Idén a patinás balatonfüredi Anna Grand Hotel adott otthont a címben szereplő jubileumi rendezvénynek. A három napon át tartó szervizkonferenciát a Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetségének-, illetve az Autószerelők Országos Egyesületének elnökei nyitották meg. Várkonyi Nándor (HKVSZ) méltatta az elődöket, akik a Hűtőgépgyár, majd a HKVSZ részéről útjára indították a hűtős szakma számára rendkívül hasznos továbbképzés-sorozatot és ápolták a hagyományokat. Spindler Tibor (AOE) is üdvözölte a résztvevőket és elismerését fejezte ki a szervezők felé a rendezvény időbeosztását illetően, miáltal lehetővé tették a mobil ágazat résztvevői számára is a plenáris előadásokon való részvételt. A résztvevők száma ez alkalommal is meghaladta a 200 főt, összesen 224-en regisztráltak a rendezvényre.  

A szerdai és csütörtök délelőtti előadások

A tartalmas programról e hasábokon szinte lehetetlen volna teljes egészében beszámolni, azonban igyekszünk néhány érdekfeszítő témát kiemelni a sok színvonalas előadás közül. A szerda délelőtti plenáris programot Juhász László, a Climalife Kft. képviselőjének előadása indította, aki az F-Gáz rendelet 2020-as szigorításaira kínált gyártói megoldásokról beszélt. Ezután a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság „Klímagázokkal kapcsolatos tevékenységek végzésére vonatkozó szabályozás a gyakorlatban.” című előadása, majd fórum következett. Délután két tematika mentén folytatódott a konferencia: a Díszterem falai között a „Hűtőközegek 1-2” szekció, vele párhuzamosan a „Járműklímás Szakértői Konferencia” zajlott.

Csütörtökön délelőtt az „Ipari hűtés 1-2” szekciót látogathatta a hallgatóság. Érdekfeszítő volt Kecse-Nagy Mátyás szekcióvezető előadása, amely a nagyteljesítményű hűtőgépek kánikulai üzemvitelével kapcsolatos tervezési-, kivitelezési és üzembentartói hiányosságokról szólt. Egyedi műszaki megoldással ismerkedhettek meg a résztvevők, akik Brek Károly és Pálfi László (BR-Gal Zöldautó Kft.) előadását hallgatták a Carel gaSteam gázüzemű légnedvesítő alkalmazásáról.  

A klímatizálás története

Kranabet Marcel csütörtök délutáni előadása érintette az ősi egyiptomiak és a perzsák hűtési megoldásait, a Kínában a II. évszázadban alkalmazott emberi erővel hajtott, 3 m átmérőjű ventilátorokat, a XVII. századi „jégszüret”-eket, majd  a papír- és textilgyártás speciális igényei által életre hívott technológiai hűtési megoldásokat, a freonok 1928 évi feltalálását, „forradalmi” betörését a hűtőiparba és az első klímatizált gépkocsi megalkotását 1939-ben. A klímatizálás jövőjével kapcsolatban az előadó azt a lényegbevágó kérdést tette fel, hogy a jövőben lesz-e egyáltalán hűtőközeg? A kérdésfeltevéssel arra utalt, hogy már ma is léteznek olyan hűtési technológiák, amelyek nem igényelnek hűtőközeget. 

A termoelektromos és termoakusztikus hűtés

A hűtőközeg nélküli technológiák egyike a termoelektromos hűtés, amely a Peltier által 1834-ben felfedezett effektuson alapul, amely a jól ismert Seebeck-effektus fordítottja. Az utóbbi effektus akkor figyelhető meg, ha két, különböző anyagból készült, és egymással összeforrasztott vezetőt különböző hőmérsékleten tartunk. Mint ismeretes ilyenkor termofeszültség keletkezik (lásd a termoelektromos égésbiztosítók működési elvét). A Peltier-effektusnál az előbbiekkel szemben egyenfeszültéget kapcsolunk a szintén két különböző anyagú vezetőből készült áramkörre, így az egyik forrasztási hely lehűl, a másik pedig felmelegszik. Ennek a technikának az alkalmazására egyelőre csak szűk körben kerül sor, pl. atomtengeralattjárók klímatizálásánál, hűtőboxok esetében, és elektromos készülékek vagy komponensek hűtésénél. 

A termoakusztikus hűtés egy szintén új, és hűtőközeg nélküli hűtéstechnológia, amelynek az alapgondolata nagyon egyszerű és hatékony. Egy gázzal (rendszerint héliummal) töltött csőbe beleépítünk egy szitát, amit melegítünk. Ennek hatására a cső hangot ad, vagyis a hőenergiából hangot képeztünk. Az úgynevezett Rijke-csőben a hőenergiából képzett hang felfelé halad a felül zárt függőleges csőben, aminek hatására a cső felső része több fokkal melegebb lesz, mint az alja, vagyis alul hűtőhatás jön létre. Ebben a rendszerben tehát a munkaközeg akusztikusan gerjesztett gáz. A zárt térben létrehozott álló hanghullámok a gáz komprimálását és expandálását idézik elő, amely a hűtési ciklushoz szükséges. Jelenleg már üzemelnek, vagy még építés alatt állnak néhány Watt teljesítményű termoakusztikus hűtőszekrények, és 10 kW-nál nagyobb teljesítményű hűtőgépek is. 

Hűtőközegek összehasonlítása, az R134a kiváltása

Dr. Maiyaleh Tarek előadásának bevezetőjében történeti áttekintést adott a hűtőközegekről, kezdve az 1834-től a Carnot körfolyamat elvén működő kompresszoros hűtőberendezések természetes közegeiként alkalmazott ammóniával és széndioxiddal, majd befejezve a HFO-hűtőközegekkel, és azzal a megállapítással, hogy a természetes hűtőközegek újra előtérbe kerültek. A hűtőközeg-választási szempontok közül kiemelte a környezetszennyezés, a biztonság, az energetikai hatékonyság és a gazdaságosság kérdését. Az előadó az R134a-t a GWP=4 értékű R1234yf-fel javasolja kiváltani, mivel a kétféle hűtőközeg az összehasonlító körfolyamatban, Q0=2 kW, t0=-5 °C, t=40 °C felvétele mellett hasonló jellemzőket mutat. Néhány ezek közül: 

Újdonság volt a szervízkonferencia több évtizedes történetében, hogy csütörtökön az esti órákba hajlóan lelkes kollégánk, Betovics András Pál „Hűtőskocsma” címmel Good Practice fórumot moderált, ahol a jelenlévő szakemberek kezükben egy pohár sörrel, vagy borral vitatták meg a hűtős szakma aktuális kérdéseit. Itt többek között szóba kerültek a krimperelt rézcsőkötések is, amelyeket más területeken préskötéseknek neveznek. Ezek legfontosabb előnyei a lángmentes kötéstechnika, és a gyors kötéskészítés (mindössze 3 sec). A kötéstechnika nyomásállósága 48 bar, az ¼” és 1 1/8” közti külső csőátmérő-tartományban áll rendelkezésre, és kompatibilis a legtöbb hűtőközeggel (pl. R1234yf, R404A, R 410A, R32, R290).     

A szerzők ezúton köszönik meg Kecse Nagy Mátyás kollégának a cikk elkészítésében nyújtott értékes segítségét. A  Szervizkonferenciáról részletesebb információkat a www.hkvsz.hu honlapon találhat a kedves olvasó.

Várkonyi Nándor

Dr. Vajda József