alkalmazása ma egy szükségszerű, gazdaságos és környezettudatos döntés, így az élvonalbeli fűtéstechnikai gyártó, a holland székhelyű REMEHA gyár is folyamatos fejlesztésekkel áll elő a fenntartható megoldások terén, felhasználva a sok évtizedes gyártói tapasztalatot.

A levegő-víz hőszivattyúk nem csak kiváló fűtési alternatívát jelentenek, hanem a nyári hűtésről is gondoskodhatnak, kiváltva ezzel egy másodlagos klímarendszert is.
Ezen hűtési funkcióra fókuszálva, megemlítünk néhány gyakorlati problémát és hozzá a REMEHA gyár által kínált lehetséges megoldásokat.

Elegendő melegvíz megfelelő nyári hűtés mellett
Egy 2-csöves rendszerű levegő-víz hőszivattyú egységnél a használati melegvíz készítő és a hűtés üzem közötti váltás a jelentős hőmérséklet és nyomás kiegyenlítődések miatt hosszabb idejű üzem kieséssel, energiaveszteséggel és magasabb készülék igénybevétellel is jár.
Ennek optimális megoldása lehet, hogy a melegvíz nem azonnali igény szerint, hanem heti időprogram alapján készül el az alacsonyabb hűtési igények idején, pl. éjszaka vagy munkanap napközben és a tároló kapacitást is ennek megfelelően méretezzük. A berendezés élettartamát és a hűtési energia bevitelt tovább növelhetjük egy minimum hűtési időtartam beállításával a melegvíz üzem megkezdése előtti, és maximálhatjuk a melegvízkészítés idejét is.
Másik lehetőség, hogy a használati melegvíztárolót nyári hűtési szezonban a hőszivattyú által vezérelt kiegészítő elektromos fűtéssel és/vagy napkollektorral fűtjük, így folyamatosan rendelkezésre áll a használati melegvíz és a hűtési funkció is.
Amennyiben kazánnal kombinált hibrid hőszivattyús rendszerünk van, akkor egy váltószelepes kazánt alkalmazva télen tartalékfűtésként dolgozhatunk vele a hőszivattyú beltéri egységbe kötve. Nyáron pedig a kazán csak a használati melegvizet készíti, akár párhuzamosan a hűtési üzemű hőszivattyúval.

Hűtési- és fűtési üzem intelligens kiválasztása
Lehetőség van arra, hogy a hőszivattyúnk automatikusan kiválassza a megfelelő üzemmódot a külső hőmérsékletnek megfelelően, egy maximum fűtési határ és egy minimum hűtési határhőmérséklet beállításával, közte semleges zónával. A külső időjárás belső térben okozott csillapított hatását figyelembe lehet venni egy beállított tehetetlenségi tényezővel, azonban automatikus átálláskor az átlagolt számítás alapján választott üzemmód nem mindig találkozik a felhasználói igényekkel.
Átmeneti időszakban, több jelentősen eltérő hőterhelésű tér, változó egyéni igények esetén célszerű, ha egy külső épületfelügyelet, illetve maga a felhasználó végzi a hűtés – fűtési üzemmód váltást, az erre szolgáló gyári kontaktusra kötött eszközön keresztül. Ez akár egy referens helyiségben elhelyezett termosztát téli-nyári váltókapcsolója is lehet, de a Wifi kapcsolaton keresztüli távoli elérést biztosító eTwist vezérlőn is lehetséges a rendszer hűtési üzemre váltása.

 




Csak fűtő- illetve hűtő-fűtő zónák eltérő kiszolgálása
Amennyiben van olyan külsőleg vezérelt zóna, amely csak fűtési funkcióval rendelkezik (például radiátoros kör), annak hűtési üzemben blokkolni kell a működését motoros zónaszelep, váltószelep működtetésével vagy a köri szivattyú üzemének megszakításával.
4 csonkos puffertartály alkalmazása esetén szintén váltani kell alsó és felső csonkok között, hogy az előremenő vezeték hűtésben alulra, fűtésben felülre kerüljön. E célból a hőszivattyú képes egy programozható kimeneten keresztül hűtési funkció jelet szolgáltatni a különböző beavatkozók, relék, szelepek felé.



Hűtési hatékonyság és páratartalom szabályzás felülethűtésnél
A felülethűtések felszínén el kell kerülni a harmatponti hőfok kialakulását. A minimális hűtési előremenő jó megválasztásával ez nagyrészt megtehető, ám a harmatpont a levegő páratartalmától is függ. Egyik megoldás lehet a hőszivattyú előremenő vezetékére szerelt gyári érzékelő, így a készülék a harmatpont elérése esetén csökkenti a hűtési teljesítményt, emeli a felületi hőfokot. Magas páratartalom esetén azonban a kritikus felületi hőmérséklet is magas (akár 22-24 fokos felületen is megindulhat a kicsapódás), így a hűtés már nem tud megfelelő teljesítménnyel működni, a levegő meleg és párás marad. Ekkor csak megfelelő szellőztetéssel, párátlanítással növelhető a hűtés lehetősége alacsonyabb vízhőfokok mellett. Célszerű ezért egy önállóan vezérelt alacsonyhőmérsékletű hűtési kört, például fan-coilos hűtést is a lakótérben elhelyezni, mellyel a kondenzáció útján páratartalmat tudunk elvonni. További megoldás lehet egy kiegészítő direktelpárologtatós klímaberendezés is.

További információkért keresse fel http://remeha.hu/elektromos weboldalt illetve érdeklődjön a Remeha márkaképviseleteknél.

Tóth Attila
Marketbau-Remeha Kft.

Utoljára frissítve: 2021. július 16. péntek, 08:45