34. Távhő Vándorgyűlés helyszíni jelenléttel

2021. október 13. szerda, 19:30

Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Hőszolgáltatási Szakosztálya 2021. szeptember 15-16-án, Szegeden tartotta 34. Távhő Vándorgyűlését. A vándorgyűlés mottója „Hatékony távhő – fókuszban a földhő”, címe pedig „Dekarbonizáció és energiahatékonyság” volt. A kétnapos rendezvényen a több mint száz fő regisztrált résztvevőnek lehetősége volt az elhangozott előadásokkal kapcsolatos észrevételek, hozzászólások és kérdések megfogalmazására.

A vándorgyűlés programja

A program két napján tucatnál is több előadás hangzott el, amelyek előadói és címei a következők voltak:

  1. Botos Barbara (ITM): A „Fit for 55” csomag hatása a távhőszektorra
  2. Orbán Tibor (MATÁSZSZ): A távhőszolgáltatás aktuális kérdései
  3. Kóbor Balázs (Szegedi Távfűtő Kft.): A geotermika helyzetképe és kilátásai Szeged környékén
  4. Zsebik Albin (ETE): Hűtés termálvízzel
  5. Csűrök Tibor (HCSEnergia Kft.): A sikeres termálvíz-hasznosítás feltételei és tapasztalatai
  6. Nyers Árpád (PTE, MIK): Hőszivattyúk alkalmazása a távhőrendszerekben
  7. Vajda József (PTE, MIK): Hidrogénfelhasználás, Power to Gas technológiák
  8. Eördöghné dr. Miklós Mária (PTE, MIK): A szivattyúzás energiahatékonyságának elemzése
  9. Fülöp Gábor (E.ON Hungária Zrt.): Ectogrid megosztott energia egy fenntartható városért
  10. Egyházi Zoltán (Flamco Kft.): Hibrid rendszerű hőtárolós lakáskészülék-megoldások
  11. Baumann Mihály (PTE, MIK): Fűtési rendszer hidraulikai optimalizálása
  12. Csoknyai Tamás (BME, GPK): Az épületenergetikai jogszabály felülvizsgálati háttere és a számítási módszertan újdonságai
  13. Szalay Zsuzsa (BME, ÉMK): Az épületenergetikai jogszabály követelményei által érintett indikátorok és súlytényezők
  14. Hirmann András (PTE, MIK): A napkollektoros rendszerek sajátosságai


Az első nap záró programjaként a hagyományoknak megfelelően sor került távfűtési témájú diplomamunkák díjazására. Ez alkalommal az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Hőszolgáltatási Szakosztály Juhász Dániel „Társasház melegvíz-ellátása lakáshőközpontokkal” című és Vörös Krisztián „Távhőrendszer-fejlesztési stratégia kidolgozása” című munkáját díjazta. Utóbbi ifjú szaktárs a diplomatervét egy rövid előadásban be is mutatta a vándorgyűlésen.

A második nap délutánján, az előadásokat követően, fakultatív programként lehetőség volt megtekinteni a helyszínen egy üzemelő geotermikus hőhasznosítási projektként megvalósult komplex technológiát, amely Szeged város felsővárosi hőellátását támogatja.
 

„Irány az 55%”

A vándorgyűlés programjában első helyen szerepelt az EU „Fit for 55” klímavédelmi csomagja, és egyik kiemelt témakörként a megújuló energiák alkalmazása. A „Fit for 55” klímavédelmi csomag célja az üvegházhatású gázok 55%-os kibocsátás-csökkenésének elérése 2030-ig az 1990 évi szinthez képest. Ehhez szükség van a jogszabályok felülvizsgálatára is az energiapolitika és a közlekedés területén. Az éghajlatváltozás elleni globális küzdelemben egyenlő, méltányos és társadalmilag igazságos, az innovációt és a versenyképességet erősítő versenyfeltételeket kell teremteni, és az EU vezető szerepét támogató, koherens és kiegyensúlyozott keretet kell létrehozni. A javaslatcsomagba összesen tizenhét dosszié tartozik bele, amelyek közül a távhőszektor részére a következők lehetnek érdekesek:

– az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének reformja a helyhez kötött létesítmények tekintetében, továbbá a rendszer hatályának kiterjesztése a tengeri hajózásra, valamint külön kibocsátáskereskedelmi rendszer felállítása az épületekre és a közúti közlekedésre az energiakereskedőkön keresztül,

– az erőfeszítés-megosztási rendelet módosítása,

– az energiaadózás szabályozásának módosítása,

– a megújuló energia irányelvének módosítása,

– az energiahatékonysági irányelv módosítása.

A helyhez kötött létesítményekre, így az erőművekre, a nagy távhőtermelőkre és az iparra vonatkozó legfontosabb módosítások:

– megnövelik a célértéket, vagyis 2005 és 2030 között nem 43%, hanem 61% kibocsátás-csökkentést kell összesen elérni a rendszer hatálya alatt. Ennek elérése érdekében a jelenleginél erősebb ütemben fogják csökkenteni az elérhető kibocsátási egységek (kvóták) számát,

– több szabály módosításával szigorítják az ipar ingyenesen kiosztható kvótákhoz való hozzáférését,

– bővítik az Innovációs Alap és a Modernizációs Alap méretét, utóbbiból kizárják az összes fosszilis erőművi projektet,

– megerősítik a piac működését egyensúlyban tartó piaci stabilitási tartalék szabályait.
 

A kvótaár tekintetében az Európai Bizottság a jelenleg meglévő kibocsátáskereskedelmi rendszerekben 50-85 euró/tonna árszintet vár. Az új épületek és a közúti közlekedés rendszerében a kvótaár 2025 végéig nulla, majd 2026-ban 50 euró/tonna fölötti értékről indul, és 2030-ig 85 euró/tonnára emelkedik.

Fontos megemlíteni, hogy a hatékony távfűtési és távhűtési rendszerrel kapcsolatos kritériumok folyamatosan és több lépcsőben szigorodnak. Egy távolabbi időpontban, 2050. január 1-től már csak az a távfűtési és távhűtési rendszer minősül hatékonynak, amely kizárólag megújuló energiát és hulladékhőt használ, ahol a megújuló energia aránya min. 60%.
 

A távhőszolgáltatás aktuális kérdései
 

Orbán Tibor, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke előadása bevezetőjében ismertette, hogy a cégbíróság 2021 augusztusában bejegyezte a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt.-t, és ezzel megkezdte tényleges működését az egységes budapesti közműtársaság, német kifejezéssel élve: Stadtwerke, aminek a FŐTÁV is része lett.

 

A távhő jövőképe az Új Nemzeti Energiastratégiában Orbán Tibor szerint a következő:

– a földgáz részarányát a távhőtermelésben 2030-ra a jelenlegi 70% feletti szintről 50%-ra kívánják csökkenteni,

– a földgáz kiváltásában és a hőpiaci megújulóenergia-felhasználásuk növelésében kiemelt szerepet kap a Zöld Távhő Program végrehajtása, amelynek keretében a távhőszektor zöldítését főként a geotermikus energia, a költséghatékonyság és a hulladékkezelési hierarchia követelményeinek megfelelő hulladék, valamint a fenntarthatósági kritériumok alapján előállított biomassza fűtési/hűtési célú használatának növelése révén tervezik megvalósítani,

– cél, hogy hosszabb távon a távhőszolgáltatás egésze, középtávon pedig legalább azon települések távhőrendszerei, ahol települési szinten a hálózatra adott távhő mennyisége eléri az évi 100 000 GJ-t, a vonatkozó uniós irányelv szerint a „hatékony távfűtés/távhűtés” kategóriába essen.

Befejezésül fontosnak tartotta kiemelni, hogy a távhőszektor rövidtávú ellehetetlenülését megelőzendő hathatós és sürgős kormányzati beavatkozásra van szükség. A rövidtávú, az operatív krízishelyzetet kezelő beavatkozást követően olyan távhőfejlesztési programot kell kidolgozni és megvalósítani, amely finanszírozás szempontjából pályára állítja a szektort. Ehhez ajánl a szakma együttműködést, és kér partnerséget a szektort érintő, de külső hatásra kialakult helyzet fenntartható megoldásának keresésében.
 

A szegedi távhőszolgáltatás
 

Dr. Kóbor Balázs előadásában bemutatta a Vándorgyűlésnek helyet adó Szeged város távhőszolgáltatásának tényadatait, amelyeket az 1. táblázatban foglalunk össze.

1. táblázat – A szegedi távhőszolgáltatás adatai

Alapadatok

 

Távfűtött lakások száma

27 251

Távfűtött intézmények száma

469

Fűtőművek száma

23

Hőközpontok száma

239

Energetikai adatok (2018)

 

Felhasznált földgáz

27 128 571 normál m3

Felhasznált villamos energia

6 433 618 kWh

Kibocsátott szén-dioxid

55 417 t

Hőértékesítés (2018)

 

Fűtési energia

573 977 GJ

HMV-értékesítés

193 374 GJ, azaz

718 290 m3 meleg víz

Összesen

767 351 GJ


A Szegeden megvalósult távfűtési geotermikus rendszerekről az előadó elmondta, hogy azok konzorciumi konstrukcióban valósultak meg. A termelőkutak talpmélysége közel 2.000 m, a visszasajtoló kutaké pedig 1.600 – 1.700 m. A kutak átlagos hozama 80 m3/h, átlagos kimenő hőmérséklete pedig 92 °C. A Szeged, Felsővárosi kaszkádrendszer tényadatait és tervezett adatait a 2. táblázatban foglaljuk össze.

2. táblázat: A Szeged, Felsővárosi geotermikus kaszkádrendszer adatai

Alapadatok

 

Távfűtött lakások száma

3 353

Távfűtött intézmények száma

26

Energetikai adatok (2018)

 

Felhasznált földgáz

3 355 000 normál m3

Értékesített energia

93 775 GJ

Kibocsátott szén-dioxid

6 755 t

Tervezett geotermikus adatok

 

Fogadott geotermikus energia

68 203 GJ/év

Kiváltott földgáz

75 781 GJ/év, azaz

2 228 853 normál m3/év

Kiváltott szén-dioxid

4 413 t/év


Befejezésül az előadó beszámolt a Szetáv Kft. és a Mandola Egyesület Városmetamorfózis című környezetvédelmi street art programjának első projektjéről, a Fecskefészek fűtőműről, amelynek során a fűtőműveknél szokásosan alkalmazott U-profilra húzott üvegezést, a kopolit üvegezést lefestették.

A Fecskefészek fűtőmű kívülről

A projekt egyik célja a Szetáv Kft. tulajdonában álló fűtőművek környezeti szempontú újraértelmezése. A projekt során a városrész környezetszennyező óriásai művészeti alkotásokká válnak, amelyek a biodiverzitás fontosságára hívják fel a figyelmet. A projekt célja emellett a városi környezetvédelem gyakorlatba történő átültetése, ezért a díszítésen túl mesterséges fészkeket is telepítettek a fűtőműre, bízva abban, hogy ott egyre több fecske talál új otthonra.


Néhány további előadás


Dr. Zsebik Albin
előadásában egy termálvízzel meghajtott, abszorpciós folyadékhűtővel felszerelt hűtési rendszert mutatott be. A termálkút hozama 70 m3/h, kilépő hőmérséklete 75 °C, a folyadékhűtő teljesítménye pedig 875 kW. A rendszer egyszerű megtérülési ideje 6,47 évre adódott ki. Összegzésében az előadó megállapította, hogy a 70 °C vagy annál nagyobb hőmérsékletű termálvizek nyáron nem hasznosított hőenergiáját hűtési igény esetén célszerű abszorpciós hűtőberendezésekkel hűtési célra hasznosítani.


Dr. Csűrök Tibor
a sikeres termálvíz-hasznosítás feltételeiről és tapasztalatairól szóló előadásában a következő javaslatokat fogalmazta meg:

– mielőtt nekiállunk fúrni, nézzük meg a projektet visszafelé is, a visszasajtolás irányából is – hány fokos vizet kell visszasajtolni,

– nemcsak a termelő kút létesítése kockázatos, ugyanekkora kockázat a hőigény realizálása és a visszasajtolás működése. Ezért nagy fontossággal bír a hőigény pontos meghatározása,

– csak a teljes rendszert együtt, egyidejűleg megvalósítva lesz működőképes, gazdaságos és sikeres a termálvíz-hasznosítás.


Egyházi Zoltán
Hibrid rendszerű hőtárolós lakáskészülék-megoldások című előadásában bemutatta, hogy központi HMV-termelés esetén a hőcserélőn és a HMV-fogyasztói vezetéken létrejövő hőmérsékletesés, továbbá a hőmérsékletszabályozási pontatlanság miatt 50 °C-os primer fűtési előremenő hőmérséklet esetén a HMV-hőmérséklet a csapolóknál már csak 40 °C lesz. Decentralizált HMV-termelés esetén még rosszabb a helyzet, ilyenkor a csapolóknál a HMV-hőmérséklet már csak 36 °C lesz. Mindezek miatt a HMV 45-50 °C-ra való felfűtéséhez kiegészítő fűtés szükséges, és emellett meg kell teremteni a termikus fertőtlenítés lehetőségét is. Erre a célra szolgál a vándorgyűlésen bemutatott, elektromos fűtőbetéttel rendelkező hibrid lakáshőközpont.


Gerda István
, az ETE Hőszolgáltatási Szakosztályának elnöke zárszavában kiemelte, hogy a klímavédelem nagy kérdés elé állítja a szakmát, amelyet sikerrel meg lehet válaszolni. Ugyanis a humán erőforrás rendelkezésre áll, és a távhős szakma keretein belül a megújuló energiaforrások illesztési lehetőségei már évek óta napirenden vannak. Bejelentette, hogy a 35. Távhő Vándorgyűlést 2022. szeptember 14–15.-én tartják, a helyszín még szervezés alatt.


Szakmai program: a felsővárosi geotermikus rendszer megtekintése

A vándorgyűlés záró eseményeként a résztvevőknek lehetőségük volt megtekinteni a Szeged, Felsővárosi hőkörzet geotermikus hőellátásának hőközpontját. A geotermikus hőellátó rendszer 1,093 milliárd forint támogatási összeggel valósult meg.

A termelő kút kútfeje, amelyen keresztül 2000 m talpmélységből 94 °C hőmérsékletű, 120 m3/h térfogatáramú termálvizet nyernek ki. A kitermelt termálvíz mennyisége 330 ezer m3/év. A termálvíz kitermelése 2200 voltos, és 160 lóerős motormeghajtással rendelkező búvárszivattyúval történik. 1 m3 kitermelt termálvízben oldott állapotban 1 m3 metán található, amelynek tervezik a gáztalanítás utáni, kazánban történő hasznosítását. A termálvízhez Scalakem 53L jelű inhibitort adagolnak évi 3 m3-es mennyiségben


A geotermikus hőközpontban két 4,2 MW-os hőcserélő van beépítve, a nyomástartás 9-10 bar nyomáson történik. Innen a fűtővíz 5-6 MW teljesítménnyel a Molnár utcai fűtőműbe kerül. A termálvíz talajba történő visszasajtolása a 4-500 m távolságban lévő kútba történik Grundfos visszasajtoló szivattyú segítségével

A teljes geotermikus rendszer a hőközpontban található Touch-panelről vezérelhető


Dr. Vajda József

 

 

 

Utoljára frissítve: 2021. október 13. szerda, 19:46
Címkék: