Napirenden a 7/2006. TNM rendelet korszerűsítése

2021. január 31. vasárnap, 18:17

Január 19-én online konferencián adtak tájékoztatást a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet, illetve 176/2008 (VI.30.) kormányrendelet átfogó felülvizsgálatáról.

 

A konferencia előzménye a kb. másfél évvel ezelőtt, még személyes részvétel mellett a TNM rendelet módosítási javaslataként bemutatott szakértői anyag, amelynek egyes részletei időközben bekerültek már a rendeletbe. Az ITM és a BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék közös rendezésében sorra kerülő mostani online workshopon ismertetett javaslat további olyan változtatásokat tartalmaz, amelyek elsősorban az EU által is megkövetelt energiahatékonysági és klímavédelmi mutatók teljesíthetőségét szolgálják. Emellett fontos útmutatót ad az ezek eléréshez szükséges, helyenként új szemléletű számítási módszerekről, valamint az energiahatékonyságot igazoló tanúsítás követelményeiről és a tanúsítás lehetséges formai és tartalmi kialakításáról. 

Az egyes blokkok végén lehetőség volt hozzászólásokra, kérdések feltevésére, de kérdés feltevésére írásban, január 26-ig van lehetőség, melyet az ITM megválaszol.
 

A konferenciát dr. Hohmann Johanna főosztályvezető (ITM) köszöntötte, majd dr. Csoknyai Tamás tanszékvezető tartott előadást, amelyben áttekintést adott a TNM rendelet módosítási javaslatának szempontjairól és a rendelet tervezett új felépítéséről.
 

Néhány újdonság, csak címszavakban:
• nemzeti mintaterv katalógus, költségoptimum számítással;
• hosszútávú épületfelújítási stratégia, dekarbonizált épületállomány, mélyfelújítások ösztönzése, intelligens technológiák;
• épülettechnikai rendszer szemlélet (épületgépészet-világítás-szabályozás);
• épületfelújítási útlevél;
• az energiafelhasználás fajlagosítása, komplex mutatók (primer energia felhasználás, CO2 terhelés, megújuló energia hányad);
• referencia épület módszer;
• a fajlagos hőveszteség fogalom és a megújuló energiahányad követelményének megszüntetése;
• egyszerűsített számítási módszerek;
• elektromobilitás kérdése.
 

A következőkben dr Szalay Zsuzsa (BME Épgép Tanszék) tartott előadást „Hatékonysági indikátorok, Követelmények, referencia épület” címmel.

Kitért a követelményszintek új meghatározására, köztük a hőátbocsátási tényező változó figyelembevételére, a fajlagos hőveszteség tényező megszüntetésére (elsősorban az „U” tényezők szigorítása miatt), a gépészeti követelményeknek az ErP irányelv szerinti alkalmazására, a nyári túlmelegedés kockázatának számítására és az összesített energetikai jellemző új meghatározására (a primer energiában kifejezett fogyasztás helyett: épülettechnikai rendszerek nem megújuló primer energiában kifejezett fogyasztása).

Javaslat a közel nulla energiaigényű lakóépületek összesített energetikai jellemzőjére: 80 kWh/m2 év.

További módosítási javaslat: Abban az esetben, ha a 4. melléklet szerinti kötelező alternatív rendszerek vizsgálata szerint a műszaki, gazdasági feltételek a minimális megújuló energia részarány teljesítésére nem adottak, a minimális megújuló energiára vonatkozó követelmény megnövelt energiahatékonysággal is teljesíthető. Lakóépületek esetében (világítás nélkül): 76 kWh/m2 év.

Az előadás kitért a referencia épületekkel történő számítási módszerek lehetőségeire, javaslatot tesz a különböző követelményszintekre (összesített energetikai jellemző és CO2 emisszió), valamint felülvizsgálja a költségoptimális szintek értékeit) és a primer energia és a megújuló primer energia átalakítási tényezőit.

Kérdésként merül föl, hogy a primer energia és CO2 emissziós tényezők meghatározásakor milyen életciklus szakaszokat kell figyelembe venni (az energiahordozó kitermeléséhez szükséges energiától a hulladékkezelésig és a beépített anyagok energiatartalmáig.
 

A következő előadásban dr. Csoknyai Tamás az energetikai tanúsítások új követelmény rendszerét ismertette.

Megoldandó problémaként említi a tapasztalatok alapján szükségessé vált korrekciókat, a tanúsítási rendszer barátságosabbá tételét és az Uniós elvárásoknak megfelelően a mélyfelújítások támogatását.

Javasolja a számlás tanúsítás eltörlését és a helyszíni szemle kötelezővé tételét. Lényeges változásokat javasol a tanúsítvány tartalmi összeállításában és a felújítási javaslat kidolgozásában.

Kétféle kategóriába sorolást javasol, az EP indikátor (nem megújuló pr. energia mutató) és a CO2 emisszió alapján. A közel nulla követelmény a referencia érték, a megújuló energia mennyisége és a fajlagos hőveszteség tényező csak tájékoztató adat, nem követelmény.

Az épületszerkezeteket és az épülettechnikai rendszereket új elnevezéssel minősíti: rossz – alacsony – normál – jó – kiváló. Pl.: a fűtési rendszer hatékonyságára (a referencia értékhez képest)

95 < normál ≤ 105%.

Az előadó bemutatta a javasolt új energetikai tanúsítvány mintáit.
 

Dr. Horváth Miklós előadásában ismertette a meteorológiai adatokkal szembeni követelményeket.

Fontos, hogy az épület energiaigénye és követelményértékek ugyanarra a klímára legyenek meghatározva. A javasolt módszer az egész országra egységes, a klíma a földrajzi helytől független.

Az épülethatároló szerkezetek hőátbocsátási tényezőjének számítási módszereit mutatta be dr. Nagy Balázs. Részletes számítás numerikus modellezéssel, egyszerűsített számítás átlagos összefüggéssel. Az előadó kitért a talajjal érintkező szerkezetek hőveszteség számítására is.

A nettó fűtési és hűtési hőigények számítási módszerét dr. Szalay Zsuzsa mutatta be.

Dr. Csoknyai Tamás előadásában ismertette a javasolt új fogyasztói profilokat és az épülettechnikai rendszerekre vonatkozó számítási módszereket.

A napkollektorok és a napelemek egyszerűsített és részletes méretezési eljárását dr. Horváth Miklós mutatta be.

A beépített világítás energiaigényének meghatározási módszereit András-Tövissi Balázs ismertette.

Dr. Hohmann Jolán tájékoztatta hallgatóságot, hogy az elhangzottakhoz még beérkező észrevételeket az ITM kiértékeli, majd a módosítási javaslatot a Kormány elé terjeszti. A MÉGSZ elnöksége a szakértői által összeállított javaslatot a napokban eljuttatta a minisztériumhoz.

 


Gyárfás Attila