Rovat: Hírek

Épületgépészeti Szakmai Nap Debrecenben

2019. június 05. szerda, 05:37

A Debreceni Egyetem Műszaki Karának falai között stílszerűen idézte előadásában Gyurkovics Zoltán, az MMK Épületgépészeti Tagozatának elnöke dr. gróf Klebelsberg Kunót: „Régi magyar közmondás, hogy a jó pap holtig tanul. De ami régen csak a papra vonatkozott, az ma jóformán minden emberre áll. A tudás és maga az élet az utolsó évtizedekben oly gyors ütemben haladt, hogy az iskolában szerzett természettudományi, földrajzi, gazdasági, szociális és alkotmányi ismereteink jórészt elavultak, a történelem pedig hatalmas fejezettel bővült.” A Debrecenben idén immáron 25. alkalommal megrendezett Épületgépészeti Szakmai Napnak éppen az volt az egyik célja, hogy a hallgatók és a szakemberek felé úgy a konferencia, mind a szakkiállítás keretében közvetítse az épületgépészeti szakterület friss eredményeit.

 

A bevezető előadás

A konferencia bevezető előadásában dr. Halász Györgyné és Gyurkovics Zoltán ismertette az MMK szerepét és helyét a mérnökképzésben és továbbképzésben a jogosultságok tükrében. Dr. Halász Györgyné bevezetőjében elmondta, hogy a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvény a kamarák feladatául rendeli a mérnöki tevékenység jogszerűségének biztosítását és szakmai színvonalának emelését. Az MMK ennek keretében:

– közreműködik a műszaki szabályozás és a minőségbiztosítás rendszereinek kialakításában,

– folyamatosan együttműködik a felsőfokú képzésért felelős intézményekkel és minisztériumokkal,

– részt vesz a képesítési és továbbképzési követelmények kialakításában,

– továbbképzést szervez a jogosultsággal rendelkező és tanúsított szakmagyakorló mérnökök részére,

– elbírálja, engedélyezi és országosan nyilvántartja a szakmai jogosultságokat.

A továbbiakban ismertette a BSC-, az MSC- és az osztatlan képzések vonatkozó kormányrendelet szerinti kreditkövetelményeit, és az épületgépészeti területen kiadható jogosultságokat. Ezek a különböző tervezői, szakértői, műszaki ellenőri és műszaki vezetői jogosultságok.

A jövőt illetően az MMK vezetői fontosnak tartják az építmények létrehozásához szükséges szakember- és mérnökképzés teljes struktúrájának időnkénti újragondolását (építészeti, építőmérnöki, épületgépészeti, épületinformatikai és épületvillamossági szakterületek), mindezt a távoli jövő követelményeinek szem előtt tartásával. Ehhez szükség van az MMK tagozatainak, a szakmai szervezeteknek, a mérnöktársadalom nagy tapasztalattal bíró, elhivatott tagjaiból és az intézmények oktatóiból, kutatóiból álló, hozzáértő testület közös gondolkodására. Gyurkovics Zoltán megemlítette, hogy szakmánk egyik új területével, az épületinformációs modell tervezésével, a BIM-mel kapcsolatos kamarai képzés premierje éppen a Szakmai Nappal párhuzamosan zajlik Debrecenben, kétszáz fővel.

 

A tanszék ipari partnereinek előadásai

A konferencia következő blokkjában az Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék négy ipari partnerének előadására került sor.

Dr. Szekeres József (Rosenberg Hungária Lég- és Klímatechnikai Kft.) örömmel számolt be arról, hogy az elmúlt évtizedek alatt cége és a tanszék között win-win alapú, tartós együttműködés alakult ki. A közös munka 1997-ben kezdődött, amikor vállalkozóként igyekezett kapcsolatot találni az oktatással. Hitvallása szerint a magyar ipar akkor volt sikeres, amikor az ipari cégek és az oktatás összefonódtak, amelyre kiváló példa a nyugati tulajdonú gyárak korszerű fejlesztéseinek átvétele, és azoknak az oktatásba való integrálása.

Illés Zoltán (Schako Kft.) Befektetés a jövőbe! című előadásában kiemelte, hogy ha egy cég a fiatalokat maga mellé tudja állítani, akkor abból az következik, hogy a cég is részese lesz a jövőnek. A fiatalokba, a hallgatókba történő befektetés tehát a jövőbe történő befektetést eredményezi. A tanszéknek az a felismerése, hogy be kell hozni az ipart a felsőoktatási intézmények falai közé, pozitív fogadtatásra talált náluk is, szívesen lesznek partnerek ebben a folyamatban továbbra is.

Popik Dénes (IMI International Kft.) A nyomáskülönbség stabilizálása, valamint a rendszerszintű gondolkodás fontossága 6-járatú szelepek alkalmazásakor címmel tartott előadást. Bemutatta, hogy a fűtés és hűtés együttes kezelésére a múltban alkalmazott, statikus szabályozó szelepek helyett most már 6-járatú szelepeket célszerű alkalmazni, amelyek 2 egybeépített 3-járatú szelepből állnak. A szabályozási rendszer korrekt megtervezésénél ismernünk kell a hőleadók típusát, a szabályozószelep karakterisztikáját és a torzulása mértékét, valamint a nyomásváltozást a fogyasztóban, tekintettel arra, hogy teljes váltást kell végrehajtani, így lesz olyan üzemállapot, amikor a fogyasztót teljesen kizárjuk a fűtési és a hűtési rendszerből is.

Páger Szabolcs (Belimo Automation Handelsgesellschaft mbH) a légkezelők vízoldali beszabályozására alkalmazott korszerű megoldásokat ismertette. Ezek a fojtó-, a befecskendező-, a keverő- és az osztókapcsolás. A befecskendezőkapcsolást légkezelők fagyveszélyes helyen telepített előfűtőinek, valamint utófűtőinek szabályozására, továbbá felületfűtések/hűtések, távfűtések és kondenzációs kazánok esetében javasolja. Ezen szabályozásmód jellemzői a nagy hőmérséklet-különbség a primer és szekunder oldal között, a lomha reagálás és a szekunderoldali térfogatáram beállításának szükségessége.

 

A délutáni szekció előadásai

A délutáni szekció első előadásában Csengeri László (TROX Austria GmbH Magyarországi Közvetlen Kereskedelmi Képviselete) a cég 2019-es ISH-n bemutatott újdonságait ismertette. Köztük az X-CUBE X2 szellőzőgép-szériát is, amelyeknek légszállítása 1–30 ezer m3/h, hővisszanyerési hatásfoka pedig meghaladja a 80%-ot. A szellőzőgép szabályozása az új X-CUBE control 2.0 szabályozórendszerrel történik.

Parsch Ádám (Schako Kft.) az energiatudatos légtechnika témakörben számszerűen ismertette a légtechnikai rendszerekben rejlő energiamegtakarítási lehetőségeket. Ezek 40%-a a ventilátorra, 25-25%-a a légtechnikai hálózatra és a vezérlésre, 10%-a pedig a hajtásra esik. A cég új fejlesztése a világszabadalommal rendelkező ZerAx axiálventilátor, amely lapátozásának optimalizált szárnyprofilját számítógépes szimulációval tervezték meg. A ventilátor megtekinthető volt a szakkiállításon is.

Tarjányi István (Testo Kereskedelmi Kft.) előadásában a cég új fejlesztésű, testo 400 típusú mérőműszerét mutatta be. A műszerrel a használója időt takaríthat meg az adatkezelés és a dokumentálás során, ugyanis azzal már a helyszínen is elvégezhetők azok a munkafolyamatok, amelyek korábban csak PC-vel és egy erre alkalmas szoftverrel voltak lehetségesek. A műszerhez a szondák széles választéka áll rendelkezésre minden légsebesség- és belsőlevegő-minőségi mérési feladatra.

Berezovszky József (Klimaoprema Hungary Kft.) előadásában a tűzvédelem és a különböző tűzvédelmi berendezések fontosságát néhány számadattal hangsúlyozta. Ezek szerint a 2016. évi adatok alapján Magyarországon az iparban és az építőiparban 599, a lakásokban és személyi tulajdonú ingatlanokban pedig 7449 tűzeset fordult elő, amelyekben több mint 100 ember vesztette életét. Érdekes tény, hogy tűz esetén az emberek 90-95%-a nem a tűzben hal meg, hanem a mérgező gázok által okozott fulladástól. Ennek kapcsán az előadás további részében ismertette a cég által is gyártott tűzvédelmi csappantyúk működését, és az azokkal kapcsolatos követelményeket.

Chappon Ákos (Kamleithner-Budapest Kft.) Energiahatékony szellőztetés a tervezéstől az üzemeltetésig című előadásának bevezető részében egy összeállítást mutatott be a lakásokban folyó emberi tevékenységek révén felszabaduló vízgőz-mennyiségekről, amelyek összegeként egy négytagú család naponta 12 liter vízgőzt termel, amelyet szellőztetéssel kell elvezetni. A szellőztetés másik feladata zárt téren belül a megfelelő levegőminőség biztosítása. Amíg zárt ablakok mellett, és gépi szellőztetés nélkül a belső tér CO2-koncentrációja 4 óra alatt akár 2500 ppm fölé is emelkedhet, addig szabályozott gépi szellőztetés esetén a CO2-koncentráció mindenkor a Pettenkofer-féle határérték, azaz 1000 ppm alatt tartható. A továbbiakban az előadó a cég gyártmánypalettájából mutatott be néhány energiatakarékos szellőztető gépet, majd befejezésül felvillantotta az emberiség mintegy tucatnyi legnagyobb problémáját az elkövetkező ötven évben, amelyek élén az energia és a víz áll.

Az utolsó előadó, Doholuczki Tibor (Herz Armatúra Hungária Kft.) előadásában a cégüknél kifejlesztett, új megoldásokat mutatta be, kitérve az olyan előszerelt termékekre, mint a termoelektromos motorokkal és térfogatáram-beállítási lehetőséggel rendelkező osztók és gyűjtők, valamint hőközpontok és lakásonként alkalmazható házi átadóállomások.

 

Záróakkord

A rendezvényt záró akkordok a patinás Grand Hotel Aranybika Hajós Alfréd termében csendültek fel, ahol a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának hallgatói adtak élvezetes műsort operákból és operettekből.

Az ezt követő fogadás lehetőséget biztosított a vendégeknek arra, hogy a rég nem látott kollégákkal újra találkozzanak, korábbi baráti, szakmai kapcsolataikat elmélyítsék, illetve új ismeretségeket kössenek.

 

Dr. Vajda József

     

Idézetek Dr. Csáky Imre tanszékvezető megnyitó beszédéből

 

„Elsősorban, kérem, engedjék meg, hogy mind a magam, mind a tanszék nevében köszönetet mondjak Kalmár Ferencnek, aki újraszervezte a tanszéket, és emellett éveken át szervezte a Szakmai Napot. Mint ahogy az előttem szóló dékán asszony is elmondta, Kalmár Ferenc idén a Magyar Tudományos Akadémia doktora lett, mindezek mellett habilitációt szerzett. A Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozata Macskásy Árpád alkotói díjban részesítette. Köszönjük tanár úrnak, megtiszteltetés, hogy veled dolgozhatunk. Jó egészséget kívánunk! (…) Az eddigi Szakmai Napokon megközelítőleg száz cég képviselte magát, húszan rendszeres kiállítóink. Ezúton köszönöm az Épületgépészeti és Létesítménymérnöki tanszék nevében, hogy támogatásukkal és segítségükkel mindig jól felszerelt laboratóriumokban tudtuk, tudjuk oktatni a hallgatóinkat. Szakmai útjaink alkalmából fogadják a hallgatóinkat, és átadják tudásukat. A tanszék mindig is szoros kapcsolatot ápolt a cégekkel, amelyek segítségével az Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszéken 1991-től kezdődően 1250 szakdolgozat, 193 diplomamunka és 49 szakmérnöki dolgozat született. Megközelítőleg 1300 hallgatót segítettek, hogy szakmailag megalapozzák a jövőjüket.”

 

Utoljára frissítve: 2019. június 07. péntek, 06:08
Címkék: