Fél évvel csúszhat a nem közel nulla energiaigényű épületek használatba vétele

2021. január 07. csütörtök, 14:47

Az 57/2020. (XII. 29.) ITM rendelet módosította az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet (Magyar Közlöny 294. szám):
6/B. § A 6. § (2) bekezdés a) pontjától eltérően, ha az építészeti-műszaki dokumentáció alapján az épület kialakítása nem közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű, és a használatbavételre 2020. december 31. napját követően kerül sor, a 6. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak 2021. június 30. napja utáni használatbavétel esetén kell megfelelni.

 

A Magyar Közlöny 283. számában megjelent a 2020. évi CLX. törvény egyes energiahatékonysági tárgyú törvények módosításáról.

Az alábbiakban csak azokra a fejezetekre hívjuk föl az olvasó figyelmét, amelyik az épületgépészek tevékenységi körébe tartoznak.

4. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása

A törvény alkalmazhatóságának céljából néhány fogalom módosul:

Effektív névleges teljesítmény: a gyártó által előírt és garantált maximális leadott hőteljesítmény (kW-ban kifejezve), amely a folyamatos működés során átadható, ugyanakkor megfelel a gyártó által megjelölt hasznos teljesítménynek.

Első az energiahatékonyság elve: az energiapolitikai tervezés, valamint a szakpolitikai és beruházási döntéshozatal során a költséghatékony, technikailag, gazdaságilag és környezetvédelmi szempontból megfelelő energiahatékonysági intézkedéseknek a lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele.

Épületautomatizálási és -szabályozási rendszer: olyan rendszer, amely magában foglalja mindazon termékeket, szoftvereket és mérnöki szolgáltatásokat, amelyek automatikus vezérlés révén és a kézi működtetés megkönnyítésével elősegíthetik az épülettechnikai rendszerek energiahatékony, gazdaságos és biztonságos üzemeltetését.
Fűtési rendszer: a beltéri légkezelés egy adott formájához szükséges komponensek olyan kombinációja, amelynek révén növelhető a hőmérséklet.
Halmozott energiamegtakarítás: az energiahatékonyság-javító intézkedéssel a vizsgált időtávon elért összes energiamegtakarítás.
Hőfejlesztő berendezés: a fűtési rendszer azon része, amely hasznos hőt állít elő fűtőanyag kazánban történő elégetésével, vagy az elektromos ellenállásos fűtőrendszer fűtőelemeiben fellépő hőhatás (Joule-hatás) alkalmazásával, valamint a környezeti levegőből, szellőzőberendezésből távozó használt levegőből, vízből vagy talajbeli hőforrásból való, hőszivattyúval történő hőelvonás révén.

Lakóépület: jellemzően lakást és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségeket magába foglaló épület. Légkondicionáló rendszer: a beltéri légkezelés egy adott formájához szükséges komponensek olyan kombinációja, amely által szabályozható vagy csökkenthető a hőmérséklet.
Szellőzőrendszer: a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szellőztetőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2014. július 7-i 1253/2014/EU bizottsági rendelet szerinti szellőztetőberendezés.
Támogatandó háztartás: az a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartás, amely által használt lakóépületben a lakóépület 20 °C fokra való fűtéséhez és melegvíz készítéshez kapcsolódó, a háztartásra jutó éves energiaköltség meghaladja a háztartás éves jövedelmének 25%-át.


A módosítás emellett részletezi a Hosszú Távú Felújítási Stratégiában meghatározott feladatokat és a feladatok végrehajtásáért felelős szerveket, ismerteti a Végfelhasználási energiamegtakarítást megvalósító intézkedések meghatározását és számítási módját valamint az Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer szabályozását, működtetési feltételeit.

A módosított törvény a Magyar Mérnöki Kamara feladatául rendeli az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti energiahatékonysági tanúsítványokról, ezek rendeltetéséről és céljáról, valamint a költséghatékony intézkedésekről felújítási tanácsadás keretében az épület energiahatékonyságának javítását szolgáló pénzügyi eszközökről, valamint a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok fenntarthatóbb alternatívával való helyettesítéséről történő tájékoztatást.
A módosítás szabályozza az energetikai szakreferensek és az energetikai auditorok névjegyzékbe való felvételének feltételeit is.

A törvény rendelkezik az energetikai felülvizsgálatok elvégzésének szabályairól. (Figyelem: ez nem azonos a gázcsatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatával!) Eszerint a 70 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű fűtési rendszer vagy kombináltan helyiségfűtési és szellőzőrendszer, valamint a 70 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű légkondicionáló rendszer vagy kombináltan légkondicionáló és szellőzőrendszer hozzáférhető részeinek vonatkozásában rendszeres energetikai felülvizsgálatot kell készíteni. Az energetikai felülvizsgálatot − amennyiben energetikai auditálást kell lefolytatni − a kötelező energetikai auditálás részeként, egyéb esetben nyolcévente kell elvégezni. A megfelelő épületfelügyeleti rendszerrel működtetett fűtési és egyéb fenti rendszerek mentességet kérhetnek az energetikai felülvizsgálatok alól.
Az energetikai felülvizsgálatok további részleteit szabályozza a Magyar Közlöny 292. számában megjelent 666/2020.(XII.28.) Kormány rendelet.
Energetikai felülvizsgáló az a személy lehet, aki az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott jogosultsággal rendelkezik és szerepel az MMK adatbázisában. A felülvizsgálónak részt kell vennie az MMK által szervezett továbbképzéseken.


A fenti módosítások általában 2021. január 1-jén lépnek hatályba.

Gyárfás Attila


Fotóillusztráció: kalhh / Pixabay

Utoljára frissítve: 2021. január 14. csütörtök, 13:00