Fontos az előkészítése, szállítása, tárolása. A közműhálózatból a felhasználás helyéig már nem akadálytalanul, és azonnal érkezik meg az ivóvíz. Állomásai a csővezetékek, szerelvények és használati melegvíz-előállító és -tároló berendezések. Elsődleges szempont a tárolásban, illetve szállításban, hogy holttérmentes, valamint pangás nélküli üzemvitelt biztosítsunk.
Az új ivóvízrendszer telepítésekor a tervezőnek, kivitelezőnek igazolnia, illetve szavatolnia kell a vonatkozó előírásoknak (szabványoknak, műszaki előírásoknak és irányelveknek stb.) való megfelelőséget.
A legionella baktériumok okozta ún. legionáriusbetegség tipikus civilizációs kór, a fertőzések kialakulásában döntő szerepet játszanak a különböző épületgépészeti berendezések.
A legionella baktérium a 35 és 60 Celsius-fok közötti hőmérsékletű álló (pangó) vízzel fedett felületeken kialakuló biofilmben képes nagy mennyiségben elszaporodni és telepeket alkotni, a telepek pusztulása 55 °C feletti hőmérsékleten indul meg. A baktériumok bőrre, sebbe való jutása nem vezet fertőzéshez, a fertőzés kialakulásának egyetlen lehetősége a baktériumok tüdőbe jutása lehet, amely aeroszol formájában, belélegezve történhet meg. (1. ábra)
1. ábra – Legionella baktérium életkörülményei a hőmérséklet függvényében
Természetesen az ivóvíz-minőségű és -hőmérsékletű víz sem minősül a baktériumok szempontjából steril közegnek, ugyanis kis mennyiségben az ivóvíz is tartalmaz mikroorganizmusokat és baktériumokat. A baktériumok számának növekedéséhez a vizes épületgépészeti rendszerek tervezésének és kivitelezésének hibái, valamint az épületgépészeti rendszerek nem megfelelő használata vezethet.
Fentiek miatt tartom fontosnak a témakör ismételt felvetését. Az emberi erőforrások miniszterének 49/2015. (XI. 6.) számú rendelete (a legionella által okozott fertőzésekről, fertőzési kockázatokról, létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról) 2016-tól a meghatározott, fokozott fertőzési kockázatot hordozó helyeken kötelező, rendszeresen elvégzendő vizsgálatokat és kockázatfelmérő dokumentáció elkészítését írja elő. Ehhez elengedhetetlen a rendszerben lévő elemek megfelelősége.
Tervezési szempontok
Annak érdekében, hogy a vizes épületgépészeti rendszerekben a mikroorganizmusok elszaporodását megakadályozzuk, a legfontosabb feladat annak biztosítása, hogy a csőhálózat minden részén megfelelő áramlás alakuljon ki, a rendszer víztartalma lehetőség szerint alacsony legyen, a víz gyakran cserélődjön, a használati meleg víz hőmérséklete a vízvételi helyeken 57 °C-nál, a cirkulációs vezeték végén 55 °C-nál magasabb, míg a velük együttes nyomvonalon haladó hidegvíz-vezetékekben kialakuló vízhőmérséklet 25 °C-nál alacsonyabb legyen.
Mindezeket a túlméretezés elkerülésével, a keringési rendszerek hidraulikus beszabályozásával, megfelelő szerelési anyagok és úgynevezett holttérmentes szerelvények alkalmazásával érhetjük el.
A magyarországi rendeleten kívül a külföldi szabványok ismerete és ajánlott alkalmazása az, ami az épületgépészeti szakemberek számára ebben a témakörben segítséget jelenthet. Az egészségügyi szempontokra optimalizált cirkulációs vezetékek tervezéséhez, méretezéséhez a műszaki gyakorlatban az alábbi szabványokat, előírásokat és irányelveket ajánlott figyelembe venni.
– DIN EN 806-3 Csővezetékek belső átmérőinek méretezése, egyszerűsített eljárás; EN 806-3:2006-os, német szövegváltozat.
– DIN 1988-3 Ivóvízhálózatok és HMV-hálózatok csővezetékeinek méretezése.
– DVGW-munkalapok W551 és W553 HMV-cirkulációs vezetékek méretezése.
– VDI 6023 Vízellátási hálózatok egészségtudatos tervezése, üzemeltetése és karbantartása.
– Ivóvízrendelet TrinkwV. 2001: Az emberi fogyasztásra szolgáló vizek minőségéről.
Figyelemre méltók a német DVGW W551, W553 irányelvekben foglaltak, melyek alapján már egy-két lakásos családi ház esetében is számolnak cirkulációs hálózattal.
A DVGW W551 számú irányelv követelménye, hogy a használati meleg vizes rendszerben megengedett maximális csőlehűlés mértéke 5 °C lehet. E követelmény betartásához a gyakorlatban tapasztaltak alapján a cirkulációs tömegáramot úgy kell meghatározni, hogy az előremenő vezetékben 2 °C-nál ne legyen nagyobb a csőlehűlés. A javasolt hőmérsékleti értékek betartásához szükséges térfogatáramok a DVGW W553 irányelvben ismertetett három méretezési eljárás – a legfeljebb két lakást ellátó rendszerek esetében alkalmazható, ún. „gyorseljárás”, valamint a nagyobb épületeket ellátó rendszerek méretezésénél alkalmazható „egyszerűsített” és „részletes” eljárás – szerint méretezhetőek, és a megfelelő szerelvények beépítésével biztosíthatók.
Az utolsó berendezés az adott strangon, ágvezetéken egy WC vagy kézmosó. Legalábbis a tervezők, kivitelezők egy része erre hivatkozik. De az ivóvíz-higiénia nem mindig engedi meg ezt a nagyvonalúságot. Ezen berendezések nem biztos, hogy a teljes pangó vízmennyiséget eltávolítják a rendszerből, víztakarékos WC, perlátorok a csapban, kézmosóban stb.
Egy beépítési példát látunk az 3. ábrán. Itt egy mágneskapcsoló vezérli a pangó víz eltávolítását. Időprogram alapján cseréli le a csővezetékben lévő vizet működési idő vagy térfogat alapján, ezzel is biztonságossá téve ivóvízhálózatunkat.
2. ábra – Példa az öblítőrendszer beépítésére
Az épületgépészetben az ivóvíznek megfelelő engedélyekkel rendelkező, és más anyagminőségű, holttérmentes kialakítású szerelvények drágábbak, mint az engedéllyel nem rendelkező „társaik”. Ez talán nem véletlen.
A Regudrain öblítőállomás videója megtekinthető a YouTube-on az Oventrop Regudrainre keresve, vagy megtekinthető a https://www.oventrop.com/de-DE/aktuelles/videos internetes oldalon vagy a melléklet QR-kód segítségével.
Németh Roland
épületgépész mérnök,
Oventrop magyarországi képviseletvezetője