Tanulságos kutatás a lakásfelújításokról

2021. január 26. kedd, 12:36

„Hazai felújítási hullám” címmel publikálta nemrégiben kutatási tanulmányát a Magyar Energiahatékonysági Intézet. A tavaly novemberben kétezer fővel végzett reprezentatív kutatás főbb, elsősorban az épületgépész vállalkozásokra számára fontos eredményeiből szemezgettünk.

 

Az intézet vezetője az eredmények bemutatása előtt hangsúlyozta azt a MÉGSZ és más szakmai szervezetek által már kinyilvánított véleményt, miszerint az ország által is vállalt klímasemlegességi célok nem érhetők el reálisan a meglévő épületszektor energetikai felújítása nélkül, így már a 2021-től esedékes állami lakásfelújítási programnak javarészt ennek a célnak kellene szentelni.

Koritár Zsuzsanna a tanulmányt bemutató online sajtóbeszélgetésen hozzátette,

számításaik szerint a hazai épületállomány 75 százaléka felújításra szorul, valamint a CO-kibocsátás 40 százalékáért ezek a rossz energetikai állapotú épületek  a felelősek.


Érdekes adatnak számít, hogy az Európai Unió lakásfelújítási átlaga 0,4-1,2 százalék, míg az energetikai felújítás mindössze 0,2 százalék. Az intézet szerint a háztartások fajlagos energiafogyasztása Magyarországon a legmagasabbak között van, európai szinten is.

Koritár Zsuzsanna kiemelte azt is, szükséges a felújítási hullám, de nemcsak az alacsonyabb energiafelhasználás miatt, hanem egészségügyi okok miatt is, hiszen a kültéri levegő minősége is jobb lesz ezáltal.

Miért nem újítanak fel, de mi motiválhatja a lakosságot, hogy ezt mégis megtegyék?

A címben megadott kérdésre szerettek volna választ kapni a kutatás során a szakemberek. További kérdésként merült fel, hogy 5 évvel ezelőtt és 5 éven belül milyen felújítást végeztek el, vagy terveznek megvalósítani.

A kutatás legfontosabb visszajelzései közül kiemelendő, hogy a visszajelzések szerint

az elmúlt 5 évben a lakosság 57 százaléka úgy válaszolt, történtek felújítások az ingatlanjaikban!


Ez a szám a korábbi 2016-2020 között időszakra mindössze még csak 24 százalék volt. A felújítások több mint fele régi bojlerek lecserélése, hőszigetelés és nyílászárócsere volt. Ezeket elsősorban a rossz állapottal indokolták, és csak másodlagos volt az energiatakarékosság. A kutatás szerint a válaszadók 93 százaléka elégedett volt a végeredménnyel, 67 százalékuk azt mondta, kényelmesebb, komfortosabb, melegebb és csendesebb lett a lakásuk, házuk.

Épületgépészeti szempontból fontos megállapítás, hogy a válaszadók 76 százaléka nem használt energetikai tervet, főként a családi házak esetében!


Az esztétikum és a csökkenő rezsiköltség nem változott vagy nem volt fontos a felújítások során a lakosság számára.

További felújításokat is terveznek

A kutatás adatai szerint a lakosság 36 százaléka azt tervezi, tovább kell folytatni a felújítást, és tervezi a következő 5 éven belül. Ez a szakemberek számításai szerint

mintegy 1,4 millió lakást, házat érinthet, nagyjából 3 ezer milliárd forint értékben.


Mindezt pedig elsősorban a következő 1-2 évben tervezik megvalósítani, vélhetően részben az állami programnak is köszönhetően.

A válaszokból az is kiderült, hogy a lakosság egészen pontos információkkal rendelkezik egy-egy felújítás költségével kapcsolatban, azonban nagyon szívesen vennék, ha lennének úgynevezett „egyablakos” tanácsadói rendszerek, azaz az adminisztrációt és a műszaki ügyintézéseket nem nagyon szeretnék magukra vállalni.

Az állam is jól járhat

A MEHI kiszámolta egy 30 százalékos vissza nem térítendő támogatási formával már több bevétele származna az államnak, mint amennyi kiadást erre a célra fordított. Mindez pedig minden évben 130 ezer lakás felújítását tenné lehetővé, nem beszélve az évi 450 ezer tonna CO-megtakarításról.

A MEHI szerint tehát a kutatás friss eredményei is alátámasztják azt a szándékot, mely szerint egy energiahatékonysági felújítás többszörösen megtérül, nemcsak a lakosságnak, hanem az államnak is.

Épületgépészeti haszonérvelés

1. Érdemes az ügyfelek számára hangsúlyozni, hogy az esztétikai vagy szigetelési felújítás mellett egy energetikai fejlesztés megtakarítást hozhat a család számára.

2. Javasolt felkészülni a műszaki vagy energetikai terv minél egyszerűbb elkészítésére, és a lakossági megbízók számára történő ajánlására, ugyanis a számok alapján ez jó érv lehet a felújítás célterületeinek meghatározására.

3. Javasolt az épületgépészeti vállalkozásoknak az „egyablakos” rendszer felé elindulni, azaz minél több adminisztrációt átvállalni az ügyfelektől, mégha ez többe is fog nekik kerülni. Ezt tartalmazó ajánlati csomag átláthatóságot és bizalmat kelt a lakossági megrendelőkben.


A teljes tanulmány ide kattintva érhető el.
 

ZBT

Utoljára frissítve: 2021. január 26. kedd, 12:53