Rovat: Rövid hírek

A lakosság több mint 5%-a képtelen otthonát megfelelő hőmérsékletre felfűteni Kiemelt

2021. máj. 05. szerda, 12:07

Bár az energiaszegénységet mint fogalmat Magyarországon még nem határozták meg, az megállapítható, hogy  egyszerre szociális, társadalmi, környezeti és műszaki probléma, és így gazdasági és szakpolitikai kérdés.

Energiaszegénységről átfogó értelmezés szerint akkor beszélünk, amikor egy háztartás nem képes a tisztességes élethez szükséges alapvető energiaszolgáltatásokból kellő mértékben részesülni. Ezen energiaszolgáltatások alatt legtöbbször a fűtés  kerül előtérbe, ugyanis a megfelelő fűtőrendszer és fűtőanyag hiánya megkeseríti a mindennapokat, bizonyos esetekben kihűléses halálhoz vezet, és egyéb súlyos egészségügyi hatással van az energiaszegénységben élőkre és környezetükre. Európában a lakossági energiafogyasztás nagyjából kétharmadát teszi ki a fűtésre felhasznált energia, amely többnyire földgázon vagy szilárdtüzelésen alapul, így környezetvédelmi szempontból is rendkívül fontos a fűtésről beszélni.

Az OECD adatokat nézve egymillió lakosra vetítve évente hozzávetőleg 1000 ember hal meg légszennyezettséghez kötődő betegségben Magyarországon, ami mögött nagy arányban a nem megfelelő fűtéssel felszabaduló gázok és szállópor áll – hívja fel a figyelmet az energiaklub.hu-n publikált cikkében Horváth Nóra.


Egy 2020-ban megjelent jelentés alapján EU-szerte akár nagyjából 82 millió ember lehet az energiaszegénység által érintett. 2019-es adatok alapján Magyarország lakosságának 10,2 százalékának volt elmaradása a közüzemi számlákban és a lakosság 5,4%-a volt képtelen otthonát megfelelő hőmérsékletre felfűteni. A négy mutatóból létrehozott Európai Háztartási Energiaszegénységi Index (EDEPI) kiugróan magas energiaszegénységet mért Magyarországon.
 

A teljes cikk ide kattintva olvasható el.
 

Forrás: energiaklub.hu

Utoljára frissítve: 2021. máj. 05. szerda, 12:39