Okosmérőkből nyert adatokkal kutatták az energiafogyasztási szokásokat

2020. április 22. szerda, 13:43

Okosmérőkből nyert adatok analízisével energiafogyasztási szokásainkat térképezik fel a BME Gépészmérnöki Kar és Építőmérnöki Kar kutatói.


„Korábban az épületek típusa, épületgépészeti jellegzetességei és fizikai tulajdonságai alapján megbecsült átlagértékek szerint történt a lakosság energiafelhasználásának prognosztizálása, amely sok esetben figyelmen kívül hagyta a háztartásonként máshogy alakuló fogyasztási szokásokat, így az adatok nem feleltek meg a valóságnak. Ráadásul ezek az információk a családi házak esetében egyáltalán nincsenek, a társasházaknál pedig korlátozottan állnak csak rendelkezésre. Kutatásainkban viszont a ténylegesen mért mennyiségeket vesszük figyelembe a különféle középületekbe és magánlakásokba kihelyezett nagyobb okosmérők által” – foglalta össze a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) kutatói kezdeményezésű témapályázatán támogatásban részesült tudományos munkája tervéről Csoknyai Tamás, a BME Gépészmérnöki Kar (BME GPK) Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék tanszékvezető egyetemi docense.


„A mérések kiértékelésére nem volt lehetőség a KOM ZRt. programjában, ezért van szükség a jelenlegi projektre: kollégáimmal az előzetes vizsgálatokat kiegészítő, mélyreható számítások elvégzését tervezzük” – osztotta meg a műegyetemi szakember, majd megjegyezte: „a mintaprojekt révén nagy mennyiségű, statisztikailag reprezentatív adatbázishoz jutottunk, amelyekkel pontosabb képet kapunk a hazai épületállomány valódi energiafogyasztásáról, összehasonlítást tehetünk a mért és a korábbi programokban már elméleti alapon modellezett eredmények között”. Ehhez korszerű „big data” elemzési technikát alkalmaznak: minden épülettípus és altípus részletes fajlagos fogyasztási adataiból indulnak ki, ez alapján dől el, hogy egy adott létesítmény energiafogyasztása milyen tartományba esik az év különböző időszakaiban, illetve akár óránkénti bontásban. „Az így kapott információkat összevetjük a korábbi elemzéseinkkel és ellenőrizzük az elméleti számítási módszerek pontosságát is” – mondta Csoknyai Tamás.


A teljes cikk ide kattintva olvasható el.


A cikket a BME Gépészmérnöki Kar és Építőmérnöki Kar jóváhagyásával közöljük.

Utoljára frissítve: 2020. április 23. csütörtök, 10:40