Erhardt Tamást, a Siemens mérnök-értékesítőjét kérdeztük az egyetem rendszeréről, és ebből kiindulva általában az integrált rendszerekről.
– Milyen tapasztalatokat szereztek az első hazai rendszer létesítése közben?
– A beruházói oldalon döntő szempont volt, hogy a beépítendő gépészeti és biztonsági rendszereket egyazon gyártó biztosítsa, megteremtve ezzel az alapot az épület kiemelt komfortszint melletti gazdaságos üzemeltetéséhez. A CEU vezetése a projekt teljes ideje alatt támogatta és elvárta, hogy a rendszer az eredeti elképzeléseknek megfelelően épüljön meg. E gondolkodás végeredménye lett egy teljesen integrált épületautomatikai rendszer, ami rendkívül alacsony fogyasztás mellett ultra magas komfortot és életteret biztosít a felhasználóknak. Nem tudunk Magyarországon más, automatikai szempontból ilyen magas technikai színvonallal rendelkező oktatási célú épületről. Ám, jó hír, hogy ma már látjuk a befektetők között az erre való törekvést, nyilván ehhez kellett ennek a mintaprojektnek a sikere is.
– Mit jelent a teljesen integrált épületautomatikai rendszer?
– A hagyományos épülettechnológiai vezérlések alapvetően kétirányúak. Az egyik irány a komfortautomatika, amely az épületgépészeti feladatok megoldására koncentrál, a másik pedig az épület biztonságtechnikai rendszereit öleli fel, igaz, ez utóbbi általában további részekre tagolódik. Az újdonság az, hogy ezt a két fő feladatcsoportot a jelenlegi technológiákkal össze tudjuk kapcsolni. Ma már létezik olyan szoftveres megoldás, amely a tűzjelző, a behatolásjelző, a kamera- és a beléptető rendszert, valamint a komfortautomatikát, azaz a főbb diszciplínákat együtt képes szabályozni, megjeleníteni és monitoringozni. Ez a komplexitás lehetővé teszi, hogy a rendszereket egymásra kölcsönösen hatva működtessük, üzemeltessük. Azaz, egy rendszerben észlelt változás vagy esemény hatására egy vagy több tetszőleges további rendszer paraméterei automatikusan megváltoztathatóak. Ma már teljesen természetes az is, hogy mindezt a mobileszközeinken is nyomon tudjuk követni.
A CEU épülete belülről
– Hogyan alakul a gépészet és az integrált automatikai rendszer kapcsolata?
– Ha a gépészet felől nézzük, akkor megint két fő irányvonalról beszélhetünk. Az egyik az általános gépészetet, vagyis a hűtő-fűtő és szellőztető rendszereket kezeli. Erre a feladatra számos jól bevált megoldás van. A másik feladat az épület helyiségeinek vezérlése. A helyiségvezérlések terén ma már hasonló elvek mentén tudunk dolgozni, mint a teljesen integrált BMS-rendszerek főbb diszciplínái esetében. Ahogy arról már volt szó a teljesen integrált rendszereknél, a különböző diszciplínák egy központhoz kapcsolódnak, és ha bármelyik rendszerben változás történik, az egy vagy több másik rendszerre is hatással lehet. A zónavezérlés (közkeletű terminológiával: IRC) esetünkben a Siemens SRA (Siemens Room Automation) rendszere hasonlóképpen működik. Egy példán keresztül szemléltetve: ezekben az esetekben a helyiségeink (zónáink) aktuális paramétereit (a jelenlétet, hőmérsékletet, a fényerőt, esetleg a légminőséget) folyamatosan mérjük, monitorozzuk. Ezen adatok segítségével a rendelkezésre álló épületgépészeti berendezések szabályozásához elegendő egy zónavezérlő eszköz, amelynek segítségével kölcsönös egymásra hatással tudjuk működtetni az adott zónában található hűtő-fűtő, szellőztető, árnyékoló és világító berendezéseinket. Ilyen módon, ha például a felhasználó az ő egyéni döntése alapján megváltoztatja a helyiségben a világító berendezések fényerejét, akkor az előzetesen felprogramozott megvilágítási alapparaméter tartása érdekében az árnyékolás beállítása automatikusan megváltozhat. Avagy nyáron, azaz a hűtési időszakban erős benapozottság esetében a rendszer automatikusan leárnyékolja a zónát. Természetesen ilyenkor a világítás a konstans fényerő-szabályozás miatt szintén automatikusan fel fog kapcsolódni. Azonban, mivel beárnyékoltan lényegesen kevesebb hűtési energiára van szükség a helyiség alapjelének eléréséhez, a helyiség összenergia-igénye még a világítás miatti energiafogyasztással együtt is jelentősen csökkenthető. Ezzel összehasonlítva, egy hagyományos zónavezérlés esetén, ha valaki megváltoztatja az egyik komfortparamétert, akkor arra nincs összehangolt reakció a többi gépészeti rendszer oldaláról, tehát akár az is előfordulhat, hogy automatikusan nem történik semmilyen változás az adott helyiséghez tartozó egyéb rendszerekben. Ez okozhat egyfajta koordinálatlanságot az épületben.
A mi megoldásunk lényege, hogy ismerjük az épület pontos GPS-koordinátáit, a homlokzatok tájolását, figyelembe vesszük a pontos időt, dátumot, napszakot, az aktuális napsugárzási értéket, széladatokat stb. Ezek ismeretében dönti el a rendszer az adott homlokzat esetében az árnyékolási pozíciót. Ez a rendszer teljesen automatikusan teszi a feladatát, és az adott zónában folyamatosan biztosítja a munkavégzéshez megfelelő magas komfortfeltételeket. A teremkezelő lehetőséget ad a felhasználónak az egyéni paraméterek érvényesítésére, de egyben azt is kijelzi a felhasználó (és a központi operátor) számára, hogy az adott zóna működtetése az adott pillanatban optimálisnak tekinthető-e vagy sem. Erre egy kis, a kezelőn elhelyezett érintésérzékeny levélszimbólum hívja fel a figyelmet. Ha zölden világít, úgy az adott zóna működése ideálisnak tekinthető, ha ugyanez a szimbólum piros, akkor a zóna üzeme gazdaságtalan. Ilyenkor elég megérinti ezt a funkciógombot, és a rendszer automatikusan visszaállítja az adott zónát az optimális működést biztosító paraméterekre. Természetesen mindezeket alapvetően a jelenlétet érzékeléssel kiegészítve végzi a rendszer. Így az aktuálisan nem használt területeken a zónák automatikusan átállnak egy ún. prekomfort üzemmódba, amikor is mesterséges világításra nincs szükség, és a hűtés-fűtés alapjelek is megváltozhatnak. A CEU épületében is ilyen, teljesen automatizált rendszer működik. Ez a rendszer tette lehetővé, hogy az épület az EN 15232 európai uniós szabvány szerint A kategóriás épület besorolásba tartozzon. Az ilyen besorolású épületekkel hosszú távon jelentős energiamegtakarítást lehet elérni.
– Drágább az a rendszer, amely magasabb komfortot biztosít?
– Nézzük onnan a dolgot, hogy épülettípustól függően ugyan, de jelentős üzemeltetési költségkülönbség lehet az integrált és a hagyományosabb elven működő rendszerek között. A hagyományosabb rendszerekben is megváltoztathatom a paramétereket az adott zónámban, de ezek általában nincsenek hatással az épület, illetve az adott zóna többi rendszerére. Persze, ha csak egy zónát nézünk, akkor ez nem feltétlenül okoz jelentős problémát, de ha, mondjuk, közel ezret, akkor az már jelentősen kihat az épület egész üzemeltetésére és fenntartási költségére. Ennek oka az előbb említett, integrált rendszer nyújtotta, kölcsönös egymásra hatással való működtetés, amely a magas komfortszint biztosítása mellett a gazdaságilag is optimális üzemállapotot tartja fenn a rendszer összes zónájában, minden időpillanatban. Ebben igen jelentős megtakarítási potenciál van. Az EN 15232-es szabvány és a tapasztalatok alapján a hagyományos épületfelügyeleti rendszerekhez képest az integrált rendszerrel épülettípustól függőan akár 15-25%-os megtakarítást is el lehet érni az épületüzemeltetési költség oldalán. Ennek okán az építéskor jelentkező többletköltség (azaz, hogy a „hagyományos” BMS-rendszer helyett integrált rendszert építünk) jellemzően pár éven belül megtérül.
Azonban ahhoz, hogy egy integrált épületautomatikai rendszert válasszunk, szükség van a gondolkodásmód átalakítására a befektető, a bérlő és a tervező részéről egyaránt. Mert a teljesen integrált rendszerek tervezési mechanizmusa némileg eltér a hagyományos rendszerekétől. Például az integrált rendszerben minden (világítás, redőny stb.) központilag vezérelt, ezért zónánként egy kezelőberendezés is elégséges lehet. Ezen keresztül állítható az összes épületgépészeti paraméter, továbbá a világítás, az árnyékoló, s minden egyéb, a zónához tartozó gépészeti berendezés. Ezért az integrált BMS-rendszer valamelyest megváltoztatja az épületgépészeti, villamos és épületautomatikai rendszerek tervezésének hagyományos rendjét, módszereit is. Talán a legnehezebb feladat az, hogy meg kell változtatni a berögződött tervezési szokásokat, gondolkodásmódot. Amennyiben átfogóan tudjuk nézni a projektet – tehát a szakágak fellett, az összképben gondolkodva –, akkor a teljes program során nagyon komoly beruházási és üzembiztonsági előnyök érhetők el. Ezt talán azért fontos megjegyezni, mert gyakori eset, hogy olyan épületeket adnak át, amelyekben egyes szakági költségek tekintetében ugyan olcsóbb lesz a beruházás, azonban ez a megközelítés épületautomatikai oldalon gyakran többlet-erőfeszítést igényel, így összességében megdrágítja a projektet, nem is beszélve a jövőbeni üzemeltetés során kalkulálhatóan elszenvedett veszteségekről. Tehát az egyes szakágak tervezésénél, kivitelezésénél nem célszerű kizárólag szakági szinten korlátozni a rálátást, hanem már a kezdeti lépéseknél és a kivitelezés során is érdemes átfogóan, a szakágakat a teljes épület jövőbeni összehangolt működésének biztosítására figyelemmel irányítani.
Erhardt Tamás, Siemens Zrt., mérnök-értékesítő
– Ezeket az épületeket meg kell tanulni használni...
– A szokásos, kezdeti beállítási problémák után szinte gond nélkül működik a rendszer, de az ott dolgozó, élő embereknek valóban meg kellett tanulniuk az épület használatát. Ezt a témát az egyetem sajátosan dolgozta fel, ugyanis az épület „használata” bizonyos értelemben az oktatás részévé vált. A diákok egy csoportja egyfajta projektfeladatként kapta meg annak megtervezését, hogy hogyan lehet az évről évre érkező új diákoknak, azaz felhasználóknak átadni az épület üzemeltetésével kapcsolatos alapinformációkat. Erre számos koncepció született, kérdőíveket csináltak, szórólapokat gyártottak, információs anyagokat készítettek. Kiváló példa, amikor a tudatos felhasználók maguk találják ki és valósítják meg a szükséges információk átadásának folyamatát.
Bár, a felhasználó sok helyen beavatkozhat az épület gépészeti folyamataiba, azonban számos központi funkció is megvalósult. Ilyen például az épület automatikus átszellőztetése. A BMS-rendszer maga képes eldönteni és végrehajtani a feladatot, de ehhez számos paramétert szükséges „mérlegelnie”. Külső és belső általános légállapoti értékeket (hőmérséklet, páratartalom), az épületben üzemeltetett könyvtár szigorúan meghatározott paramétereinek értékeit stb. Ha minden feltétel adott, úgy egy belső csarnokon és a tetőn keresztül az épületet át lehet szellőztetni friss levegővel. Ennek időpontját és hosszát tehát az épületautomatika képes meghatározni. Végeredményképpen pedig a friss levegő (ami egy komfortparaméter) biztosítása csökkentett üzemi költségekkel válik megoldhatóvá.
Ez a technológia egészen újszerű, számos előnye van, és mi azon dolgozunk, hogy a lehetséges befektetők, a bérlők, az üzemeltetők megismerjék azt. Tekintettel arra, hogy a fentebb említett előnyök egyik velejárója a lehető legalacsonyabb károsanyag-kibocsátás, egy mai beruházás esetén az ilyen szemléletmóddal épített épületek rendszerszállítótól függetlenül is üdvözlendők. Kollégáim és jómagam is fontosnak tartom, hogy gazdaságos és alacsony károsanyag-kibocsátású épületek „szülessenek”, hiszen erre minden technológia a rendelkezésünkre áll. Egy épületet legkevesebb 30-50 évre építünk, így minden egyes épület nagymértékben és hosszan befolyásolja a közvetlen környezetünket és a fenntarthatóságot. Csak halkan jegyzem meg, hogy minden bizonnyal előremutató döntés lenne, ha az épületeink esetében is szigorúbban határoznánk meg azok maximális fajlagos károsanyag-kibocsátási értékét. Ez vélhetően mindenki közös érdeke lehetne. És ha minderre példát is szeretnénk találni, akkor az egyetem épülete erre tökéletes lehet.
A cikk az Épületgépész szaklap 2018/5 számában jelent meg.