Összefoglalónk a Dunagáz konferencia épületgépészek számára hasznos előadásairól

2020. szeptember 17. csütörtök, 12:30

A már hagyományosan évente megrendezett Dunagáz Konferenciára az idei korlátozások miatt most ősszel, a lehetőségeknek megfelelően, online formában és szűkített tartalommal került sor. Az elhangzott előadások rövid összefoglalóját tartalmazza az alábbi írás.

 

A pandémiás helyzet kihívásai és következményei a felhasználók ellátásában

Sándor Balázs főosztályvezető (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Földgáz-felügyeleti és Árszabályozási Főosztály) előadása


A Hivatal feladatai közé tartozik: az ellátás biztonságának megőrzése, a nyilvánosság tájékoztatása, a felhasználók és az engedélyesek érdekeinek védelme, az engedélyesek tekintetében a földgázpiaci jogszabályoknak és a hatósági előírásoknak megfelelő működés biztosítása. Ennek keretében kerülni kellett a személyes kontaktust igénylő, helyszínen végzendő engedélyesi tevékenységeket, mint a kikapcsolás, a leolvasás, a felhasználó- változás miatti mérőhely ellenőrzés, a hitelesítési mérőcsere, a nyomásszabályozó csere, a gáztömörségi felülvizsgálat, a visszakapcsolás, a bekapcsolás, a műszaki-biztonsági ellenőrzés és a szabálytalan vételezés miatti ellenőrzés.
A MEKH a helyszíni munkavégzéssel járó egyes cselekmények alóli mentesítésről külön határozatot hozott, de a mentesítés nem vonatkozott a kikapcsolásra, a felhasználó változás miatti mérőhely ellenőrzésre, a nyomásszabályozó cserére, a gáztömörségi felülvizsgálatra, a visszakapcsolásra, a bekapcsolásra, a műszaki-biztonsági ellenőrzésre, a szabálytalan vételezés miatti ellenőrzésre, az üzemzavar elhárításra, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzetben szükségesen elvégzendő tevékenységekre.
A korlátozások feloldása után végezhetővé vált a fogyasztásmérő berendezések éves egyszeri, aktuális és egyéb okok miatti személyes leolvasása és az engedélyesi ütemterv alapján, előzetes értesítés mellett a hitelesítési mérőcsere is. A helyszíni munkavégzéshez a felhasználási hely felhasználójának előzetes hozzájárulása szükséges.

Az előadás teljes prezentációja ide kattintva érhető el.

 


 

A megváltozott Gázipari Műszaki Biztonsági Szabályzat és alkalmazása a szakmagyakorlók szemszögéből

Blazsovszky László elnök (Gázipari Műszaki Szakbizottság) előadása

A gázfelhasználást szabályozó új rendeletek, közel 4 év után, március 13-án hatályba léptek. Nevezetesen:
Az 1/2020. (I. 13.) Korm. rendelet a gáz csatlakozóvezetékek, a felhasználói berendezések és a telephelyi vezetékek műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről.
 A 2/2020. (I. 13.) Korm. rendelet az olajfogyasztó technológiai rendszerek és ipari gáztárolók műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről.
A 3/2020. (I. 13.) ITM rendelet a csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre, az olajfogyasztó technológiai rendszerekre és a gáztárolókra vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és a műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról, valamint az ilyen munkakörben foglalkoztatottak időszakos továbbképzésével kapcsolatos szabályokról szóló 16/2018. (IX. 11.) ITM rendelet módosításáról.
A 3/2020. ITM rendelet 1. melléklete: A csatlakozóvezetékek, a felhasználói berendezések és a telephelyi vezetékek műszaki biztonsági szabályzata (MBSZ); a rendelet 2. melléklete pedig az Olajfogyasztó technológiai rendszerek és gáztároló műszaki biztonsági szabályzata.
Az új rendeletek szervesen illeszkednek a korábbi jogszabályokhoz, azok továbbfejlesztésének tekintendők, de emellett megfelelnek az EU irányelveknek és az új, EU-ban kötelezően előírt Gázkészülék rendeletnek (GAR).
A rendeletek kiegészítéseként lépett hatályba a Szakági Műszaki Előírások (SZME) összeállítás, amely a Gázipari Műszaki Szakbizottság kiegészítő állásfoglalásait tartalmazza, könnyítve a jogszabályok helyenként feszes megfogalmazásainak értelmezését. A Szakbizottság folyamatos feladata, hogy az időközben szerzett tapasztalatok alapján az SZME-t szükség szerint kiegészítse vagy módosítsa. Az SZME aktuális változata az ITM honlapjáról letölthető.
Az új rendeletek tartalmazzák egyes új, vagy eddig vitatott szakmai fogalmak pontos leírását. Az utóbbiakra külön is kitért az előadó.  Ezzel kapcsolatban nyomatékosan felhívta a figyelmet a felhasználói berendezés rendszerelvű értelmezésére.
Részletes magyarázatot hallhattunk a gázkészülékek EU Típusvizsgálati Tanúsítvány és az EU Megfelelőségi Nyilatkozat tartalmáról és jelentéséről, valamint a CE jel használatának feltételeiről.
Fontos bejelentés volt, hogy 2020. június 1-én közzé tették a Gázkészülékek osztályozása az égéslevegő-ellátás és az égéstermék-elvezetés módja (típusok) szerint című, MSZ EN 1749 jelű harmonizált szabványt. A korábban CEN/TR 1749 jelzésű EU-szabvány honosított változata egyértelművé teszi a gázkészülék fogalmát (szemben az építési termék rendelet, a CPR hatálya alá tartozó építési termékekkel) és ezzel összefüggésben a gázkészülékek szerelésével, karbantartásával és ellenőrzésével kapcsolatos felelősségi határokat, különös tekintettel az égésterméket elvezető rendszerekre.
Részletes elemzés hangzott el a műszaki szabványok alkalmazásának a tervező felelősségi körébe sorolandó módjairól, valamint a tervköteles és a nem tervköteles tevékenységekről, köztük az egyszerűsített készülékcsere és a tervköteles készülékcsere alkalmazhatóságának szabályairól.

Az előadás teljes prezentációja ide kattintva érhető el.

 


 

Napirenden a C6 típusú készülékek
Fazakas Miklós fejlesztésért felelős ügyvezető igazgató (MPF FÉG Kft.) előadása

Az előadás olyan aktuális gázipari kérdésekről szólt, amelyek a CEN/TC 109 „Gázkazánok” és a CEN/TC 238 „Teszt gázok, vizsgálati nyomások, készülék kategóriák és készülék típusok” európai szabványosító műszaki bizottságok, valamint itthon a Gázipari Műszaki Szakbizottság vitatott témái voltak. A kérdések jellemzően akkor merültek fel, amikor az egyes gázfogyasztó készülék típusok telepítési feltételit kellett precízen megfogalmazni a hazai telepítési szabályozás számára.
A CEN-ben meghozott döntések a gázfogyasztó készülékek forgalomba hozatalának és telepítésének összhangját hivatottak biztosítani és érintik a gázfogyasztó készülékek hazai telepítésének rendjét is. Ezek itthon elsősorban a túlnyomással üzemelő közös rendszerű égéstermék-elvezetőhöz csatlakozó, C6, C2, C4, és B2, valamint az újonnan bevezetett C(10), C(11), C(12), C(13), C(14) és C(15) típusú gázfogyasztó készülékek, valamint az ezekkel létesített kaszkád rendszerek témakörében aktuálisak.
Fontos volt meghatározni a gázfogyasztó készülék égési levegő beszívására és égéstermékének kilépésére szolgáló nyílásainak környezetében megengedhető nyomástartomány értékeit, mint telepítési feltételt is.
Az előadás kitért a szabványok önkéntes alkalmazásának, CEN-ben kialakult gyakorlatára is.
 

Az előadás teljes prezentációja ide kattintva érhető el.

 


 

A Nemzeti Hidrogén-technológiai Platform tevékenységének bemutatása
Mayer Zoltán (Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület) előadása

Az idén megalakult szervezet feladatának tekinti a hazai hidrogéntechnológiai szereplők (ipar, tudomány, kormányzat) feltérképezését, kapcsolatot épít a tagok, vállalatok és a tudományos, K+F szereplők között. Figyelemmel kíséri a fejlődési trendeket és kihívásokat (EU), feltérképezi a hazai kompetenciákat, lehetőségeket, javaslatokat dolgoz ki a jogi, adminisztratív akadályok lehetőség szerinti feloldására és inputokat szolgáltat egy hazai Hidrogén Stratégiához.
A Platform aktuális tevékenységeit munkacsoportok végzik. A munkacsoportok követik az EU Hidrogén Stratégia irányelveit:

I. fázis (2020-2024): cél a jelenlegi hidrogén-előállítás zöldítése, a hidrogén iránti kereslet felfuttatása, a hidrogén ökoszisztéma alapjainak megteremtése. 6 GW elektrolizáló teljesítmény EU szinten és 1 millió tonna „zöld” hidrogén előállítás.
II. fázis (2025-2030): a hidrogén az integrált energiarendszer szerves részévé válik, és európai szintű hidrogén piac jön létre. 2030-ra 40 GW elektrolizáló kapacitás üzemel EU szinten és 10 millió tonna zöld hidrogén előállítás. E fázisban a zöld hidrogén versenyképessé válik egyes szektorokban (pl. egyes közlekedési módokban, az acélgyártásban) és a villamos energia rendszer szabályozásában is aktívan részt vesz.
III. fázis (2030-): a hidrogén alapvető szerepet kap az európai energetikai rendszerben, a megújuló alapú hidrogén-előállítási technológiák kiforrottá, széles körben alkalmazottá és versenyképessé válnak, támogatásuk már nem szükséges. Komoly szerepet játszanak a nehezen dekarbonizálható ipari ágazatokban is.

A legközelebbi tervek mintaprojektek megvalósítása és egy iparági Fehér Könyv összeállítása.
 

Az előadás teljes prezentációja ide kattintva érhető el.


Összeállította:
Gyárfás Attila

Utoljára frissítve: 2020. szeptember 17. csütörtök, 12:38