Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Hőszolgáltatási Szakosztálya 2021. szeptember 15-16-án, Szegeden tartotta 34. Távhő Vándorgyűlését. A vándorgyűlés mottója „Hatékony távhő – fókuszban a földhő”, címe pedig „Dekarbonizáció és energiahatékonyság” volt. A kétnapos rendezvényen a több mint száz fő regisztrált résztvevőnek lehetősége volt az elhangozott előadásokkal kapcsolatos észrevételek, hozzászólások és kérdések megfogalmazására.

A vándorgyűlés programja

A program két napján tucatnál is több előadás hangzott el, amelyek előadói és címei a következők voltak:

1. Dr. Botos Barbara (ITM): A „Fit for 55” csomag hatása a távhőszektorra

2. Orbán Tibor (MATÁSZSZ): A távhőszolgáltatás aktuális kérdései

3. Dr. Kóbor Balázs (Szegedi Távfűtő Kft.): A geotermika helyzetképe és kilátásai Szeged környékén

4. Dr. Zsebik Albin (ETE): Hűtés termálvízzel

5. Dr. Csűrök Tibor (HCSEnergia Kft.): A sikeres termálvíz-hasznosítás feltételei és tapasztalatai

6. Dr. Nyers Árpád (PTE, MIK): Hőszivattyúk alkalmazása a távhőrendszerekben

7. Dr. Vajda József (PTE, MIK): Hidrogénfelhasználás, Power to Gas technológiák

8. Eördöghné dr. Miklós Mária (PTE, MIK): A szivattyúzás energiahatékonyságának elemzése

9. Fülöp Gábor (E.ON Hungária Zrt.): Ectogrid megosztott energia egy fenntartható városért

10. Egyházi Zoltán (Flamco Kft.): Hibrid rendszerű hőtárolós lakáskészülék-megoldások

11. Baumann Mihály (PTE, MIK): Fűtési rendszer hidraulikai optimalizálása

12. Dr. Csoknyai Tamás (BME, GPK): Az épületenergetikai jogszabály felülvizsgálati háttere és a számítási módszertan újdonságai

13. Dr. Szalay Zsuzsa (BME, ÉMK): Az épületenergetikai jogszabály követelményei által érintett indikátorok és súlytényezők

14. Hirmann András (PTE, MIK): A napkollektoros rendszerek sajátosságai

Az első nap záró programjaként a hagyományoknak megfelelően sor került távfűtési témájú diplomamunkák díjazására. Ez alkalommal az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Hőszolgáltatási Szakosztály Juhász Dániel „Társasház melegvíz-ellátása lakáshőközpontokkal” című és Vörös Krisztián „Távhőrendszer-fejlesztési stratégia kidolgozása” című munkáját díjazta. Utóbbi ifjú szaktárs a diplomatervét egy rövid előadásban be is mutatta a vándorgyűlésen.

A második nap délutánján, az előadásokat követően, fakultatív programként lehetőség volt megtekinteni a helyszínen egy üzemelő geotermikus hőhasznosítási projektként megvalósult komplex technológiát, amely Szeged város felsővárosi hőellátását támogatja.
 

„Irány az 55%”

A vándorgyűlés programjában első helyen szerepelt az EU „Fit for 55” klímavédelmi csomagja, és egyik kiemelt témakörként a megújuló energiák alkalmazása. A „Fit for 55” klímavédelmi csomag célja az üvegházhatású gázok 55%-os kibocsátás-csökkenésének elérése 2030-ig az 1990 évi szinthez képest. Ehhez szükség van a jogszabályok felülvizsgálatára is az energiapolitika és a közlekedés területén. Az éghajlatváltozás elleni globális küzdelemben egyenlő, méltányos és társadalmilag igazságos, az innovációt és a versenyképességet erősítő versenyfeltételeket kell teremteni, és az EU vezető szerepét támogató, koherens és kiegyensúlyozott keretet kell létrehozni. A javaslatcsomagba összesen tizenhét dosszié tartozik bele, amelyek közül a távhőszektor részére a következők lehetnek érdekesek:

– az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének reformja a helyhez kötött létesítmények tekintetében, továbbá a rendszer hatályának kiterjesztése a tengeri hajózásra, valamint külön kibocsátáskereskedelmi rendszer felállítása az épületekre és a közúti közlekedésre az energiakereskedőkön keresztül,

– az erőfeszítés-megosztási rendelet módosítása,

– az energiaadózás szabályozásának módosítása,

– a megújuló energia irányelvének módosítása,

– az energiahatékonysági irányelv módosítása.

A helyhez kötött létesítményekre, így az erőművekre, a nagy távhőtermelőkre és az iparra vonatkozó legfontosabb módosítások:

– megnövelik a célértéket, vagyis 2005 és 2030 között nem 43%, hanem 61% kibocsátás-csökkentést kell összesen elérni a rendszer hatálya alatt. Ennek elérése érdekében a jelenleginél erősebb ütemben fogják csökkenteni az elérhető kibocsátási egységek (kvóták) számát,

– több szabály módosításával szigorítják az ipar ingyenesen kiosztható kvótákhoz való hozzáférését,

– bővítik az Innovációs Alap és a Modernizációs Alap méretét, utóbbiból kizárják az összes fosszilis erőművi projektet,

– megerősítik a piac működését egyensúlyban tartó piaci stabilitási tartalék szabályait.
 

A kvótaár tekintetében az Európai Bizottság a jelenleg meglévő kibocsátáskereskedelmi rendszerekben 50-85 euró/tonna árszintet vár. Az új épületek és a közúti közlekedés rendszerében a kvótaár 2025 végéig nulla, majd 2026-ban 50 euró/tonna fölötti értékről indul, és 2030-ig 85 euró/tonnára emelkedik.

Fontos megemlíteni, hogy a hatékony távfűtési és távhűtési rendszerrel kapcsolatos kritériumok folyamatosan és több lépcsőben szigorodnak. Egy távolabbi időpontban, 2050. január 1-től már csak az a távfűtési és távhűtési rendszer minősül hatékonynak, amely kizárólag megújuló energiát és hulladékhőt használ, ahol a megújuló energia aránya min. 60%.
 

A távhőszolgáltatás aktuális kérdései
 

Orbán Tibor, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke előadása bevezetőjében ismertette, hogy a cégbíróság 2021 augusztusában bejegyezte a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt.-t, és ezzel megkezdte tényleges működését az egységes budapesti közműtársaság, német kifejezéssel élve: Stadtwerke, aminek a FŐTÁV is része lett.

A távhő jövőképe az Új Nemzeti Energiastratégiában Orbán Tibor szerint a következő:

– a földgáz részarányát a távhőtermelésben 2030-ra a jelenlegi 70% feletti szintről 50%-ra kívánják csökkenteni,

– a földgáz kiváltásában és a hőpiaci megújulóenergia-felhasználásuk növelésében kiemelt szerepet kap a Zöld Távhő Program végrehajtása, amelynek keretében a távhőszektor zöldítését főként a geotermikus energia, a költséghatékonyság és a hulladékkezelési hierarchia követelményeinek megfelelő hulladék, valamint a fenntarthatósági kritériumok alapján előállított biomassza fűtési/hűtési célú használatának növelése révén tervezik megvalósítani,

– cél, hogy hosszabb távon a távhőszolgáltatás egésze, középtávon pedig legalább azon települések távhőrendszerei, ahol települési szinten a hálózatra adott távhő mennyisége eléri az évi 100 000 GJ-t, a vonatkozó uniós irányelv szerint a „hatékony távfűtés/távhűtés” kategóriába essen.

Befejezésül fontosnak tartotta kiemelni, hogy a távhőszektor rövidtávú ellehetetlenülését megelőzendő hathatós és sürgős kormányzati beavatkozásra van szükség. A rövidtávú, az operatív krízishelyzetet kezelő beavatkozást követően olyan távhőfejlesztési programot kell kidolgozni és megvalósítani, amely finanszírozás szempontjából pályára állítja a szektort. Ehhez ajánl a szakma együttműködést, és kér partnerséget a szektort érintő, de külső hatásra kialakult helyzet fenntartható megoldásának keresésében.
 

A szegedi távhőszolgáltatás
 

Dr. Kóbor Balázs előadásában bemutatta a Vándorgyűlésnek helyet adó Szeged város távhőszolgáltatásának tényadatait, amelyeket az 1. táblázatban foglalunk össze.

1. táblázat – A szegedi távhőszolgáltatás adatai

A Szegeden megvalósult távfűtési geotermikus rendszerekről az előadó elmondta, hogy azok konzorciumi konstrukcióban valósultak meg. A termelőkutak talpmélysége közel 2.000 m, a visszasajtoló kutaké pedig 1.600 – 1.700 m. A kutak átlagos hozama 80 m³/h, átlagos kimenő hőmérséklete pedig 92 °C. A Szeged, Felsővárosi kaszkádrendszer tényadatait és tervezett adatait a 2. táblázatban foglaljuk össze.

2. táblázat: A Szeged, Felsővárosi geotermikus kaszkádrendszer adatai

Befejezésül az előadó beszámolt a Szetáv Kft. és a Mandola Egyesület Városmetamorfózis című környezetvédelmi street art programjának első projektjéről, a Fecskefészek fűtőműről, amelynek során a fűtőműveknél szokásosan alkalmazott U-profilra húzott üvegezést, a kopolit üvegezést lefestették.

A Fecskefészek fűtőmű kívülről

A projekt egyik célja a Szetáv Kft. tulajdonában álló fűtőművek környezeti szempontú újraértelmezése. A projekt során a városrész környezetszennyező óriásai művészeti alkotásokká válnak, amelyek a biodiverzitás fontosságára hívják fel a figyelmet. A projekt célja emellett a városi környezetvédelem gyakorlatba történő átültetése, ezért a díszítésen túl mesterséges fészkeket is telepítettek a fűtőműre, bízva abban, hogy ott egyre több fecske talál új otthonra.

Néhány további előadás

Dr. Zsebik Albin előadásában egy termálvízzel meghajtott, abszorpciós folyadékhűtővel felszerelt hűtési rendszert mutatott be. A termálkút hozama 70 m³/h, kilépő hőmérséklete 75 °C, a folyadékhűtő teljesítménye pedig 875 kW. A rendszer egyszerű megtérülési ideje 6,47 évre adódott ki. Összegzésében az előadó megállapította, hogy a 70 °C vagy annál nagyobb hőmérsékletű termálvizek nyáron nem hasznosított hőenergiáját hűtési igény esetén célszerű abszorpciós hűtőberendezésekkel hűtési célra hasznosítani.

Dr. Csűrök Tibor a sikeres termálvíz-hasznosítás feltételeiről és tapasztalatairól szóló előadásában a következő javaslatokat fogalmazta meg:

– mielőtt nekiállunk fúrni, nézzük meg a projektet visszafelé is, a visszasajtolás irányából is – hány fokos vizet kell visszasajtolni,

– nemcsak a termelő kút létesítése kockázatos, ugyanekkora kockázat a hőigény realizálása és a visszasajtolás működése. Ezért nagy fontossággal bír a hőigény pontos meghatározása,

– csak a teljes rendszert együtt, egyidejűleg megvalósítva lesz működőképes, gazdaságos és sikeres a termálvíz-hasznosítás.

Egyházi Zoltán Hibrid rendszerű hőtárolós lakáskészülék-megoldások című előadásában bemutatta, hogy központi HMV-termelés esetén a hőcserélőn és a HMV-fogyasztói vezetéken létrejövő hőmérsékletesés, továbbá a hőmérsékletszabályozási pontatlanság miatt 50 °C-os primer fűtési előremenő hőmérséklet esetén a HMV-hőmérséklet a csapolóknál már csak 40 °C lesz. Decentralizált HMV-termelés esetén még rosszabb a helyzet, ilyenkor a csapolóknál a HMV-hőmérséklet már csak 36 °C lesz. Mindezek miatt a HMV 45-50 °C-ra való felfűtéséhez kiegészítő fűtés szükséges, és emellett meg kell teremteni a termikus fertőtlenítés lehetőségét is. Erre a célra szolgál a vándorgyűlésen bemutatott, elektromos fűtőbetéttel rendelkező hibrid lakáshőközpont.

Gerda István, az ETE Hőszolgáltatási Szakosztályának elnöke zárszavában kiemelte, hogy a klímavédelem nagy kérdés elé állítja a szakmát, amelyet sikerrel meg lehet válaszolni. Ugyanis a humán erőforrás rendelkezésre áll, és a távhős szakma keretein belül a megújuló energiaforrások illesztési lehetőségei már évek óta napirenden vannak. Bejelentette, hogy a 35. Távhő Vándorgyűlést 2022. szeptember 14–15.-én tartják, a helyszín még szervezés alatt.

Szakmai program: a felsővárosi geotermikus rendszer megtekintése

A vándorgyűlés záró eseményeként a résztvevőknek lehetőségük volt megtekinteni a Szeged, Felsővárosi hőkörzet geotermikus hőellátásának hőközpontját. A geotermikus hőellátó rendszer 1,093 milliárd forint támogatási összeggel valósult meg.

A termelő kút kútfeje, amelyen keresztül 2000 m talpmélységből 94 °C hőmérsékletű, 120 m³/h térfogatáramú termálvizet nyernek ki. A kitermelt termálvíz mennyisége 330 ezer m³/év. A termálvíz kitermelése 2200 voltos, és 160 lóerős motormeghajtással rendelkező búvárszivattyúval történik. 1 m³ kitermelt termálvízben oldott állapotban 1 m³ metán található, amelynek tervezik a gáztalanítás utáni, kazánban történő hasznosítását. A termálvízhez Scalakem 53L jelű inhibitort adagolnak évi 3 m³-es mennyiségben

A geotermikus hőközpontban két 4,2 MW-os hőcserélő van beépítve, a nyomástartás 9-10 bar nyomáson történik. Innen a fűtővíz 5-6 MW teljesítménnyel a Molnár utcai fűtőműbe kerül. A termálvíz talajba történő visszasajtolása a 4-500 m távolságban lévő kútba történik Grundfos visszasajtoló szivattyú segítségével

A teljes geotermikus rendszer a hőközpontban található Touch-panelről vezérelhető

Dr. Vajda József